Az idő gyorsan telt. Eltelt még egy hét, meg még egy lassan egy hónapja járnak suliba.
Egy szerdai napon úgy esett, hogy az ebédlőben a sor a következő képen nézett ki: legelöl Danny, utána Paul, aztán Emily, majd Anne és Kris. Em próbált nem rájuk figyelni és ez 90%-ban sikerült is, olyannyira, hogy amikor eltűnt a lány mellől Paul kicsit fellélegzett. Megfordul, hogy elinduljon a kiszemelt asztal felé. De a fordulás közben neki ment a mellette elhaladó fiúnak, aki mellesleg Danny volt. Szinte egyszerre szólaltak meg.
- Bocsi!
Aztán mindketten leültek a helyükre. Az asztalhoz megérkezett Anne és Kris.
- Hogy lehetek ennyire béna?
- Nyugi- nyugtatta Kris.
- Rosszabbul is elsülhetett volna.
- Kösz, Anne. Ez aztán megnyugtatott.
- Mondtam már, hogy nézd a dolgok jó oldalát. Vagy legalább is a jobbat.
- És ennek mi lenne a jó vagy a jobb oldala, Anne?
- Például, hogy nem valami béna strébernek mentél. Vagy nem egy vadbaromnak. Vagy nem egy ismeretlennek.
- Nem egy ismeretlennek?- Kérdezett vissza Em- Őt se ismerem.
- De legalább a nevét legalább tudod- vágott közbe Kris- meg, hogy melyik osztályba jár.
- Ez igaz- ismerte el a lány-, de ennél többet nem tudok.
- Még.
- Mi az, hogy még, Anne!- kérdezte értetlenül Em- Mit akarsz ezzel mondani? Mire célzol?
- Semmire nem célzok, és nem akarok ezzel mondai semmit.
- Reméltem is. - a tálcájára nézett és folytatta- Kiborult miatta a levesem!
- Nem nagy kár érte- mondta nevetve Kris.
Mindhárman halk nevetésben törtek ki.
Az elmúlt hetekben megszokott rendszerint Krist már várta az apukája kocsival. Anne és Emily pedig együtt mentek a Dock Street és a St. Sarah sarkáig. Amikor Em haza ér a nővére már otthon szokott lenni. Ez most is így volt. Claire most is az étkező asztalnál ült, de most nem a Snapped! -et olvasta. Egy könyv volt a kezében.
- Szia! - köszönt Em- Hova tűnt a Snapped! magazinod? Még nem jelent meg az új száma?
- Szia!- válaszolt Claire- De megjelent. A táskámban van. Talán el akarod olvasni?
- Dehogyis! Tudod, hogy nem érdekel.
- Akkor miért érdekel, hogy hol van?
- Mert amikor haza jövök, általában mindig itt ülsz, és azt olvasod nem valami könyvet.
- Shakespeare- Makrancos hölgy.
- Mi van vele?
- Az a könyv címe.
- Értem. És miért olvasod?
- Lesz egy meghallgatás a színházban. A Makrancos hölgy-et állítják színpadra. Csak nem mehetek el egy meghallgatásra, hogy nem olvastam és nem ismerem a történetet.
- Értem. Akkor sok sikert.
- Köszi, hugi.
Emily elkészítette a kakaóját és elindult a szobája felé amikor Claire utána szólt.
- Nem vagy már nagy a minden délutáni kakaóhoz?- kérdezte gúnyosan
- Nem-vágta rá a választ Em és felment a szobájába, hogy nyugodtan és zavartalanul
Meg tudja inni a kakaóját. A külvilágtól el tudott zárkózni, de a gondolatai szaladgáltak a fejében. „Miért pont bele kellett ütköznöm?” Nehezen elűzte a gondolatait és elővette a táskájából a könyveit, de nem tudott tanulni. Eszébe jutott nővére ajánlata. „Talán el akarod olvasni?” Megfogta a kakaós poharát és lement a konyhába. Claire még mindig ott olvasta a könyvet. Em félénken kérdezte meg tőle:
- Mégis elolvashatnám a Snapped! –et?
- Aha- Claire belenyúlt a táskájába és elővette az újságot- De vigyázz rá!
- Oké, és köszi.
Az újsággal a kezében elindult felfelé a szobájába. Lefeküdt az ágyára és elkezdte olvasni az újságot. Hirtelen talált egy számára érdekes cikket.
Koncert veszély!
A Dark Heart San Diedo-ban koncertezik január 15-én. A szervezők nagy tömegre számítanak és úgy döntöttek, hogy az elő zenekart az egyik középiskolából választják. Azt is elárulták, hogy melyik iskola növendékei közül választják ki a legjobb bandát. A „nyertes” iskola: Phillips Leeward Gimnázium.
Hajrá Phillipseket!
Emily gyorsan a telefonja után nyúlt, hogy felhívja Anne-t, aki szintén szerette a DH-t és felolvasta neki a cikket. Miután beszélt Anne-nel azonnal hívta Krist, hogy neki is elmondja.
- Szia Kris- mondta izgatottan Em.
- Emily?
- Igen, én vagyok.
- Izgatottnak tűnsz.
- Te is az leszel, ha megtudod a hírt.
- Milyen hírt?
- A Dark Herat januárban nálunk koncertezik.
- Ez komoly?- Kris nem akarta lehinni.
- Igen. És az elő zenekert a Phillipsből választják ki a szervezők. –Em nagy visítást hallott a telefon másik végéről.
- Ezt csak álmodom.
- Nem Kris. Ez nem álom.
- De jó! Alig tudom elhinni.
- Én is.
- Valahogy szólni kéne Paulnak.
- Miért kéne szólni neki?
- Mert van egy bandája. Danny is benne van.
- Ezt nem is tudtam.
- Meg ők is szeretik a DH-t.
- Komolyan?
- Ezt se tudtad, igaz?
- Igaz. De te honnan tudod ezeket?
- Egy barátnőm jóba van Paullal és ő mesélte ezeket.
- Értem. -mondta Em – De most mennem kell.
- Rendben van.
- Szia.
- Szia.
Em még kétszer elolvasta a cikket aztán tovább lapozott. Az újság vége felé haladva eljutott arra az oldalra, ahol mindenféle ajándékokat lehet nyerni. A sok közül egy ütötte meg a lány szemét.
Nyerj 3 DH koncert jegyet a San Diego-i koncertre!
Em, ahogy egy rendes rajongóhoz illik egyből elővette a telefonját és elküldte a jó megoldást. A sorsolásra november 14-én kerül majd sor, de csak november 26-án hirdetik ki a nyerteseket és persze az elő zenekart is. Eleinte lassan teltek a napok, aztán hirtelen elérkezett november 26-a. Ez idő alatt az iskolában délutánonként tartották a zenekarok meghallgatásait.
November 26… szerda… Negyedik óra elején bejelentik a suli rádióban a nyertes banda nevét.
„Kedves diákok és tanárok! A bandák meghallgatása befejeződött és a zsűri döntött. A nyertes banda a Black Camp! Gratulálunk! További szép napot!”
A lányoknak spanyol órájuk volt Stratton tanárnővel, aki a hír hallatán kicsit elszomorodott, mert nem a fia bandája, a Magnificent nyert. Az óra hangulata rosszabb volt a megszokottnál. Voltak, akik tudták, hogy miért lett szomorú Stratton tanárnő, de voltak, akik észre se vették. Ebédnél, mint mindig most is ott voltak Dannyék és Emilyék is. A fiúkon látható volt a csalódottság jele. Emily fejéből teljesen kiment, hogy ő játszott DH koncert jegyekért. Amikor hazaért bevitte a postát, átnézte és talált egy számára szóló levelet. Izgatottan bontotta ki, és amikor meglátta a „Gratulálunk, nyertél!” feliratot örömében elvisította magát. Azonnal felhívta Anne-t és Krist. Mivel három jegyet nyert mindhárman el tudnak majd menni a koncertre. Vacsora közben elmesélte a szüleinek a spanyolórát és azt, hogy nyert. A szülei igaz még nem engedték el, de reméli, elfogják. Segített leszedni az asztalt, segített az apukájának leltározni a boltjukban. Másnap a suliban csak erről beszéltek. Szinte mindenkinek elmondták, de legnagyobb meglepetésükre az utolsó óra elején a suli rádióban újabb bejelentés következett. Épp énekórájuk volt Bailey tanárnővel.
„Tanárok és diákok! A tegnapi bejelentés folytatásaként szeretnénk bejelenteni, hogy az egyik népszerű tini magazinban meghirdetett játékon egyik tanulónk nyert. Gratulálunk Emily Gray 9.b osztályos tanulónak, aki három Dark Heart jegyet nyert a januári koncertre. További szép napot, sziasztok!”
Ez a bejelentés teljesen letaglózta Emilyt, Anne-t és egy másik órán ülő Krist. Az ebédnél adott volt a téma: a DH koncert és a bejelentésről volt szó. Este elmesélte a szüleinek a bejelentést.
A suliban még pár napig erről beszéltek, aztán elült a téma.
Teltek a napok, a hetek, aztán elérkezett az év utolsó tanítási napja a téli szünet előtt.
December 19. A bejelentések és a meghallgatások óta eltelt közel egy hónap. Feldolgozták, hogy nyertek, és a bandák többsége, hogy „vesztettek”. Ez idő alatt a nyertes banda készült a nagy fellépésre és egy váratlan ajánlatott kapott. Az ajánlat elfogadásához azonban le kellett mondaniuk a DH koncertről.
Második órájuk földrajz volt Ruddle tanár úrral. A hangszóróban ismét megszólalt egy hang. „Diáktársaim és tanáraim!”A Black Camp egy nagyszerű ajánlatott kapott, melyet el is fogadott. Ez azonban azt jelenti, hogy ők nem léphetnek színpadra a Dark Heart előtt január 15-én. A zsűri a második helyen végzett zenekarnak adja meg a remek lehetőséget. Ez a zenekar pedig nem más, mint a Magnificent! Gratulálunk a bandának! További szép napot! Sziasztok!”
Ahogy Ruddle tanár úr meghallotta fia zenekarának a nevét a szeme felragyogott és örömteli mosoly jelent meg az arcán akárcsak Emilynek és Anne-nek, akik nagyon örültek a hírnek. Az osztályteremben nagy csend volt és áthallatszott, hogy a szomszéd teremben felordítanak „Igen! Ez az!”. Emily tudta, hogy Paul és Danny lehettek. Ettől kezdve a földrajz órájuk még pompásabb hangulatban telt. A szünetben látták a fiúkat, ahogy örülnek a pompás hírnek. Kris is mosolygott, Az egész szünetben erről beszéltek. Lassan eltelt az utolsó nap és kicsengettek az utolsó óráról is. Megebédeltek, és mint mindig most is ott voltak a fiúk és majd kiugrottak a bőrükből örömükben. A lányok vagy legalább is Emily legszívesebben gratulált volna neki.
- Annyira hihetetlen, hogy megyünk a DH koncertre!
- És Paulék lesznek az elő zenekar- mondta Kris.
- Na, igen- szólt hozzá Anne.
Ebéd közben csak erről tudtak beszélni. Elmondták Krisnek, hogy hallották, hogy a másik teremben mennyire örültek a hírnek.
Az elmúlt napokban Emily szülei látták a lányukon, hogy mennyire szeretne elmenni és végül is megérdemelné, hisz jól tanul, nincs vele gond.
- Emily- szólalt meg Mrs. Gray.
- Igen anya?!
- Látjuk rajtad apáddal, hogy mennyire szeretnél elmenni a koncertre…
- Csak nem azt akarod mondani, hogy elengeded?- kérdezte Claire.
- Claire! Hagy fejezze be anyád!
- Köszönöm Jack! - mondta Clara és folytatta- Tehát Em. A suliban is jól teljesítesz és nincs rád panasz. Ezért úgy döntöttünk, hogy elmehetsz a koncertre.
- Köszönöm- Em felugrott a helyéről és odaszaladt a szüleihez és megölelte őket-, köszönöm, köszönöm!
Vacsora után segített elpakolni és felhívta barátnőit, hogy elújságolja a hírt.
Teltek a szünet napja. Emily minden nap segített a szüleinek, tanult és beszélt a barátaival.
Lassan eltelt a szünet és megint suliba kellett menniük a lányoknak. Néhány nap volt hátra a nagy koncertig, melyet izgatottan teltek.