Versek cím nélkül
Arra gondolok hogy tudtál elhagyni
Hazug mosollyal szerelmet vallani
Szívemet, s lelkemet összetörni.
Mivel érdemeltem én ezt ki?
Eljött a nap mikorra vártalak
Azóta a pokolba kívánlak
Bár semmi rosszat nem tettem
Már a remény sem él bennem
Te vagy az egyetlen
Ki velem oly kegyetlen
Nem törődik semmivel
Hát a pokolba a szerelemmel.
Mint gyertyaláng a szélben
Mint harmat a napsütésben
Mint árnyék a fényben
Mint az életem szépen
Elmúlik a szerelem
Elmúlik az én hitem
Elmúlik a tavasz szívemben
Elmúlik, ilyen a szerelem
Nem hiszem, hogy még egyszer szeretek
Nem hiszem, nem soha nem felejtek
Nem hiszem, mégis szenvedek
Nem hiszem, de nem is hihetek
Szépek voltunk együtt igazán
Szépek voltak álmaink, hát aztán
Szépek voltak, amiket mondtunk
Szépek voltak, amiket álmodtunk
Már régóta nem álmodok semmit
Már régóta nem is érzek semmit
Már régóta nem félek semmitől
Már régóta nem kérek semmiből
Vannak akik egymásért élnek
Vannak akik ebből nem kérnek
Vannak akik boldogan élnek
Vannak akik egyedül halnak meg.
Halott vagyok, mert már nem szeretsz
Halott vagyok hát temess el
Halott embert nem szerethetsz
Halott embert ne felejts el.
|
|