Tartalom: Olvassátok el, de vigyázzatok, mert slash! (FÚJJ!) El se hiszem, hogy ilyen... (FÚJJ!) ilyen izét írtam! (FÚJJ!) Vannak szép slash történetek is, de ez... (FÚJJ!)! Nem mondok semmit! Olvassátok el! Remélem, hogy nem lépi át a jó ízlés határát! :S VÉLEMÉNYEKET KÉREK!!! :)
(Szerk. megjegyzése: bevallom, már a fülszöveg elragadott. xD Azok a zárójelek sokat sejtettek. ;)))
Kategória: romantikus, humor. Műfaj: egyperces. Szereplők: Perselus Piton, Sirius Black.
Másnap
Perselus Piton egyik reggel szörnyű fejfájással ébredt. Felült, és miközben az ég felé meredező hajszálait próbálta lesimítani, minden erejével azon volt, hogy visszaemlékezzen a tegnap estére. Ásított egy nagyot, aztán megtörülte a szemét. Ekkor egy kép villant fel benne, amitől szíve egy csapásra a torkába költözött. Most már mindenre emlékezett… Emlékezett, amikor Black betoppant hozzá, hogy a legújabb, legeredetibb, legcifrább káromkodásokkal fűszerezett sértéseit vagdossa a fejéhez. Persze őt sem ejtették a fejére! Habozás nélkül viszonozta a férfi „kedvességét”. Egy kifejezetten csúnya beszólás után már-már úgy nézett ki, hogy a csevegésük verekedésbe torkollik, amikor valami egészen különös dolog történt.
Black úgy ugrott Pitonnak, mint egy vadállat. Már csak pár centire voltak egymástól, amikor a magasabb férfi megállt. Mélyen belenézett a másik szemébe. Perselus tisztán emlékezett azokra a gyönyörű, ragyogó, kék szemekre, amelyek abban a pillanatban teljesen megbabonázták. De még ennek ellenére is kedve lett volna behúzni egyet neki. Látta, ahogy Black ajkai egyre közelítenek az ő szájához. Becsukta hát a szemét, és hagyta, hogy a bódulat átjárhassa a testét. Óráknak tűnő pillanatig várt, hogy megízlelhesse a férfi mézédes csókját, amelyre titokban mindig is vágyott. Még annál is kellemesebb érzés volt, mint várta, pedig az ő fantáziálásait igen nehéz felülmúlni…
Érezte, ahogy egész testét valami különös bizsergés járja át. Mindketten levegőhöz kaptak, amikor Black végre távolabb húzódott. Perselus várt egy kicsit, hátha történik valami, de rá kellett döbbennie, hogy „szerelme” zavarban van. Tett felé egy tétova lépést, aztán finoman végighúzta a kezét a másik férfi arcán. Arra számított, hogy Black kicsit durvábban fog „visszasimogatni”, de nagy meglepetésére elmosolyodott. Ezen felbátorodva megragadta a karját, és fölkísérte a hálószobába.
Innentől kezdve már sokkal kuszábbak és ködösebbek voltak az emlékei. A képek csak villództak a szeme előtt, úgy, hogy szinte beleszédült. Az egyik pillanatban látta, ahogy Sirius szép combjait simogatja, aztán lefejti róla a nadrágot, és finoman az ágyba löki. Hirtelen fölelevenedett benne a férfi kellemes illatának emléke. Mélyeket szuszogott, és érezte, hogy ismét vágyakozik rá. Most már tisztán emlékezett arra, amikor Sirius kissé félősen hozzásimult, ő pedig mélyen magába szívta gyönyörű hajának finom illatát. Emlékezett, ahogy simogatta a bársonyos napbarnított bőrét, és a legkülönbözőbb helyekre lehelt apró csókokat. Fülében csengtek Sirius egyre hangosabb sóhajai és nyögései, és látta maga előtt, ahogy megadja magát neki…
Erre a gondolatra igencsak izgalomba jött. Félt, hogy az egész csak egy álom volt. Ásított egyet, aztán körbenézett a szobában, de nem talált semmi arra utaló jelet, hogy Sirius valóban itt járt volna. Egy valamit leszámítva. Ahogy visszadőlt a párnájára, hogy kellemes fantáziálásba kezdjen, egy különös, de mégis ismerős illat csapta meg az orrát. Felkapta a párnáját és beleszagolt. Igen ez Sirius illata! Hát mégsem álmodott! Elmosolyodott, mert eszébe jutott, amikor az aktus után Sirius ráhajtotta a fejét a mellkasára, ő pedig odavarázsolt egy üveg bort és két poharat, hogy ihassanak egymás egészségére.
„Talán még itt van!” Gondolta magában, aztán azzal sem törődve, hogy meztelen leszaladt a nappaliba, amit nagy bánatára üresen talált. Már nem gyűlölte őt, mindennél jobban szerette. Végre megtalálta élete nagy szerelmét! Habár nem a legkönnyebben, de végül mégiscsak sikerült megkapnia Siriust. Körbejárta a lakást, hátha mégis megtalálja szerelmét, de nem járt sikerrel. Nagy nehezen becammogott a fürdőszobába, hogy rendbe tegye magát. Mikor belenézett a tükörbe, haragos grimaszba torzult az arca, a szerelemből gyűlölet lett, és ő haragosan fölkiáltott: - Black! Hogy basznád meg a kurva anyádat!
És hogy mi volt az, amin Perselus barátunk ennyire kiakadt? Hát jó, elárulom: a tükörképe. Eredetileg fekete haja, most babarózsaszínben pompázott, és a homlokán ugyanolyan színű betűkkel ez állt: „ Pipogyusz, te egy mocskos kis buzi vagy!”
VÉGE
|