Háromnegyed egy lehetet, amikor Emily hazaért. Mint minden délután, úgy ma is ivott kakaót. Felment a szobájába és a Dark Heart új albuma mellett, az ágyán feküdve a nap eseményein gondolkozott. Annyira belefeledkezett a gondolataiba, hogy meg se hallotta a telefon csörgését. Csak akkor rohant a telefonhoz, hogy felvegye, amikor vége lett a kedvenc DH számának.
- Halló!- szólt bele a lány.
- Szia Emily- hallotta a lány- Anne vagyok.
- Ohh. Szia.
- Itt volt az ideje, hogy felvedd. Most hívlak harmadjára.
- Bocsi, Anne- mentegetőzött Em- csak zenét hallgattam.
- Értem. Azért hívtalak, hogy megkérdezzem, hogy holnap elmarad-e az utolsó óránk?
- Úgy tudom igen.
- Én is erre emlékszem, de a biztonság kedvéért felhívtalak.
- Értem. Holnap szerinted már felelünk töriből? –kérdezte Em.
- Nem tudom. Lehet, hogy feleltet.
- Akkor átnézem.
- Én is. De csak nem én felelek.
- Csak nem.
- De most le kell tennem.
- Rendben. Holnap reggel találkozunk.
- Igen. Szia!
- Helló!
Ahogy letette Emily a telefont, hallotta, hogy valaki nyitja az ajtót. A nővére ért haza. Lepakolt a szobájába és leült az étkező asztalhoz újságot olvasni. Emily lement a konyhába kezében egy pohárral, amit tegnap este vitt fel a szobájába.
- Szia Claire.
- Szia.
- Hogyhogy ilyen hamar itthon vagy? –kérdezte nővérét.
- Az utolsó két órám elmaradt.
- Értem.
Emily visszament a szobájába és nagy nehezen elkezdett tanulni. Vacsora előtt még rendet rakott az asztalán és a polcain, aztán lement megteríteni.
Claire a mai vacsoránál is megpróbálta meggyőzni anyjukat, hogy vegyék fel a műsort és készítsenek interjút vele. De most sem járt sikerrel.
Vacsora után Em segített leszedni az asztalt, aztán felment a szobájába. Leült az asztalához, elővette a rajz cuccaités elkezdett rajzolni.
Kevesen gondolnák Emily Grayről, hogy tehetséges rajzoló. Az általános iskolája számos pályázatra benevezte a képeit és legtöbb elég jó helyezést ért el. A szülei emiatt is nagyon büszkék rá.
Emily rajzgyűjtőjén ezek állnak:
„A szépség változó érték.” alatta a következő: „Mindenkinek más és más a szép, a gyönyörű és az elbűvölő.” |