Az üldözött ló vad haragba nyargal ,bősz orrlyukát dagasztja tűz haragja
Ihon jün szárnyas lovon piros hajnal, Mosódik zablája fejér tajtékjával, Az a ló fekete volt, de szebb Pegazusnál, Orra likjábul tűz, Szemébül jün a halál.
Óra
Tudtad?
Kincsem a verhetetlen csodakanca 4 éves pályafutása alatt 54 versenyen indult,s abból 54-et nyert meg.
Chat
A www.gportal.hu/equuscaballus portál szerzői jogvédelem alatt áll.Ez azt jelenti,hogy mivel a portált én csináltam,senkinek nincs joga elvinni innen semmit,és azt a saját portálján feltüntetni.Mindazonálatal,ha mégis szeretnél elvinni innen valamit,csak küldj nekem egy e-mailt,amiben ezt kéred.És ha engedélyezem,ami valószínű,akkor átviheted a te oldaladra.Ha viszont a megkérdzezésem nélkül teszed,az akár a TE PORTÁLOD TÖRLÉSÉT is vonhatja maga után.
A ló lábainak folyamatos mozgása. Három természetes járásmód van - séta, ügetés, vágta -, ugyanakkor vannak speciális járásmód fajták is, ami nem minden fajtánál mutatkozik - rövid ügetés, poroszkálás, félporoszka, futóséta, stb.
http://mosolygoslovaso.forumx.hu/ <------ regizz! Lovas fórumom! Itt mindenről lehet fórumozni, tini dolgok,lovak,ponyclub. am mosolygoslovasok akart lenni csak véletlen lemeradt a k ezért lett http://mosolygoslovaso.forumx.hu/ :P szal regizz ha lovas vagy , jókat akarsz fórumozgatni,barátkozni,beszélgetni a lovakról meg mindenről!
2008.09.23. 20:17
Papírgyűjtés
2008. április
2008.09.23. 20:15
Papírgyűjtés
2008. április
2008.09.23. 20:14
Papírgyűjtés
2008. április
2008.08.20. 20:23
ját üzenet:
szia (:
18:49:06Évi,aki Nyuszi üzenete:
szia
18:49:20Évi,aki Nyuszi üzenete:
üdvözöllek az msn csodálatos világában
18:49:40Saját üzenet:
áá,köszi,kezdem élvezni!x)
18:49:55Saját üzenet:
eddig nem volt sok alkalmam
18:50:20Évi,aki Nyuszi üzenete:
nem furcsa h
18:50:24Évi,aki Nyuszi üzenete:
vrjál szőke vagyok
18:50:29Évi,aki Nyuszi üzenete:
12 nap
18:50:29Évi,aki Nyuszi üzenete:
múlva
18:50:30Évi,aki Nyuszi üzenete:
suli
18:50:34Évi,aki Nyuszi üzenete:
gimisek leszünk?
18:50:36Évi,aki Nyuszi üzenete:
18:50:52Saját üzenet:
de de furccsa
18:50:58Saját üzenet:
vagyis hát nem annyira
18:51:01Saját üzenet:
vagy de?
18:51:19Saját üzenet:
te várod?
18:51:29Saját üzenet:
ez alap kérdés nálam (:
18:51:29Évi,aki Nyuszi üzenete:
hááát igen
18:51:36Évi,aki Nyuszi üzenete:
mondjuk nem tanultam semmit január óta
18:51:40Évi,aki Nyuszi üzenete:
még házit sem csináltam
18:51:47Évi,aki Nyuszi üzenete:
nehéz lesz visszarázódni
18:51:54Saját üzenet:
nagyszerű,hogy nem vagyok ezzel egyedül
18:52:07Évi,aki Nyuszi üzenete:
de azért kell a kihívás
18:52:15Saját üzenet:
nem is tudom,én kicsit félek,hogy nagyon hülye leszek
18:52:24Saját üzenet:
hihetetlen,de kimondtam((:
18:52:45Évi,aki Nyuszi üzenete:
én így is az vagyok
18:52:48Évi,aki Nyuszi üzenete:
inklább csak őrült
18:53:02Évi,aki Nyuszi üzenete:
de igaz h sok tanulnivaló meg magolnivaló lesz
18:53:04Évi,aki Nyuszi üzenete:
szóval
18:53:12Évi,aki Nyuszi üzenete:
áh belegondolni is nehéz
18:53:20Évi,aki Nyuszi üzenete:
meg ugye atanárok megítélése...
18:53:25Évi,aki Nyuszi üzenete:
vagyis h ők minket
18:53:36Saját üzenet:
de...ugye neked van ismerősöd?
18:53:42Évi,aki Nyuszi üzenete:
az első pár hónapban eldöntik h ki hülyegyerek
18:53:42Évi,aki Nyuszi üzenete:
és ki nem
18:53:49Saját üzenet:
mármint az "új osztályban"
18:53:55Évi,aki Nyuszi üzenete:
az osztályban
18:53:55Évi,aki Nyuszi üzenete:
aham
18:54:02Saját üzenet:
hát ez tök jó
18:54:05Évi,aki Nyuszi üzenete:
8an a mi sulinkból mennek
18:54:14Saját üzenet:
8O
18:54:14Évi,aki Nyuszi üzenete:
ebből4 az osztályomból
18:54:19Saját üzenet:
Hú
18:54:21Saját üzenet:
húúú
18:54:24Saját üzenet:
xD
2008.08.13. 13:37
Új oldal a láthatáron!!
Lehet hogy most azt hiszitek: ÁÁÁ ez is csak egy újabb lovas oldal...De ez különbözik a többitől abba, hogy itt megtekinthetitek az Olimpiai híreket, eredményeket!!!! Persze kizárólag lovas témában!!! Emellet ugynúgy szavazások, más érdekességek, lovaglás stb...de főleg az ugratással foglalkozok! Esetleg, ha valamilyen problémád akadna lovaddal abban is szívesen segítek! Mivel új oldylról van szó még nincs túl sokminden rajta, de állandóan vannak frissítések!!
Tehát szeretettel várok mindenkit... Aki szereti az Olimpiát annak ITT A HELYE!!!
Alexa(szerk.)
2008.08.02. 12:06
8. a osztály
2007/2008
Osztályfőnök: Soós Edit
1.Andó Anna Dóra
2.Andó Judit Eszter
3.Barabás Zita
4.Bense Krisztina
5.Bronner Bernadett Ágnes
6.Domonkos András Márton
7.Gráma Izabella Noémi
8.Ilia Gergely
9.Jéga-Szabó Judit
10.Kismarczi-Antalffy Áron
11.Kolozsvári Lajos Károly
12.Kovács Balázs
13.Laudisz Attila
14.Marjanucz Zita
15.Nyerges Máté
16.Papp Erik István
17.Papp Máté
18.Sahin Imán Alíz
19.Sántha Szabolcs Károly
20.Sebők Zsófia
21.Streitmann Laura Flóra
22.Szabó Zoltán Gábor
23.Tésik Tamás
24.Tóth Fanni Nikoletta
25.Tóth Noémi
26.Török Emese
27.Tráser László
28.Vitális Dániel
8. b osztály
2007/2008
Osztályfőnök: Péter Éva
1.Árpádfalvi Dániel
2.Bitó Dorottya
3.Csala Tas Dezső
4.Csóti Gábor Adrián
5.Dovalowszki Petra
6.Fekete Gábor
7.Gyulai Gábor
8.Higyisán Róbert Károly
9.Juhász Gergő Tibor
10.Juhász Zsanett
11.Kormányos Róbert
12.Lehoczky András
13.Lénárd Tünde Dóra
14.Libor Andris
15.Perlaki Gábor
16.Rádai Nikolett
17.Rakusz Attila Ferenc
18.Rieger Alfred Balázs
19.Szalai Eszter
20.Szandai Szabolcs
21.Szőke Gabriella Ilona
22.Szőke Kristóf Balázs
23.Tóth Fruzsina
24.Zsikai György
8. c osztály
2007/2008
Osztályfőnök: Beke Ferenc
1.Antal Krisztina
2.Bakti Tibor
3.Deák Anett
4.Dietrich Paula Márta
5.Dudás Emőke
6.Függ Nóra Mária
7.Gunics Zsófia
8.Gyömbér Dóra
9.Halmágyi Petra
10.Hnyilicza Csaba
11.Horányi Nóra
12.Hulmann Evelin
13.Joób Viola Kitti
14.Juhász Lili
15.
2008.07.22. 16:05
Hali.Hogy vagy?Most jöhet a szokásos sablon szöveg.Rólam.Az emberekről,a személyiségről.Hogy megygőzzelek,milyen jófej is vagyok.
Hát figyelj.Tejóégmitakartam?Ja,igen,ez a nagy probléma velem,hogy állandóan elefelejtem mit is akartam mondani.Najó,ez nem igaz.Csak néha,nem mindig.
A koromat látod,hogy lány vagyok látod,ha képről nem is tűnne fel.Apropó a kép igencsak megtévesztőcske,azért e-n-n-y-i-r-e hülye tán csak nem vagyok...
Oksi...próbáljuk előlről...
HALI!
Ön jelen pillanatban az én adatlapomat olvassa.(nem mondom,ugye?)
Azt képzeld el,hogy szegedi vagyok.Szeged egy nyúlra jó (ezt egy könyvben olvastam,tök jó volt (: ) hely,legalábbis én szeretem,néha kicsit lerobbant,néha nem.Mindegy.Jelen pillanatban a (most figyelj)
SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolába járok.Jó mi?Nekem is 6 évbe telt,míg megtanultam,most meg megváltoztatták a nevét,valami megintcsak megjegyezhetetlenségre,de nem érdekel,nekem jó így.Most komolyan,minek kell megváltoztatni,az embernek az agya elszáll ezektől az értelmetlenségektől.De nehogy már megcsinálják a másodikon a lány wc-t.Olyanra,hogy be lehessen csukni az ajtót a wc-től!
Amúgy bocsi,de tudok beszélni csak nem arról amiről kéne.x)
Ezt figyeld,milyen édesek:
Nagyon jó humorom van,legalábbis én jókat tudok magamon nevetni.Képzeld mindig ki van lakkozva a körmöm halványrózsaszínre...
Tudod az egész,amit itt eddig lerendeztem,egy hazugság.Amiből áll az egész életem,és amiből egyszerűen nem tudok kiszakadni.Most olvasd el mégegyszer,amit eddig írtam.Állatira nem ezt érzem.Nem olyan csaj vagyok,akinek csak az a fontos,hogy mennyi festék van rajta és milyen színű a körömlakkja.Pedig mindig van rajtam smink és mindig ki van lakkozva a körmöm,és egy csomó ezüstgyűrűm van.És közben legszívesebben leülnék a folyosón a földre és szétbőgném a fejem mindenki előtt.
Mert egyáltalán nem vagyok erős.Tudod,utálom mikor ennyire gyenge vagyok.Mikor próbálom elhitetni mindenkivel,hogy nekem nem kell támasz.És az a legrosszabb,hogy ezt mindenki elhiszi.
Egyfolytában az igazság elől rohanok,olyan hazugságokat hiszek el magamnak,amik nevetségesek,csakhogy eltakarjam a hangulatingadozásaimat.
Rosszul vagyok attól,hogy mindenkit megbántok akaratlanul.Hogy mindenki a fejemhez vágja,hogy gondolkozzak,mielőtt kimondok valamit.És mégsem tudok változni.Tudod órákig tudok nézni magam rlé,és azon gondolkodni,ma kikkel tettem tönkre a kapcsolatomat,csak azért,mert nem vagyok képes gondolkodni,mielőtt kimondok valamit.És mégis milyen igaza van a fizika tanáromnak is:
"Látod,Dóri.Soha nem foglalkozol azzal,hogy milyen következménye lehet annak,amit mondasz.Nem gondolkozol,csak kimondod a dolgokat..."
És megsértődök rajta.Mert tudom,hogy igaz...
Milyen kár,hogy ilyen vagyok...milyen kár,hogy nem merek eldobni magamtól dolgokat.Ahhoz sem vagyok erős.
Talán észre vetted,hogy rettenetesen labilis vagyok,de nem szeretnélek ezzel fárasztani.Szóval... a körömlakknál tartottunk...
THIS beautiful lie...sorry
2008.06.04. 19:44
Emberek vannak körülöttem.Sok sok sok ember.Milyen furcsa,hogy az ember a legnagyobb tömegben is halál egyedül érzi magát.Jobban,mintha nincs körülötte senki.Sokkal jobban.
Az az igazság,hogy nem számíthatsz senkire.Néhány emberről azt gondolod,hogy biztosan átsegítenek a dolgokon,hogy rájuk biztosan támaszkodhatsz.Azt hiszed,melletted fognak állni.Pedig nem.
Tudnod kell,hogy az igazán nehéz percekben,talán órákban,vagy napokban senki nem fog melletted állni.Nincs senki,akit tényleg ismersz,akiről hiheted,hogy segíteni fog.Nincs olyan.Mert amikor eljön az idő,mindenki elfordul,akire számítottál.
Csak egyetlen egy szóra,vagy talán csak egy mozdulatra lenne szükséged és ennél többet nem is vársz senkitől.De abban a percben,amikor a legnagyobb szükséged lenne arra,hogy valaki melleted álljon,ezt sem kapod meg.
2008.06.03. 17:52
sdsdd
2008.06.03. 17:47
Szóval…én csak attól félek,hogy a végén,már nem csak akkor fogom elengedni a dolgokat,mikor éppen úgy van kedvem.Hanem akkor is,amikor próbálok kapaszkodni beléjük,próbálom megtartani őket,hogy ne csússzanak ki a kezemből.És azt hiszem,talán most kellene hagynom,hogy átjárjon minden,és nem kellene megakadályoznom.Csakhogy…félek.IGEN.félek,hogy ,hogy ahhoz meg
2008.06.03. 17:33
Szóval,nem szertnék még ballagni.De pesze ez természetes.Egy valami van,amitől félek,és ami megijeszt.Még nem fáj.Még üres tudok maradni,és ettől megijedek valahol.Hogy képes vagyok arra,hogy ne érezzek semmit.Hogy most elég erős vagyok.MOST persze igen.Amikor kellett volna…nem…hagyjuk.Elég erős vagyok ahhoz,hogy egyedül tartsam magam,elég erős vagyok ahhoz,hogy megtudjam akadályozni,hogy túl mélyre menjek az emlékekben és ha ezt sikerül,márpedig furcsa,de mostanában sikerül,akkor nem fáj semmi.
Amikor eszembe jutna valami,akkor mindig képes vagyok rá,hogy nagyon gyorsan azt mondjam,eddig,és ne tovább (mint a Da Vinci kódban :) ).És sikerül.Nem vagyok vidám,nem örömre váltom le az emlékeket meg azokat,az érzéseket,amiket előhoznának.Bár talán úgy tűnhet.Mert mégsem vagyok annnyira rossz színész.Ha kell,nem vagyok az.És most érzem,hogy kell.És érzem,hogy elég erős vagyok ahhoz is,hogy felemelt fejjel és mosolyogva meg mittudomán mimindenthazudva végigcsináljam mindenféle fájdalom nélkül…csak néha ez is …nehéz.
2008.06.03. 17:05
Vajon miért érzem úgy,hogy nagyon sok dolgot tennék meg azért,ha még egy kis időt maradhatnék itt?Miért érzemazt,hogy valamit elfelejtettem megtenni,amit pedig nagyon fontosnak érzek.Mert valami ilyesmit érzek.És nem tudom miért.Szükségét érzem valaminek,de egyszerűen nem jövök rá,hogy mi az.Felesleges erről írnom,de akkor is hiányérzetem van és idegesít.
A többiek nem akarnak tanár búcsúztatót.Nem tudom.Ők azért nem,mert minek kiadni 10 000 forintokat.Én viszont szeretnék ajándékot adni nekik.De…igazából olyan felszínesnek és megjátszottnak érzem ezt.Erre meg talán én sem vagyok képes.Mármint képes vagyok,csak nem szeretném. Igaza van Erika néninek,hogy neki nincs kedve ezt végig hallgatni.Ezt megértem,mert …Ezt nem kell magyarázni.Meg abban is igaza van,hogy azt mondja,neki nem kell semmi úgy,hogy odaadjuk neki az ajándékot a háta mögött meg azt mondjuk,hogy dögölj meg.Mert ő ezt megmondta.És igaza van,mert a legtöbben így csinálnák.És mégis.Rossznak érzem.Nem érzem helyesnek,hogy itt volt a kémia óra.Az utolsó.Nem csináltunk semmit,csak a tanárnő lezárta a jegyeket.És utána ,mikor kicsengettek.Megmondjam mi volt?Felállt mindenki.És kiment.Ennyi volt. Csak én érzem úgy,hogy ezt nem így kellene befejezni?Hogy felállunk és kimegyünk.Hogy így hagyjuk itt ezt a 8 évet.Egy szó nélkül.Anélkül,hogy csak annyit mondanánk:köszönjük.
Persze Persze lehetséges,hogy szentimentális hülye vagyok,akinek szégyenszemre fontos volt ez a nyolc év,és elsüllyedek szégyenemben,de voltak,vannak olyan tanárok,akiket s-z-e-r-e-t-
tt-t t-e-m.És akiknek hálás vagyok.Jó,mondjuk Erika néni azt mondja,hogy az más,hogy ő el ak ar búcsúzni tőlem,és hogy én tőle.
Mert év végén elfogja fogadni tőlem a virágot,de az,hogy ott van mögöttem az osztály,aki legsz legszívesebben leköpné az összes tanárt.Az neki nem kell.Megint fáj,hogy igaza van.Persze most nem úgy
Csa
Igaz
2008.06.03. 17:00
Vajon
Vajon miért érzem úgy,hogy nagyon sok dolgot tennék meg azért,ha még egy kis időt maradhatnék itt?Miért érzemazt,hogy valamit elfelejtettem megtenni,amit pedig nagyon fontosnak érzek.Mert valami ilyesmit érzek.És nem tudom miért.Szükségét érzem valaminek,de egyszerűen nem jövök rá,hogy mi az.Felesleges erről írnom,de akkor is hiányérzetem van és idegesít.
A többiek nem akarnak tanár búcsúztatót.Nem tudom.Ők azért nem,mert minek kiadni 10 000 forintokat.Én viszont szeretnék ajándékot adni nekik.De…igazából olyan felszínesnek és megjátszottnak érzem ezt.Erre meg talán én sem vagyok képes.Mármint képes vagyok,csak nem szeretném.
Igaza van Erika néninek,hogy neki nincs kedve ezt végig hallgatni.Ezt megértem,mert …Ezt nem kell magyarázni.Meg abban is igaza van,hogy azt mondja,neki nem kell semmi úgy,hogy odaadjuk neki az ajándékot a háta mögött meg azt mondjuk,hogy dögölj meg.Mert ő ezt megmondta.És igaza van,mert a legtöbben így csinálnák.És mégis.Rossznak érzem.Nem érzem helyesnek,hogy itt volt a kémia óra.Az utolsó.Nem csináltunk semmit,csak a tanárnő lezárta a jegyeket.És utána ,mikor kicsengettek.Megmondjam mi volt?Felállt mindenki.És kiment.Ennyi volt.
Csak én érzem úgy,hogy ezt nem így kellene befejezni?Hogy felállunk és kimegyünk.Hogy így hagyjuk itt ezt a 8 évet.Egy szó nélkül.Anélkül,hogy csak annyit mondanánk:köszönjük.
Persze lehetséges,hogy szentimentális hülye vagyok,akinek szégyenszemre fontos volt ez a nyolc év,és elsüllyedek szégyenemben,de voltak,vannak olyan tanárok,akiket sz-e-r-e-t-t-e-m.És akiknek hálás vagyok.Jó,mondjuk Erika néni azt mondja,hogy az más,hogy ő el akar búcsúzni tőlem,és hogy én tőle.Mert év végén elfogja fogadni tőlem a virágot,de az,hogy ott van mögöttem az osztály,aki legszívesebben leköpné az összes tanárt.Az neki nem kell.Megint fáj,hogy igaza van.Persze most nem úgy.
Milyen jó,és…
2008.06.03. 16:51
Vajon miért érzem úgy,hogy nagyon sok dolgot tennék meg azért,ha még egy kis időt maradhatnék itt?Miért érzemazt,hogy valamit elfelejtettem megtenni,amit pedig nagyon fontosnak érzek.Mert valami ilyesmit érzek.És nem tudom miért.Szükségét érzem valaminek,de egyszerűen nem jövök rá,hogy mi az.Felesleges erről írnom,de akkor ishiányérzetem van és idegesít.
A többiek nem akarnak tanár búcsúztatót.Nem tudom.Ők azért nem,mert minek kiadni 10 000 forintokat.Én viszont szeretnék ajándékot adni nekik.De…igazából olyan felszínesnek és megjátszottnak érzem ezt.Erre meg talán én sem vagyok képes.Mármint képes vagyok,csak nem szeretném.
Igaza van Erika néninek,hogy neki nincs kedve ezt végig hallgatni.Ezt megértem,mert …Ezt nem kell magyarázni.Meg abban is igaza van,hogy azt mondja,neki nem kell semmi úgy,hogy odaadjuk neki az ajándékot a háta mögött meg azt mondjuk,hogy dögölj meg.Mert ő ezt megmondta.És igaza van,mert a legtöbben így csinálnák.És mégis.Rossznak érzem.Nem érzem helyesnek,hogy itt volt a kémia óra.Az utolsó.Nem csináltunk semmit,csak a tanárnő lezárta a jegyeket.És utána ,mikor kicsengettek.Megmondjam mi volt?Felállt mindenki.És kiment.Ennyi volt.
2008.05.28. 18:45
Kompetencia mérés.Tök jó volt,Mária nénivel voltunk a magyar 1-ben.Mária néni mindenki feladatlapjára ráragasztotta a számát,aztán a végén,mikor már mindenkiét felragasztotta kiderült,hogy van egy másik cimke is,és azt kellett volna a feladatlapokra
2008.05.27. 16:13
Jajj,tejóég,megint mibe kerültünk,egyszerűen nem vagyunk normálisak.Az történt,hogy délután benn maradtunk az iskolában Eszterrel.És később Higyisánnal meg Fruzsinával voltunk együtt,akik tökre örültek,hogynem buktak meg matekból.Felrajzoltuk afizikában a tablónkat a táblára,mert valami hülye letörölte a múltkorit.Jó lenne már látni amúgy,mert Eszter apukája csinálta meg,de még nem hozta be,pedig nem ártana.
Jaj,egyébként németen videót néztünk Salzburgról.De előtte persze az egyik angol tanár,valami ?Gertrúd? talán átküldött minket a németből az angolba,hogy tudjunk videózni.Nem is tudom miért,de mikor bent voltunk,már elég mérges volt és éppen állt az ajtóban és kiabált valakivel.Én meg nem figyeltem rá,tök máson gondolkodtam,és megfogtam a virágot,ami a fejem mellett lógott.És elkezdtem húzgálni a levelét.Mikor is körülbelül egy 10 másodperc múlva,rám borult az egész.Vagyis hát igazából rám nem annyira,mert rám csak a sár esett,meg a cserép,amit sikerült elkapnom,miután kirepült egy fehér műanyag tartó valamiből,ami egész messzire elgurult.Szóval én csak saras lettem, az a körülbelül fél liter : ) víz,ami a virágon volt többségében Niki nyakába ömlött,az ami meg nem,az rajtam,Fruzsinán,meg Eszter lábán oszlott el.Az az igazság,hogy nagyon megijedtem,mert mondom,tök máshol jártam,úgyhogy egyáltalán nem figyeltem a virágra.Ami igencsak magasra volt téve,az az igazság,egy ilyen kis polc szerű valamire.De nem gond,csak azért írom,mert azt hittem be fog írni az a tanárnő,pedig nagyon vicces volt,csak jól felhúzta magát rajta.Nem is értem mért…
De nem ez,hanem az,hogy …Jaj,Éva néni nem túlozza el az osztálykirándulást,majd kimegyünk valamikor Ópusztaszerre,aztán csá.Vége,neki mindegy,úgyis nyugdíjba megy,bár próbálja titkolni,de Kati néni megmondta nekünk.
Szóval,nem tudom kb harmadszorra kezdek bele…Hogy…álltunk az ablakban a folyosón Eszterrel,meg Fruzsinával.És Higyisán…egyszerűen nem tudom miért,odahozott egy zacskót,vízzel megtöltve.Ez már alapból hülyeség volt,de még tologatni is kezdte az ablakpárkányon,amiből egyszerűen evidens,hogy az követkzett,hogy a zacskó beesett a radiátor mögé ,fenn akadt,és persze ömleni kezdett belőle a víz.A kőre.Nagy nehezen kiszedtük,és akkor már nem csak a kőre,hanem ránk is folyt.Eszter meg eltartotta magától,ki az ablakon,én meg meglöktem,neki meg kicsúszott a kezéből.És kiesett az ablakon.Állati jó volt,össze vissza ordítoztunk egymással.Csak Fruzsinával nem,mert egyedül ő nem ért hozzá.Mármint a zacskóhoz.
De hamar túl voltunk rajta,és elindultunk vissza a fizikához,hogy majd lassan megyünk haza,de ehhez képest még vagy egy órát maradtunk,mert a fizikához érve,kifordult a matek termek felől egy kisfiú és marha beképzelt arccal közölte velünk,hogy ő látott mindent.ÉS most megy és beköp minket a napközis tanítónénijének.Persze mi körbe röhögtük,de állati idegesítő gyerek volt,mint később kiderült Gábornak hívják,és 4 c.-s és Francis öccse.Azzal váltunk el,hogy…nem mondom inkább,olyasmit kért,amit ,hát amit ,mindegy,szóval csúnyákat mondott nekünk.Aztán meg egyszerűen elszaladt ,arra felé,amerre a tanári is van,vagyis hát abba az irányba,mert ugye a másodikon voltunk.
Mi meg hogy elébe vágjunk,a másik irányba,le a lépcsőn,és amikor leértünk,megláttuk,hogy a tanári felé rohan,és elkezdtünk mi is futni.Utána.Mert a végén még…Hát…nem tudom.Szóval rohantunk utána,el a szám.tech. előtt,és ő már régen befordult a tanárinál,mikor mi odaértünk.Az történt,hogy ott álltak a tanári mosdó előtt.A gyerek.Meg Ircsi néni.Utóbbi csípőre tett kézzel és már kezdte kiabálni ránk,hogy:
-NA DRÁGÁIM,MEGYÜNK A…..
És innentől kezdve egyikünk sem tudja hogy mit mondott,mert úgy megijdetünk mindannyian,hogy sarkon fordultunk és elrohantunk a másik irányba.Igen.Ez volt a végzetes hiba.
NEM VAGYUNK NORMÁLISAK!
2008.05.23. 17:51
Meg az az igazság,hogy szerettem is volna kicsit egyedül lenni...Nem.Nem Eszter miatt,hanem inkább miattam.Mert nagyon régen nem írtam erről,mert próbálok nem foglalkozni vele...3 hét.És vége.Vége az egésznek,minden kezdődik előlről,csak két utcával arréb.Már kérdezték páran,hogy azért szeretnék-e Ságváris lenni,mert "közel" van.Igazából valahol belül,ez is benne van a dologban.Mert akármit csinálok,ezen úgyse tudok változtatni,úgysem fogok soha többet az iskola közelébe kerülni.Úgyértem úgy,mint most.És ez normális,csak fáj.Szóval,ha már többet nem lehetek itt,akkor legalább ne legyek annyira messze sem.Két utca...ez csak egy kétségbeesett és szánalmas próbálkozás arra,hogy bele kapaszkodhassak valamibe,amire kicsit tudok támaszkodni.Mert a két utca semmit nem jelent,mert itt nem az utcák számítanak,nem a tér.Inkább az idő.Nem tudom megfogalmazni sajnos,azt,hogy két utcánál messzebb nem is kerülhetnék.Azt,hogy a két utca pont olyan,mint egy egész város,vagy akármi...
Szóval,kicsit egyedül szerettem volna lenni.Zenét hallgattam meg ettem,meg mittudomén,semmit nem csináltam,csak ültem.És mégsem untam.Nem sok időm van már itt unatkozni.Úgyhogy szeretném kihasználni,amennyire a határok engedik.
Aztán odajött hozzám két szolfézsos ,harmadikos kiscsaj.És beszélgettem velük egy csomót.Minden féléről és buborékot fújtunk.Mostanában,néha,ha kisebbeket látok,akaratlanul is elképzelem őket,hogy milyenek lesznek majd nyolcadikosnak,hogy kik lesznek majd.Hogy nekik még mennyi idejük van itt...meg ilyenek...mindegy...
Aztán lefújták az órájukat,mert Maróti nem jött,csak később az értekezlet miatt.Ők meg még maradtak velem,mert nem volt kedvük visszamenni a napközibe.Az a fekete hajú Kati néni a napközis tanáruk,aki egyszer harmadikban meggyanúsított minket Eszterrel,hogy elloptunk az osztályától egy telefont.Egyedül azért,mert nem a földszinti rühes wc-be jártunk,ahol véres betétet ragasztgatnak a falra ,hanem vettük a bátorságot és felmentünk wc-re az első emeletre,ahol az ő szivemcsücske osztálya is volt.Persze a végén kideült ,hogy aze egyik osztálytárs lopta el a telefont,és pénzt is a szüleitől.De bocsánatot kérni,hogy minden ok nélkül gyanúsítgat.Nhem.Minek?
Szóval ezt el is mondtam nekik,és ők is lehülyézték,meg meséltek róla,meg utálják,meg egyebek.
Aztán fél négy körül visszajött Erika néni is.Mosolygott rám,és kérdezte,hogy mit csinálok.Mondtam,hogy nem csinálok semmi különöset.
-Csak vagy?
Bement a szertárba,aztán kinyitotta a terem ajtaját is belülről és beküldte azt a pár lányt,akik arra vártak,hogy javító dolgozatot írhassanak.Aztán megkérdezte,hogy ki milyet akar írni,azok meg megmondták neki.Itt már bent ültek a teremben,Erika néni meg előttük állt.Mikor mindenki mondta,hogy mit szeretne.Eljött onnan és kiállt az ajtóba.Rám mosolygott,ami tök jó,mert már nem szeretem,amikor úgy vagyunk,hogy nem köszön nekem vissza,hanem csak forgatja a szemét.És most egy ideje,megint rendben vagyunk.Aminek örülök.
-Na,szia...Iskolánk..Büszkesége!
Felvontam a szemöldököm és vissza vigyorogtam rá.
-Ó,Erika néni biztosan nem támogatna.
Az ajtó sarkig nyitva volt,ő meg a kilincsnek támaszkodott és megeresztett egy újabb félmosolyt.
-Één támogattalak.
És itt jött az a rész,hogy kimondhatatlanul meglepődtem,mert biztos voltam benne,hogy ha valaki,akkor ő lesz az,aki egy mozdulattal söpri le az asztalról azt a felvetést,hogy én is Iskolánk Büszkesége legyek.Komolyan,baromira meglepett és bámultam rá és kérdeztem,hogy komolyan mondja-e.És mondta,hogy igen.Én meg mondtam,hogy biztos voltam benne,hogy nem fogja támogatni az ötletet.
-Miért ne?
-Hát...voltak nézeteltéréseink.
Én is mosolyogtam rá,már nem emlékszem teljesen,hogy mit mondott,pedig elég sok mindent.Például azt,hogy,ez nem függ össze semmivel,hogy nem jelenti azt,hogy ne támogatna.
Meg ilyeneket mondott,aztán behúzta a terem ajtaját.
De kb egy perc múlva megint kijött.Most a szertárból és állt az ajtóban.
-Dóri...Az,hogy voltak nézeteltéréseink,az nem jelenti azt,hogy ...
Sajnos nem emlékszem miket mondott,csak arra,hogy az volt rá a válaszom,hogy elég gyakran mondta,hogy mennyire pofátlan vagyok.
-De,ezt soha nem úgy értettem,hogy mindig az vagy.Az,hogy megmondom neked a véleményemet,amikor rossz napod van,nem azt jelenti,hogy nem tartalak alkalmasnak rá.
Már jó ideje beszélgettünk,és valahogy már szükségét éreztem annak,hogy közelebb menjek hozzá,mert én még mindig a fotelban ültem,ő meg az ajtóban állt.Kivettem a lábamat magam alól és már kezdtem volna emelkedni,csak ...hát nem is tudom,talán azért mert befordult a folyosó végén Feri bácsi,vagy azért,mert tudtam,hogy tulajdonképpen a dolgozatíróknál kéne lennie.Elvileg legalábbis.
Nem keltem fel.Nézett rám,és látta,hogy nem igazán tudok,vagy nem is tudom,talán nem merek közelebb menni hozzá.Mert egy kicsit ő is nekilendült,és lépett egyet felém.De mégsem jött oda,mert meglátta Feri bácsit.Én is azért nem mentem hozzá,mert amikor Feri bácsival vagyunk,Erika néni ...szóval szerintem ezt nem szereti.Múltkor is kidobott minket a szertárból,meg ha ketten vagyunk Feri bácsival,mondjuk a szertárban,akkor is ha bejön közbeszól,meg ...meg ilyenek.Ezt már írtam máskor is.
De továbbra is mosolygott rám.És az a jó,hogy tudom,hogy ez őszinte mosolygás volt,mert Erika néni sosem mosolyog erőltetetten.Vagy gúnyosan,vagy tényleg szívből.És ez most a második variáció volt.Mondta,hogy bemehetek a szertárba bármikor betenni a buborékfújót,mert ő bent lesz.
És még mielőtt odaért volna Feri bácsi,becsukta az ajtót.
Állati boldog vagyok és nagyon nagyon nagyon örülök neki.És kimondhatatlanul hálás is vagyok neki.Nem...nem azért,mert támogatta nekem ezt a dolgot.Nem csak ezért,ez...persze egy pont,ami összefogja az egész ,állandóan billegő kapcsolatunkat.Hanem azért,mert képes volt,szerintem képes volt felülemelkedni a kismillió húzásomon.És a számtalan balhékon amiket lerendeztünk.
Mondom én,ha nem vagyunk összeveszve nagyon szeretem őt.És asszem,hogy akkor ő sem rühell.
Milyen furcsa,hogy tényleg át lehet fordítani egyiket a másikba.A gyűlöletet és a szeretetet.És milyen jó is azért.
És talán nem is kell olyan eszeveszetten rohanni a boldogság után.Mert a tudat,hogy kedvelek valakit,és talán ő is kedvel...ez a tudat a boldogság?
2008.05.08. 19:36
Higyisán rendszeresen megkérdez,mindig mással kapcsolatban,hogy:Mi van?Megbocsátottál neki?
Az az igazság,hogy másoknak sokkal könnyebben megbocsájtok.Sokkal hamarabb túllépek mások hibáin.Mert elfelejtem őket,vagy már nem fontosak nekem,vagy talán mert az ő hibáikért nem nekem kell leszámolnom magammal.Nem a másoknak való megbocsátással van gond.Sokkal nehezebben tudok túllépni az én hülyeségeimen.A saját meggondolatlanságomon,a saját hibáimon.Kétségbe tudok esni tőlük,attól hogy látom őket,mégsem tudok változtatni.Mégsem megy...Félek,hogy valaki megint a szemembe mondja,hogy nem gondolom meg a szavaimat és a tetteimet.Igen.Félek tőle.Félek az igazságtól.Ahogy mindenki,mindenki az igazság elől menekül.Csak néha azt sem vesszük észre.Néha,csakhogy könnyebb legyen élnünk,hazudunk magunknak.És elhisszük,elfogadjuk a saját hazugásainkat.Ezt tudja mindenki.Ezekkel hitegetjük magunkat,csak azért,hogy fent tudjunk maradni ebben a mocskos világban.Ahol mindenki átver mindenkit.
Megmondjam mitől félek még?Attól,hogy azok a hazugságok,amiket mások szemébe mondok,kiderülnek.Félek ettől,félek az igazságtól,mert elég nagy bajba keverhet,de akkor is vannak olyan pillanatok,amikor más nem segít.Ha megkérdezik,mit tudok a dologról,muszáj menteni magamat valahogy és azt mondani semmit.
-Nem tudsz valamit róla.
Az igazság az,hogy én vagyok az,aki MINDENT tud a dologról,mert én csináltam.
-Nem.
-Biztos nem?
-Biztos nem.
A hauzgság nagyon érdekes téma,nagyon sokat lehetne róla beszélni mindenféle szempontból.Nem is tudom,de ha jobban belegondolok,többnyire azért hazudok,mert az kihúz valami bajból.Szóval magamért.Érdekelne,hogy igaz-e az,hogy minden hazugság kiderül egyszer?Vajon kiderülnek a hazugságaink?Azt hiszem,ettől a választól is félek.Az igazságtól.
Néha nagyon szeretnék olyan dolgokról is beszélni,amiket még senkinek nem mondtam.Néha szeretném szétkiabálni az összes hülye kis és nagyobb fajta titkaimat.Szeretném ,ha megtudná mindenki,azt szeretném,ha nem kellene hazudnom.Még akkor is,ha olyan dogok,amikről jobb lenne hallgatni.Legalábbis azt gondolom,hogy nekem jobb lenne.Kiváncsi vagyok,nagyon érdekelne,hogy tényleg jobb-e így?Tényleg jobb-e,hogy nem mondom ki a dolgokat,tényleg jobb-e,hogy csak a saját nézőpontomból figyelem meg őket.
Tudod, utálom,hogy ilyen gyenge vagyok.Utálom,hogy egy érzés képes ennyire megviselni.Erős szeretnék lenni,néha úgy érzem,az vagyok,mert megteszek mindent,hogy lásd,nem kellesz nekem.Nincs rád szükségem,nem kell hogy megtarts,mert egyedül is képes vagyok állni.Néha,a felszínen,ezt elhiszem magamnak.Elhiszem,hogy tényleg elmúlt,már nincs.Vége és már nem kell tovább csinálnom,mert nem érzek semmit.De nem kell sok idő,és rájövök,hogy állandóan azon jár az eszem,hogyan lehetnék erősebb.Nem kell hozzá pár nap,talán egy óra sem,hogy észre vegyem,nem vagyok képes túltenni magam rajtad.
Változtam?Igen,egész biztos.Régen olyan jól tudtam,hogy nem sírhatok.Régen elég erőss voltam ahhoz,hogy tudjam,csak egyedül szabad sírni.És ezt tartottam.Ma már nem.Ma már nem megy.Ma már nem akarom ezt betartani.Azt hiszem,túl gyenge vagyok ahhoz,hogy megálljam bőgés nélkül.Nem tudom elviselni a tehetetlenségemet.Milyen szerencse,hogy leírhatom ezeket.Jó,hogy legalább itt kimondhatom:elfáradtam,nem megy tovább.Már nem veszem a fáradságott arra,hogy visszatartsam a könnyeket.Mert minek?