Germán Istenek
Ódhinn/Woden/Wotan
Ismeretes úgy is, mint Mindenek Atyja a Rúnák Ura- közismert, hogy O szerezte meg a rúnákat az Yggdrasilon függtében-; a sámáni mágia egyik védnöke. Hatáskörébe tartoznak olyan dolgok is, amelyeket halandó nem feltétlenül lát át. Nehéz közel kerülni Hozzá, mert sokat követel híveitol emberség, kitartás, tudásvágy és fegyelem tekintetében. Ódhinn csak a viking korban vált az Istenek legfobbjévé, azokban az idokben, amikor egy fortélyos Isten segítségére sokkalta nagyobb szükség volt, mint Tyr ellentmondást nem ismero igazságára. Ódhinn legfoképpen a transzcendentális bölcsesség, s ily módon a mágia Istene is, különösen a rúnáké. Úgyszintén a halottak Istene is Ódhinn. Azt mondják, hogy a csatában elesett harcosok fele az O kíséretébe kerül, ahol is harci játékok keretében készülnek a Ragnarök végso csatájára. A seidhr mágia legjelesebb férfinemu gyakorlójaként is kapcsolatba kerül a halállal, a túlvilággal; a seidhr egyébként kifejezetten egy nok által gyakorolt mágiaforma. Ódhinn Freyától tanulta meg, s ennek segítségével utazik az Yggdrasil kilenc világa között, így látogathat el Hélbe is, hogy az eltávozottak lelkeitol keressen tudást.
Thórr/Thunar/Donar
Asgardrnak (az Istenek birodalmának) orizoje. Síf férje. Általában rövid nyelu kalapácsával, a Mjollnirrel jelképezik, amely Asgardr legynagyobb kincsének tekintheto- hiszen általa védelmezik a Jotynok, a fagyóriások elol Asgardr-ot. A Mjöllnirt forgató Thunar harcias Istenség, de nem annyira hivatásos harcos, mint inkább egy egyszeru ember képében jelenik meg, aki a birtokát védelmezi. Nem a harc kedvéért harcol, mint Ódhinn berserkrei, és nem is annyira az a magas erkölcsi megfontolás vezérli, mint Tyrt, egyszeruen csak…kiáll az igazáért. Minden ember Istene lehet; egyszeruek a céljai, ereje rémiszto, kacaja a mennydörgés, haragja a vihar. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy Thunar nem a "romboló" Villámisten eredetileg, hanem a nyári viharok növekedést, életet hozó Istene. Thunar a kora középkorban gyakran a kereszténység elleni oltalmazóként jelent meg.
Frigg, Frigga
Ódhinn felesége, némelyek a házituzhely, a termékenység istennojeként tekintik. Azonban súlyos tévedés lenne Friggát szimplán csak "Ódhinn párja"-ként megemlíteni; ugyanis a régi északiaknak egészen más elképzelésük volt a nok helyzetérol, szerepérol a házasságban, mint ahogyan azt ma gondoljuk. Az "ostoba asszony csak hallgasson és turjön" egy meroben újabb keletu attitud; az északi családi berendezkedésben a feleség tökéletesen egyenrangú volt férjével, a ház körüli ügyekben, az otthon, a háztartás és a cselédség kérdéseiben teljes hatalommal bírt- ezt jelképezik a Frigga övérol függo kulcsok is. Közel áll továbbá mindazokhoz, akik kétkezi munkával foglalatoskodnak- iparosokhoz, földmuvelokhöz, kereskedokhöz. A kapcsolatok, a rokonság istennoje is. A huséges házastársak haláluk után Frigga csarnokaiban, a Fensalirban lehetnek újból egymáséi. Minden anyagias vonatkozása ellenére Frigga nagyon nemes, nagyon elokelo Istenno. S noha nincs elotte titok, tudásáról hallgat- ez ismételten egy "nagyon noi" vonatkozású dolog. Az asszonyok tudása mindig rejtett, mindig titkokból tevodik össze.
Freyr
Nagyhatalmú termékenységisten, néha erektált nemzotaggal ábrázolják.(Talán nem véletlen, hogy szent állatának a lovat tartják.) Elsodleges hatásköre a béke és az eredményesség, de csatában is megállja a helyét; béketuro természetérol és türelmérol híres, de ha kivívják haragját, nagyon szívós harcos. Nem egészen egyértelmu, hogy a "Freyr" megszólítás az Isten neve, vagy rangja. Ismerik Ing, Ingvi néven is (Yngve a mai napig népszeru skandináv férfinév)- tehát egyes találgatások szerint ezt az Istent helyesen Freyr Ingvi, azaz Ingvi Úr néven kell szólítani. Ismét egy Isten, aki valószínuleg ember alakban is járt közöttünk valamikor. A fáma szól arról, hogy egy Ingwe nevu király hozta el a békés aranykort az egykori Dániának. Más források szerint Yngve a svéd királyi nemzetségek osatyja.
Freyja :
Minden valószínuség szerint a legnépszerubb északi Istenno. Nóatúni Njörd leánya. A szexualitás és általában az élvezetes dolgok tartoznak a hatalma alá. Nagyon kedveli az aranyat, a macskákat és a borostyánt; könnyei is aranyból vannak és borostyánná változnak. Ódhinnak (néha még saját fivérének, Freynek is) kedvese; a Lokasenna (Loki csúfolkodása- egy híresebb ének a verses Eddából) szerint a többi Istennel is igencsak szoros kapcsolatban áll.:) Rendkívül hatalmas Istenno, számos oldaláról ismerhetjük. Freya valóban a szépség és a szerelem elso számú Istennoje, voltaképp a legszebb északi no, akit csak el tudsz képzelni, vagy inkább még attól is szebb; kedvesség és deru árad Belole, szépsége erot sugároz, és adja bár oda magát mindenkinek, mégis tiszta marad- minden bája mellett is érezni azonban, hogy haragjában kegyetlenül pusztító tud lenni. Függetlenebb, mint más kultúrák Szerelemistennoi- az önálló nok támogatója. A seidhr mágia leg-avatottabb ismeroje, egyben a legnagyobb noi rúnamester is.
Baldr
Ódhinn és Frigga legszebb fia, a ragyogó Napisten; a "vérzo Isten"-ként is ismeretes. A békét, kibékülést, gyengédséget, bölcsességet, boldogságot, újjászületést testesíti meg. A Ragnarök után vissza fog térni és az új Istenek egyikévé válik. Neve annyit tesz: "a fényességes." Amennyiben egyáltalán létezik a germán megközelítésu miszticizmusban "beavatás", úgy Baldr lehet ennek védnöke. Legnagyobb sajnálatunkra egyes, keresztény hátteru szerzok megpróbálták Baldr-t úgy beállítani, mint Krisztus északi manifesztációját.
Nanna
Holdistenno az Asir közül, Baldr felesége. Egyes források szerint elevenen lépett fel Baldr temetési hajójára ; mások szerint szíve szakadt meg Baldr halálakor.
Forseti
Baldr és Nanna fia, az igazság fejszés istene. Jó ítélkezés, helyes döntések istene. Csarnokának neve Glitner: ennek teteje ezüst, oszlopai aranyból vannak. A Glitnerben születnek a jogos, igazságos döntések.
Hél
Az Alvilág istennoje. Loki és Angurboda gyermekei közül a legfiatalabb. Amikor az Istenek elrabolták mindhárom gyermeket, Hélt Nifelheimbe vetették, hogy a meg nem becsült, elfeledett halottakat orizze, valamint azokat, akikkel az öregség vagy a betegség végzett. Hél feladata volt, hogy minden ételt, amije csak volt, megossza alattvalóival. Hél Nifelheimrben építtette fel palotáját, az Eljudnirt (más formában: Elvidnir a név jelentése egyébként Nyomor.); szolgája és szolgálója Ganglati és Ganglot, akiknek nevei "nehézkes"-et jelentenek. Mindketten olyan lassúak, hogy nem is vennéd észre: mozognak. Hél asztalán a tányér neve Éhség, a késé Ínség; ágya a Betegség, az ágy függönye Szerencsétlenség. Maga Hél, úgy külsore, mint bensore, ellentmondásos, mégis rémiszto. Arcának egyik fele kedves és szép (apja, Loki után), a másik fele rút és otromba (ez anyja, Angurboda öröksége.) Derekától felfelé Hél pirospozsgás és rózsás, deréktól lefelé holt és rothadó. Néha kék és vörös színekkel jellemzik, máskor feketével és fehérrel; tekintete komoran a földre mered. Az Istenek Alkonyakor Hél az uralma alá tartozó halottakkal együtt feljön Nifelheimr-bol, és csatlakozik a Ragnarök végso csatájához. Nem tudjuk, hogy miként talál majd rá a végzet Vigrid mezején.
Njord
"A viharok lecsendesítoje", a Vanir atyja, a hajózás Istene. Tíz gyermeke van, közülük Freyr és Freya a leghíresebbek. Egy ideig Skadi volt a felesége- azért váltak el, mert nem tudtak megegyezni abban, hogy hol éljenek: Njörd nem szenvedhette Skadi kedves hegyeit, Skadi pedig sosem tudott aludni a tenger zúgásától.
Tyr
A törvény, igazság, fogadalmak, becsület Istene; nagyon hatalmas harcos. Ódhinn fia, más források szerint Hymir óriás gyermeke. Ma nem számít a legnépszerubb Istenek közé, noha jelentosége rendkívülien nagy. Kapcsolatban áll az önfeláldozás fogalmával is ; ezt példázza az a történet, amelyben Tyr jobb kezét Fenrir farkasnak, Loki egyik gyermekének fogai között tartja, mintegy bizonyítékul, hogy az Asir részérol nem esik Fenrirnek bántódása. Amikor aztán mégiscsak megkötözik Fenrirt, a farkas leharapja Tyr odatartott jobb kezét. Ennek a történetnek az a mögöttes tartalma, hogy bemutatja Tyr példa nélkül álló erkölcsi normáit: Neki fontosabb volt az adott szava (még egy olyan esküdt ellenséggel szemben is, mint Fenrir), mint önnön jobb keze. Ennek szimbolikus jelentosége van: a jobb kéz akár a közvetlen, cselekvo aktivitást is jelentheti. Tyr tehát, noha egyes megközelítések szerint az Ásatrú panteon Foistene, mindenféleképp passzív módon kormányoz. Rendkívüli hatalmú Isten, páratlan igazságérzete révén nem a gyenge szívueknek való. Jelképe, a lándzsa, egyszersmind az igazságot is jelképezi.
Heimdallr/Rig/Hallinskídi/Gullintanni
"A fehér Isten." A fény és a szivárvány istene, hallása és látása felülmúlhatatlan. Kevesebbet alszik, mint egy madár, még a fu növekedését is hallja, és több száz mérföldre is ellát, még a sötétben is. Állítólag kilenc anya gyermeke. O orzi a Bifrost hidat, amely Asgardrba vezet. Otthona: Híminbjörg, a "mennyei hegyek". Kürtje, a Gjallerhorn a Ragnarok kezdetekor szólal majd meg. Heimdallr-al azonosítják továbbá Ríget, aki az emberség, emberiség atyja: a harcosok, a földmuvelok és a jobbágyok nemzetségének megteremtoje. A Ragnarok során Lokival meg fogják ölni egymást.
Skadi
Hatalmas harcistenno, neve "fájdalmat" jelent. Epiteton ornansa: "a hócipos Istenno". Rendszeresen kapcsolatba hozzák az igazsággal, vadászattal, hóval, jéggel: legnagyobb kedvét abban leli, ha magányosan vadászhat íjával a hegyekben. Niord felesége volt egy ideig, Ódhinn és sok mások szeretoje. (Skandinávia Róla kapta a nevét.) Szent állatai a farkasok és a mérgeskígyók. A független nok egyik fo támogatója. (Nos, még egy adalék az Ásatrú és a rasszizmus egymástól távollévo mivoltáról: Skadi egy Thrym nevu óriás gyermeke.)
Ulr
Télisten- pontosabban a Jolfest idoszakának uralkodója. A legtöbb forrás Síf fiaként, Thor mostohagyermekeként ismert; apjaként egy Egil vagy Orvandil nevu férfit említenek. Vadászisten, tiszafa íjának szimbóluma a fejjel lefelé fordított ALGIZ (más FUThARK-okban esetenként YR-ként említett) rúna. Hellyel-közzel Halálisten is.Ulr jelentos hasonlóságot mutat Skadival.
Loki
Ódhinn féltestvére, néha "Ódhinn sötét oldala"-ként tekintik. Néhol zabolázatlan tuzként ábrázolják: eredetileg sejthetoen egy Tuzisten volt, de lassanként átlényegült az Istenek bajkeverojévé. Epiteton ornansa a "Legyek Ura", a "Hazugságok atyja". Buvös cipoje segítségével az égen is tud sétálni. A tuz és a zurzavar, a hazugság és a cselek ura; segítségéhez gyakran folyamodtak, de sohasem imádták.
Mani
Holdisten.
Sunna
Napistenno, pontosabban a Napnak mint jelenségnek az Istennoje.
Lofn
Rejtélyes kisebb Istenno, szerepe abban áll, hogy képes összehozni azokat a szerelmeseket, akiket a körülmények elszakítottak egymástól.
Var
Ennek az Istennonek a neve a fogadalmakhoz kötodik, de ezen kívül vajmi keveset tudunk Róla.
Bragi
A mese-és énekmondók védnöke.
|