A jégkorszak folyamán kb. egymillió évvel ezelőtt megváltozott a Föld éghajlata.Lassan kialakultak azok az éghajlati övek,amelyeket ma ismerünk,tehát a meleg öv az Egyenlítő környékén és a hűvösebb övek a sarkok felé haladva.A jégkor táját azonban ne állandú hú és gleccsersivatagnak képzeljük.Akkor bizonyára egyetlen állat sem élt volna sokáig,de biztos,hogy sokkal hidegebb volt mint ma.Közben más,gyökeres változások is történtek.A földrészek eltávolodtak egymástól.Sok állatfaj kihalt,vagy alkalmazkodott az új feltételekhez.Ebben a ló különösen ügyesnek bizonyult.A következő évszázadok során négy különböző lótípus alakult ki.

°Északi lovak:A jégkorszakban a föld északi területein nem volt könnyű feladat életben maradni.A rideg hegységek jegesek és nehezen járhatók voltak,az alföldeken pedig messzire kellett vándorolniuk a lovaknak,hogy elég füvet találjanak.A kistesű lovak,amelyeknek kevesebb táplálékra volt szükségük,könnyebben alkalmazkodtak,mint a nagyobb rokonaik.Ám túl vékonyak és csontosak sem lehettek,hiszem zsírréteg híján hamar megfagytak volna.Így aztán az északi lovak kisebbé és kompakttá váltak,dús sörényt,farkat és szőrzetet fejlesztettek ki az időjárás viszontagságaival szemben.

Déli lovak:A délen fekvő területek a jégkorszakban lényegesen jobb takarmányt nyújtottak,mint a rideg északi vidékek.Az erdők és a mezők délen a leghidegebb időkben is zöldelltek,majd később felsivataggá,sivataggá változtak.E tájakon minden állat könnyen boldogult.A növényevők,mint a ló,több zöldet találtak,a ragadozóknak pedig nagyobb esélyük volt a zsákmányszerzésre.A védtelen lónak javítani kellett menekülő készségén.A déli lovak tehát nem válhattak tömegessé.Hosszú lábakra,vékony testre és fejlett érzékre volt szükségük.Délen két lótípus is kialakult,amelyek a problémákat más-más módon oldották meg.

A kosfejű ló:Az összes ősló típus közül a kosfejű ló hasonlított legjobban a mai lóhoz.170-180 cm magas,csontos,hosszú hátú és vékony volt.Életterét elsősorban a párás erdős és dombvidék képezte,ahol kis csoportokban élt.Menekülés közben a kosfejű ló nemcsak jó ugró- és vágtázóképességét használta ki,de gyorsabb is volt a többi lótípusnál.Támadójávbal szemben pedig patájával és fogaival védekezett.A kosfejű ló az összes telivér és melegvérű ló őse.Leginkább a mai berber hasonlít rá.

Az őstelivér:A klasszikus versenyló - kétségtelenül az arab ló ésrokonainak elődje - a szupbtrópuson alakult ki.Az őstelivér kecses,vékony volt és legfeljebb akkorára nőtt mint egy póni,úgy 130 cm-esre.Sok időt kellett töltenie a táplálkékszerzéssel,miközben oszzú utakat tett meg.Családokban élt,melynek tagjai szorosan kötődtek egymáshoz.Ha egyikük veszélyt látott,vagy észlelt,az egész csapt menekülni kezdett.A hosszú vágtázás nem jelentett problémát a született "élsportolónak".