5. Lépéshiány- a gyomor végre szóba kerül
Kate McCardle 2006.03.02. 19:03
Helyzet: Piton professzor undorában lehányta Harryt és az őrt, bár azzal senki sem törődik.
Harry: *grimaszol* Ez undorító, uram!
Piton: Nem tehetek arról, hogy maga undorítóan nyálas volt az imént!
Harry: Nem igaz! Én vagyok a bűnbak. Nem lehet, hogy elrontotta a gyomrát?
Piton: Naná! A maga szavaival!
Ron: Fejezzétek be! Inkább ki kéne találni valamit, hogy nem legyen ilyen büdös!
Hermione: Kéne valami szagtalanító.
Piton: Pofa be, Granger! Nem vágyom az előadására, mert akkor még magát is lehányom, mint Pottert!
Hermione: Mindössze három szó volt!
Ron: Nem emlékszel, mit mondtál?
Hermione: Ja persze! Ebben a bűzben el is felejtettem.
Harry: Volnátok szivesek segíteni valahogy?!
Piton: Igen. Vigyék a gyomrom közeléből!
Harry: A maga gyomra különösen finnyás példány!
Piton: Legalább jobb az izlése, mint a magáénak!
Hermione: Szerintem csak üres volt.
Piton: Mint a maga feje, Granger. Egyikünk sem evett legalább egy hete!
Ron: Akkor lehet, hogy tényleg Harry megjegyzése a hibás.
Harry: Kösz, haver. Jól esik, hogy az én oldalamon állsz!
Ron: Lásd be, ez a „szinte hiányozni fog” kissé túlzás volt.
Harry: Három nyomorult szü!
Hermione: Látod? Én is megmondtam!
Piton: Csináljanak már valamit Potterrel, különben mégegyszer elhányom magam!
Harry: Ezzel már fenyegetőzött, és egyáltalán nem ijeszt meg. Ennél már nem lehet rosszabb!
Hermione: Ilyet soha ne mondj! Mindig lehet rosszabb!
Piton: Igen, ha például a…
Ron: *fennhangon* Köszönjük, de nem kérünk ebből a példából. Hermione, nincs valami jó szagtalanító varázslat, amit ismersz?
Hermione: Mindenre én sem lehetek képes! Kérdezd inkább a professzor urat.
Piton: A „professzor úr” és a gyomra most házon kívül van.
Harry: Micsoda lenyűgöző jelenség! A varázsló, aki olyan okos, hogy még a gyomrának is külön agya van!
Piton: Az ilyen szegényes bókokat nem is érdemes meghallanom.
Harry: Tényleg nem, mivel ez egy SÉRTÉS volt!
Ron: Pedig bóknak hangzott.
Hermione: Jobb volna szerintem, ha nem kötnél bele most Harrybe…
Piton: Igaza van, Weasley. A sok hányadéktól amúgy is lecsúszna róla az a bizonyos kötél.
Harry: Muszáj ezt ennyit emlegetni? Tudjátok, nem kellemes dolog úgy itt állni, hogy tudom, hogy a leggyűlöletesebb tanár gyomornedvei mardossák a ruhámat!
Piton: A gyomornedveim örömmel mardossák magát.
Ron: *vidoran* Kedjük elzülleszteni a tanár urat. Már a hányadéknak is érzéseket tulajdonít.
Harry: Csupán azt akarja éreztetni velem, hogy minden porcikája utúl engem.
Hermione: Elég jól érzékelteti.
Ron: Talán kicsit túlzásba is viszi.
Piton: Ha befejezték a társalgást, segíthetnének megtisztítani a cellát!
Hermione: Igaza van. Kezd nekem is felfordulni a gyomrom.
Ron feltűnően ellép Hermione mellől.
Harry: Jó döntés, haver. Nehogy a végén pórul járj, mint én!
|