A buddhizmus megalapítója Gautama Sziddharta herceg, a harcosok kasztjából (Buddha megvilágosodottat jelent) i. e. 560–480 között élt. Csodás körülmények között született és nevelkedett, azonban megrázó élményt jelentett számára harmincéves kora körül az a felismerés, hogy a betegség, a szenvedés és a halál mindenki osztályrésze. Ezért elhagyta családját, lemondott a gazdagságról, és hét évig önsanyargató életet élt. Egy éjszakai elmélkedése alatt döbbent rá arra, hogy a szenvedés a tudatlanságból fakad, és úgy lehet megszüntetni, ha felismerjük, hogy a szenvedés a függőségből, a vágyak pedig a tudatlanságból fakadnak. Az, aki tud, képes megszabadulni a függőségtől, és így eléri a a nirvánát. Ettől kezdve hátralévő életét tanítással töltötte. Az ú.n. jobboldali út a függőség kioltását a vágyak kioltásával akarja megvalósítani, az ú.n. baloldali, tantrikus út, megengedi a vágyakat, amennyiben a függőséget el lehet kerülni tudással
A buddha nem isten, nem is egy isten földi megtestesülése, hanem ember, aki ki van téve a betegségeknek, megöregedésnek, s akinek az élete szintén halállal végződik. De megkülönbözteti a többi embertől, hogy minden szenvedélyt és elvakultságot legyőzött, s így csodálatos erők működnek benne. A mágikus képességek többsége akkor jelentkezik, amikor a kiválasztott ember eléri a teljes megvilágosodást, és ezzel Buddhává, megvilágosulttá válik. A szent iratok szerint Gautamát több Buddha előzte meg és fogja még követni.
Gautama tanairól egyetlen sor írás sem maradt fenn, azokat később tanítványai foglalták írásba. A legrégibb irat a páli nyelvű Tri-pitaka (három kosár), amely az alaptanításokat írja le. Ezek kiindulópontja az a felismerés, hogy az egész élet szenvedés, melynek oka az élethez való ragaszkodás. Akinek sikerül lemondania a vágyakról, az kiszabadul az újabb szenvedéseket hozó újjászületésekből, és eljut a Nirvánába, ami nem a teljes megsemmisülés, hanem a léten túli, szavakkal ki nem fejezhető állapot a mahajana irányzat szerint, míg a hinajana szerint csak a vágyak kialvása. Mindkét irányzat elismeri, hogy a parinirvána (teljes kialvás) után nem lehet a semmit állítani a buddháról. A buddhizmus nem tanítja a lélek egységét, a világ valamennyi jelenségét átmenetinek tartja.
A hinajana szerint az egyén külső és belső világa is egyszerű elemekre oszlik szét, amelyek azonban szigorú törvényszerűségnek vannak alárendelve. A mahajana ezzel szemben azt tanítja, hogy a világ egységes, és minden a tudat teremtménye (jógacsára), és van olyan irányzat is (madhjamika), amely e világot illuziónak, nem létezőnek, önlét nélkülinek tartja. A jógacsara filozófia alapítója Vaszubandhu, a madhjamika filozófia alapítója pedig a második században élt Nágárdzsuna.
Indokínában és Ceylon szigetén a hinajana vagy theravada buddhizmus terjedt el; Kínában, Koreában és Japánban a mahajana különböző változatai (pl.:Tiszta Föld buddhizmus és az meditációt hangsúlyozó irányzat a csan (szank.:dhjana, koreai szon, japán zen)). Tibetben (és Mongóliában valamint Oroszország egyes területein) a mahajana egy speciális ága fejlődött ki (terjedt el), melyre a helyi vallás (bon) is hatással volt, és ez nem más mint a vadzsrajana. Négy fő irányzata a nyingmapák, a szakjapák, kagyüpák és a gelupák.
Őszentsége, a Dalai Láma e negyedik irányzat követője.
Szokás külön venni az Amerikában és Európában terjedő buddhizmust, bár a metafizikai tanítások nem térnek el a fentebb említett hagyományos iskoláktól, de a közösségi előírások terén megpróbálnak alkalmazkodni a nyugati életformához.
Dalai Láma: 1935. július 6.
A Dalai Láma üzenete:
XVI.Karmapa:
XVI.Karmapa :
Tanmese:
Naropa elismert tudósként tevékenykedett Nalandán, a korabeli buddhista egyetemen. Kiváló ismerője volt Buddha minden tanításának. Abban az időben az volt a szokás, hogy a nem buddhisták az intézet négy kapuja közül az egyikhez mentek, hogy kihívják a buddhista "őröket" szemléletük megvédésére. A vita győztese tanítójává vált az ellenfélnek és tanítványainak, ezért elengedhetetlen volt, hogy az őrök mély tudással rendelkezzenek a buddhista látásmódot illetően, és képesek legyek teljes mértékben és logikusan prezentálni azt. Hosszú éveken át Naropa ilyen őr volt a Nalanda egyetem északi kapujánál. Bizonyos idő elteltével azonban Naropa elhagyta az egyetemet, ugyanis meg akarta találni Tilopát. Egy látomás során ráébredt, hogy Tilopa a tanítója, és találkoznia kell vele, hogy gyakorlása kiteljesedhessen. A Naropa és Tilopa közötti erős kapcsolat példája annak a gyors eredménynek, amivel egy ilyen kapcsolat megajándékozhat. Ennek köszönhetően volt képes Naropa eltávolítani a tudatát elhomályosító fátylakat. Egy nap Tilopa fejbevágta cipőjével Naropát: így távolította el az utolsó finom merev elképzelést tanítványa tudatából, aki így elérte a megvilágosodást.
Boldog névnapot!
-
A külvilág mindig
lerendezi saját magát (nélkülem is).
Lábam a földön, fejem az égben, szívem középen. Hídként hajlok
szellem és anyag között. Vándor, kelj át rajtam bátran, Ne félj a
szakadék fölött!
"Levelek sosem hullanak
hiába - minden csupa harangszó Chori"
"minden akciót azonos
értékú ellenreakció követ Newton"
"az vagy amit gondolsz,
és azzá lettél, amit gondoltál Buddha"
Ti küldtétek:
"Amikor félsz, gondold azt, hogy mások is félnek. Sőt, vedd magadra az ő félelmüket is. Még ha a szenvedésed fokozódik is azáltal, hogy a terheidet növelted, meglátod, a félelmed mégis csökkenni fog."
- Őszentsége a Dalai Láma
Mosolyország:
"Akármilyen közel áll hozzánk valaki, akármennyire féltjük és szeretjük, nem élhetünk, nem dönthetünk helyette. Ezzel elvennénk tőle a saját tévedései tapasztalatait, pedig nékülözhetetlenül szüksége van rá.
Ha kérdezi, elmondhatjuk véleményünket, tanácsunkat, de nem erőszakolhatjuk rá. "Jóslatainkkal" nem ijesztgethetjük cselekedetei szerencsétlen következményeit illetően, mert legjobb szándékú szavaink is könnyen válhatnak rossz szuggesztiókká a befolyásolható karaktereknél, akik teljesítik mindazt, amit beléjük vetítettünk.
Szepes Mária"
milyen napon születtem
"Naptár"
Tudni akarod melyik napon születtél? Válaszd ki az évet, hónapot és a napot: