VILÁGÍTÁS

A korallos akváriumok egyik legfontosabb eleme a megfelelõ világítás. Kellõ erõsségû fényt kell biztosítani, az édesvízi gyakorlatban megszokott mennyiség többszörösét. A korallok fényigénye különbözõ, de kb. minden liter vízre 0.5-4 wattnyi világítást kell számolnunk. Minél mélyebb felépítésû az akvárium annál többet. Egy átlagos akváriumban kb. 1 W/l szokott lenni a fénymennyiség, ez a legtöbb korallnak elegendõ. A különösen fényigényesek (pl. az Acropora fajok) számára ennél sokkal több kell, ezek inkább 4 W/l körül érzik jól magukat. Szinte minden korallra igaz hogy az optimálisnál kevesebb megvilágításban is életben maradnak, esetleg fejlõdnek is, de az élénk színeiket elvesztik. A legtöbb korallon jól látszik a fényhiány. A lapanemónák például megfelelõ fényben a kövekre lapulnak, míg kevés fényben tölcsérszerûen felemelkednek.

A világítás alapvetõen különbözik az édesvízi akváriumoknál megszokottól a fény színében. Ugyanis a tengerben már néhány méter után elnyelõdik a fény egy része, leginkább a kék szín marad meg. Az ott élõ lények alkalmazkodtak ehhez, így a korallok és a hasznos mészalgák leginkább a kék fényt tudják hasznosítani. Ez remekül kihasználható, ugyanis a veszélyes algafajok a kék fényt kevésbé képesek felhasználni. Ha a világítás a színkép kék vége felé esõ fényt állít elõ akkor az algák szaporodása ezzel is csökkenthetõ.

A világítóeszközök jellemzõje a színhõmérséklet. A déli nap színhõmérséklete 6500 Kelvin, minél kékebb a fény annál magasabb a színhõmérséklete, minél sárgább annál alacsonyabb. Az elõbbiek szerint a tengeri akváriumokhoz magas színhõmérsékletû világítás szükséges, legalább 6000 kelvines fénnyel.

A világítás alapvetõen kétféle eszközzel oldható meg: fénycsövekkel és fémhalogén izzókkal. Ezek közül is többnyire csak a kifejezetten tengeri akváriumhoz készült típusokat használhatjuk. Ettõl eltérõ világítást csak akkor alkalmazzunk ha az algák termesztése a cél, pl. algaszûrõkben.

Szinte minden akváriumhoz kétféle világítás keverékét használják: kék ('actinic') és fehér, magas színhõmérsékletû fényt kevernek. A kék fényt legtöbbször speciális fénycsövek adják, a fehér lehet fénycsõ és fémhalogén lámpa, vagy a kettõ együttesen is használható.

A fénycsövek közül szinte kötelezõ használni a tengeri akváriumokhoz tervezett kék (actinic) csöveket. Ezek az egyéb világítások kiegészítéseként használatosak. Mellékhatásként, mivel sok UV-hez közeli fényt bocsátanak ki, az állatok egy része (pl. sok lapanemóna) gyönyörûen fluoreszkál ha csak kék fényt kapnak.

A fénycsövek fõ megvilágításként is alkalmazhatók. Ekkor magas színhõmérsékletû, Daylight vagy speciális akváriumi csöveket keressünk. Található akár 10000K-es csõ is. Elõnyük, hogy a fluoreszkáló állatok színét jobban megtartják mint a fémhalogén lámpák.

A fénycsövek viszonylag olcsók, még a speciális típusok is a fémhalogénekhez képest. Nem termelnek sok hõt, külön hûtésrõl nem kell gondoskodni. Kis fényerejük miatt nagy akváriumoknál nem rakható össze belõlük elegendõ számú az adott területen. Legfeljebb 50 cm-es vízmélységig ajánlott használatuk, az ennél mélyebb vizet nem tudják kellõen átvilágítani.

Léteznek nagy teljesítményû VHO (Very High Output) fénycsövek is, amik a normál fénycsövek teljesítményének 3-4-szeresét adják le azonos méret mellett. Ezek megoldják a fénycsövek kis teljesítményébõl eredõ problémákat de egyelõre itthon nem kaphatók. Ha megjelennek kiválóan használhatók lesznek a tengeri akváriumokhoz is.

A fénycsöves megvilágítást különösen kedvelik egyes korallok, fõként a lapanemónák és sok lágykorall faj.

Fénycsövek meghajtására a hagyományos, fojtótekercses meghajtás a legolcsóbb. Kaphatók elektronikus meghajtók is, ezek könnyûek, tekercs nélküliek. Elõnyük hogy nem melegszenek, és egy kicsit kevesebb áramot használnak fel mint ami a hagyományos fojtótekercses megoldás. A megtakarítás különbözõ források szerint különbözõ, 5-20% között van, esetleg megtakarítás nélkül nagyobb fényteljesítményt adnak. Ezen kívül a fénycsöveket több ezer Hz-es frekvenciával hajtják a hagyományos 50 Hz-el szemben, vagyis a kibocsátott fény nem vibráló. Hogy ennek van-e valami haszna az akvárium számára még nem eldöntött, a fénycsövek élettartamát biztosan megnöveli. Az elektronikus meghajtó azonnal, villogás nélkül gyújt. Az ilyen meghajtás drágább, de kb. ugyanannyiba kerül az 1, 2 vagy 4 fénycsövet meghajtani képes eszköz is, több fénycsövet kezelõ típussal az egy csõre esõ ár jelentõsen csökkenthetõ. Az árkülönbség az évek során megtérülhet a fénycsövek hosszabb élettartama és a kisebb fogyasztás miatt. Az elektronikus meghajtó szerelése sokkal egyszerûbb, nem kell külön fojtó és gyújtó. Kaphatók fényerõszabályzóval ellátott típusok is.

A fémhalogén lámpák kis méret mellett nagy fényerõre képesek, akár 1000-2000 wattos is kapható. A hõkibocsátásuk is ennek megfelelõen koncentrált, így gyorsan felmelegszenek. Szerencsére a hûtésük könnyen megoldható néhány szellõzõlyukkal vagy egy kis ventillátorral. Az akváriumokhoz használható, magas színhõmérsékletû típusok nem rendelkeznek UV védelemmel, ezek csak megfelelõ UV szûrõ üveggel használhatók. A lámpa percek alatt rendkívüli módon fel tud melegedni, így a foglalat, a lámpatest és az UV szûrõ csak megfelelõ hõálló anyagból készülhet, a normál üveg vagy tükör nem alkalmas.

A fémhalogén lámpával megvalósított világítás drágább mint a fénycsöves, fõként a megfelelõ típusú izzók borsos ára miatt. Foglalatként ha nem kapható a megfelelõ fémhalogén foglalat akkor a 150W-os égõhöz az 500 vagy 1000 W-os halogén izzó foglalata alkalmas. Vigyázat, a különbözõ wattszámú izzók foglalata is különbözõ, lehetõleg megvásárlás elõtt próbáljuk ki hogy az adott égõ illik-e a foglalatba! Ugyanígy különbözõ meghajtó kell a különbözõ teljesítményû izzókhoz, erre is oda kell figyelni a vásárláskor. A fojtótekercs nagy és nehéz, valamint erõsen melegszik ezért jó ha nyitott helyre, pl. a lámpatest hátuljára vagy tetejére szereljük.

A fémhalogén izzók fényére jellemzõ, hogy a fénycsövekhez képest szûk hullámhosszon sugároznak. Emiatt a legtöbb esetben kiegészítõ világítást is alkalmaznunk kell, fénycsövek használatával.

Fémhalogén izzóból is a magas színhõmérséklet a megfelelõ, a 10.000K-es akváriumi típusok jók, de létezik 20.000 K-es is. Ehhez állítólag már nem szükséges kék neonos kiegészítõ megvilágítás. Az általánosan kapható, 3000-4000 K-es izzókat csak szükségbõl használjuk, ezek az algáknak rendkívül kedvezõ fényt adnak. Az olcsóbb 5000-6000 kelvines típusok már megfelelõek lehetnek ha kék fénnyel egészítjük ki õket.

A legkisebb fémhalogén izzó 70 (vagy 75) wattos, ezután következik a 150 (vagy 175), 250, 500, 1000 és 2000 wattos. Ezek között közbensõ érték nincs.

A fémhalogén világítás pontszerû, emiatt a vízfelszín hullámai gyönyörû árnyékot vetnek az akvárium berendezésén. Viszont az erõs fény elnyomja a korallok fluoreszkáló színeit.

A fémhalogén világításhoz fokozatosan kell szoktatni a legtöbb korallt, mivel a fény rendkívül erõs. Egyes korallok és lapanemónák nem is bírják a közvetlen fémhalogén megvilágítást, ezeket árnyékba kell telepíteni vagy az akvárium aljára, a lámpától kellõ távolságba.

Akár fénycsövet akár fémhalogént használunk, azonos wattszámú világítást kell alkalmazni. A két módszer hatásfoka kb. ugyanaz. Egy 200-250 literes akváriumnál legalább 200 watt fényt kell alkalmazni, pl. egy 150 wattos vagy 2 db 75W-os fémhalogén lámpát és két 30W-os kék fénycsövet. Esetleg felszerelhetünk egy-két fehér fénycsövet is. Ez egyrészt a koralloknak is jót tesz, másrészt  nézelõdési célokra is kiváló: ha a kék csövek mellé ezt felkapcsoljuk az akvárium nagyon jól mutat, gyakran jobban mint a fémhalogénnel, mivel nem nyomja el a fluoreszkáló színeket.

A szakirodalomban sok helyen ajánlanak vegyes megvilágítást. Ebben az esetben is szükségesek a kék neonok, emellett fehér fénycsövekkel világítunk amire délben néhány órányi csúcsként jön a fémhalogén. Ez a világítás jobban megközelíti a fényerõsség természetes változását és spektrumát ami sok korall fejlõdésére jótékony hatással van.

A korallok telepítésénél vegyük figyelembe azok fényigényét. A sok fényt igénylõk az akvárium felsõ részére kerüljenek közel a világítótestekhez, a kevésbé fényigényesek alulra és oldalt, vagy helyezzük el õket ferdén hogy ne pont merõlegesen vetüljön rájuk a fény. Ha kevesebb megvilágítást alkalmazunk, akkor tartsunk olyan korallokat amiknek az is elegendõ. A megvilágítás idõtartamától is sok függ, ha kevés a fény akkor növelhetjük a megvilágítás hosszát.

Alkalmazhatunk halvány éjszakai megvilágítást is, erre kis teljesítményû, néhány wattos kékes színû izzókat használhatunk. Ennek a fényénél megfigyelhejük az éjszakai életmódú állatokat de más fontos szerepe általában nincs. Újabban néhányan kísérleteznek a korallok ivaros szaporításánál, ott sokkal fontosabb az éjszakai megvilágítás. A legtöbb korall szaporodása szorosan kötõdik a nap hosszának és a Hold fényének változásához, ezek alapján tudják a korallszirteken egyszerre lerakni a petéiket. A szaporításukhoz a nappali világosság hosszának éves ciklusait és az éjszakai Hold 28 napos változását kell utánoznunk. Ilyesmivel csak néhány kutató és nagyon kitartó korallszaporító cég foglalkozik, az átlagos akvaristának nem kell ennyire pontosan utánozni a természetet. Állandó nappali megvilágítás tökéletesen elegendõ, az éjjeli halvány fény teljes mértékben ízlés dolga.

A megvilágítás idõtartamának helyes értékét a korallok állapotán és fejlõdésén mérhetjük le. A túl kevés vagy túl sok fényre adott reakció fajonként különbözõ, lehet hogy nem nyílik ki teljesen a korall, lehet hogy az élénk színei kifakulnak és a korall egyszínû barna lesz vagy egyéb más módokon reagál. A túl sok világítás hatására a fotoszintetizáló korallokban képzõdõ oxigén átalakul erõsen redukáló hatású mérgezõ anyagokká, amik belülrõl támadják meg a korallt. Ez veszélyes lehet bizonyos szint felett. Szerencsére a legtöbb korall képes fényvédõ pigmenteket termelni, ez a folyamat hasonló a mi lebarnulásunkhoz. Csak éppen a koralloknál ezek a festékek színesek, sok élénk színû korall ezeknek köszönheti a díszértékét. Ezek a fajok kevés fény esetén elvesztik élénk színüket.

Ha fémhalogén izzókat kék fénycsövekkel együtt használjuk akkor körülbelül napi 6-10 órára üzemeltessük õket, a kék csöveket legalább napi 12-14 órára kapcsoljuk be. Ezeket akár folyamatosan, napi 24 órán át is üzemeltethetjük. Ha a fémhalogén mellett fehér fénycsöveket is használunk akkor a fehér fényû csövek kb. napi 8-12 órát üzemelnek, emellett a fémhalogént napi 4-6 órára kapcsoljuk be. A kék csövek a szokásos 12-14 órát mûködjenek. Ha csak fénycsövet használunk akkor minél hosszabb ideig világítsunk. A fehér csöveket kb. napi 12 órányit üzemeltessük, a kéket 14-15 órányit.

Legjobb a világítást idõkapcsolóra kötni ami naponta állandó idõpontban kapcsolja õket ki és be. Legalább két idõkapcsolót érdemes beszerezni, az egyik a kék fényt kapcsolja a másik a fehér fémhalogén vagy fénycsöves megvilágítást. Ez egyrészt a koralloknak kedvez egy állandó ritmus megteremtésével, másrészt bennünket is tehermentesít a be- és kikapcsolás rövid, de idõhöz kötött elfoglalstága alól.

A világítórendszer, különösen ha fémhalogén izzót használunk, sok hõt termel. Ezért jó ha nyitott helyen van, pl. az akvárium fölé felfüggesztve, az akvárium vízszintje felett kb. 30-50 cm magasságban. Ezzel egyrészt a fény egyenletesebb eloszlását segítjük elõ (közelrõl a fémhalogén lámpák a legtöbb élõlény számára túl erõsen sugároznak!), másrészt a keletkezett hõ is könnyen távozhat. Nyáron különösen fontos lehet a megfelelõ hûtés, mivel az akvárium könnyen 30 fok fölé melegedhet. Ehhez a világítást burkoló doboz tetején vágjunk nyílásokat, esetleg szereljünk be kis ventillátort. A számítógépekben használt ventillátorok kiválóak erre a célra, olcsók és csendesek.