A lovak története és törzsfejlődése

Eohippus (másnévben a hajnal lova,50 millió évvel ezelőtt)

Mesohippus

Merychippus (10-25 millió éve)

Pliohippus (7-2,5 millió évvel ezelőtt)

Equus caballus (mai ló)

A ló azon emlősök közé tartozik,amelyek törzsfejlődését a kivételesen gazdag és és teljes őskori leleteknek köszönhetően egészen részletesen sikerült rekonstruálni.E leletekből kiderült,hogy a ló őse az amerikai kontinensen élt és erdei növények leveleivel táplálkozott.Ötvenmillió évvel ezelőtt a ló "prototípusa" nagyjából akkora volt,mint egy mai róka.A mai lovaktól eltérően nem patája,haneml lábujjai voltak (a hátulsó lábain 3 a mellsőkön 4),koponyája és állkapcsa pedig az őskori élőhelyére jellemző,mocsaras erdőkben folytatott lombevő életmódhoz alkalmazkodott.Ez az állat volt a Hyracotherium  más néven Eohippus,avagy a "hajnal lova" (a görög eos szó hajnalt jelent),a mai ló elődje.Ahogy az évmilliók során az éghajlat és a növényzet fokozatosan megváltozott,az Eohippus-ból kialakult a Mesohippus,ez a juh méretű lombevő állat,amelynek nyaka és lába hosszabb volt,ám pata helyett még mindig lábujjakkal rendelkezett.Nagyjából 10-25 millió évvel ezellőtt megjelent a Merychipus,egy póni termetű állat,amely még mindig őrizte három lábujját,ám életmódja már átmenetet képezett a lombevő és a legelő táplálkozási mód között.A végtelen füves síkságokon élt,és a jégtakaró elolvadása,valamint az erdőségek megritkulása után fokozatosan elterjedt a mai Észak-Európában és Amerikában.A mintegy 7-2,5 millió évvel ezelőtt élt Pliohippusnak már csak egy lábujja (patája) volt,tesi ereje és sebessége is meghaladta elődeiét,így összességében már határozottan "lószerű" vonásokkal rendelkezett.A ló törzsfejlődésének utolsó állomása az Equus volt,amely kevesebb mint két-millió évvel ezelőtt jelent meg,és a mai modern lovak,valamint a vele rokon fajok,például a szamár és a zebra közvetlen ősének tekinthető.