Az oldalt én szerkesztem. Dóri, Borsó vagy ahogy tetszik. Ötleteidet jelezd kérlek: Mailban, vagy msnen (bojszooo@freemail.hu) Esetleg vendégkönyvben vagy fórumon. Ha tetszik, ha nem jelezd:)
elég volt szépen lassan mindenünk leépül nem sokára elmúlik a nyár minket egytől egyig felzabál az élet ezután mi vár? ezután... ezután a vakerom szar de a haverod vagyok és a haverok a végén mindig gyõznek a nõk is szeretik az olyan férfit aki lépten- nyomon bántja õket és megalázza beléülteti hogy a férfi az elsõ a nõ a második a mûsor végül az agyába épül és elhiszi hogy az egyetlen út ha kiszolgálja az összes nyúvadt senkit aki az útjába kerül és a gondjai elõl hiába menekül a piába vagy bármi másba ami szédít a dolgain ez már túl sokat úgysem szépít mégis kell neki valami ami szépen lassan mindent de mindent de mindent leépít a vakerom szar de a haverod vagyok és a haverok elõtt én mindig nevetek a filmeken amiken otthon sírok a haverod maradok ameddig bírok ez a törvény íratlan de a legszigorúbb amit ismerek tudod a heroinnál meg a fegyvernél is durvább amikor megerõszakolod a lelkedet ahogy én teszem és miattad teszem hidd el nekem én nem tetoválnék magamra semmit ha nem érezném úgy hogy így még inkább a haverod lehetek a vakerom szar ezen nem segíthetek mégis látok valamit amit te nem látok valamit amit te nem hogy szépen lassan mindenünk leépül nemsokára elmúlik a nyár minket egytõl-egyig felzabál az élet ezután mi vár? ezután a saját fegyvered végez veled aki látott téged tudja milyen vagy a véredben van az élet mégis fejjel lefele a sárban végzed meghalsz naponta kétszer látod magadat a mûtõasztalon bolonddá tett a kényszer tudom milyen a választ is tudom a végén mindig minden kiderül a haverom vagy nem vagy egyedül a napba nézek és fázik a szemem látom amit te nem a saját fegyvered végez veled aki látott téged tudja milyen vagy a véredben van az élet mégis fejjel lefele a sárban végzed meghalsz naponta kétszer látod magadat a mûtõasztalon bolonddá tett a kényszer hát én tudom hogy milyen és a választ is tudom a heroinnál meg a fegyvernél is durvább ha megerõszakolod a lelkedet ahogy én teszem és miattad teszem hidd el nekem én nem tetoválnék magamra semmit ha nem érezném úgy hogy így még inkább a haverod lehetek a vakerom szar ezen nem segíthetek mégis látok valamit amit te nem istenem, valamit az égen amit te nem hát istenem az van hogy szépen lassan mindenünk leépül (de te észre sem veszed) nemsokára elmúlik a nyár minket egytől egyig felzabál az élet (de te fel sem fogod) ezután mi vár? ohh szépen lassan mindenünk leépül nemsokára elmúlik a nyár minket egytől eggyig felzabál az élet. ezután mi vár?
Hiperkarma: Dob + Basszus
tükörbe néz és a képét lesi ahogy átalakulnak a vonásai mikor a hajnali metrón tökegyedül önmagával szemben ül és érzi a vesztét valaki figyeli a túloldalról beszélnek neki de nem hall semmit õ már csak ilyen csak a dob meg a basszus zakatol a füleiben magába beszél és kutyahúst kajál ha pénzt kap a kezébe telefonál valami mindig kell mikor a szerelem leteszi a seggét a földreülteti és úgy vágja taccsra ahogy senki nem teszi és látja is õ csak észre nem veszi hogy ennyit tud csak õ tudja milyen mikor a dob meg a basszus zakatol a füleiben megerõszakol ha nem vigyázol ha háttal állsz neki és úgy tartja kedve akkor ugrik és addig mozog míg el nem indul újra az hogy umm-pá és a csávó kever lenyugtatja majd a funksoulbrothercheckitoutnow ó igen csak a dob meg a basszus zakatol a füleiben
. A hiszékeny elme... abban leli a legnagyobb örömét, ha hihetetlen dolgokban hisz. Annál könnyebben hiszi el őket, minél hihetetlenebbek; de nem kelti fel az érdeklődését az, ami egyszerűen hozzáférhető, mert az ilyenekben akárki hihet.