::Illathoroszkóp
::A füstölők hatásai

- Gyakran fordul elő velünk, hogy elhatározásunk ellenére a finom illatok hatására eszünk. A finom illattól ugyanakkor telítődünk, vagyis fogyókúrázhatunk is vele. Illatdiétázni bármiféle olyan aromával, illóolajjal lehet, amelyet kellemesnek találunk: borsmenta, zöldalma, banán, grepfruit, bors, édeskömény, tárkony.(Teafilter)

-  Kellemes illat fog keringeni, ha a hideg villanyégőre egy csepp illatos olajat teszünk.

-  Kellemes illatot teremthetünk a lakásban, ha a fűtőtestre citrom- vagy narancshéjat helyezünk.

-  Ha a porszívózás megkezdése előtt egy kis mosószert felszívatunk, akkor a porszívózás után az egész lakás kellemesen fog illatozni.

jótudni.hu

Ha elmegyünk parfümöt vásárolni - több parfüm üzletbe - a parfümök különböző a márkára jellemző csomagolásba kaphatók viszonylag drága áron, mely márkás parfümök esetén 10-35 ezer Ft körüli összeg. Sok helyen lehet illatmintákból is választani, de mivel az emberi orr néhány illatnál többet nem tud egyszerre vizsgálni, és ez is csak a parfüm fejillatára és az alkohol szagára korlátozódik.

Az idő múlásával a parfüm illata változik a bőrön, mivel az egyes alkotóelemek rendre elpárolognak. Az illatkompozíció párolgást befolyásoló összetevőit és ezek kibontakozásának sorrendjét rendkívül érzékletes formában szemlélteti az úgynevezett illatpiramis.

FEJILLAT (citrom, bergamott, borsos menta)

SZíVILLAT (jázmin, illatvirág, zöldtea)

ALAPILLAT (cédrusfa, mósusz)

Ezen háromsávos ábrázolási módszer kidolgozása William A. Poucher nevéhez fűződik. A 1920-as évek óta van használatban és a modern parfümgyártás egyik alapvető ismertetőjegye.

A fejillatok kategóriájába a leggyorsabban elpárolgó összetevők kerültek. Ezek nyújtják az első benyomást. Könnyed, rendkívül illékony aromák, amelyek 5-30 perc alatt elenyésznek, és egyben segítenek palástolni az alkohol szagát.

Szerepük hasonló ahhoz, mint egy dal esetében az első dramatikus akkordoké: hamar átadják helyüket a kompozíció legfontosabb illatjegyeinek - a szívillatoknak. Gyakran ezek már kezdetektől fogva ott lappanganak, azonban 10-30 perc kell nekik ahhoz, hogy valóban kibontakozzanak a bőrön. Ezek azok az illatjegyek, melyek által az adott parfüm besorolható egy-egy illatcsaládba (virágos, keleties, citrusos, fás, gyümölcsös, ...).

A végső alapillat csak jó pár óra elteltével válik érezhetővé, ezek ugyanis a legnagyobb molekulasúlyú illatanyagok. Lényeges jellemvonásuk, hogy fixáló anyagokként szolgálnak: lelassítják a könnyebb jegyek párolgását és stabilitást kölcsönöznek nekik. Ezek aromája érezhető a legtovább. Az alapillat akár egy napig is a bőrünkön marad.

Érdekesség:

Megfejtették az illat- és szagemlékek titkát

Ahogy a nagymamák frissen sült süteményeinek illata, úgy egy döglött hal bűze is képes akár örökre belevésni magát az ember agyába - állapították meg izraeli szakemberek.

A kutatók szerint bár a rossz szagok erősebb benyomást gyakorolnak ránk - valószínűleg az evolúciós védekezési mechanizmusunkból adódóan -, a kellemes illatok is képesek akár örökre beleivódni az emberi emlékezetbe.

"Rájöttünk, hogy az, ahogy egy tárgyat és egy illatot első ízben párosítunk vagy összefüggésbe hozunk egymással, egyértelműen rögzül az agyban, még a felnőttek esetében is" - fejtette ki Yaara Yeshurun, az izraeli Weizmann Tudományos Intézet munkatársa, akinek tanulmánya a Current Biology című folyóiratban jelent meg. "Az első szagemlékeknek ez a fajta bevésődése éppúgy jellemző a rossz, mint a jó illatokra" - tette hozzá.

A szagokkal kapcsolatos emlékek vizsgálatához a kutatók önkéntesek egy csoportjának különböző tárgyakat mutattak be, amelyek mindegyikéhez később hozzárendeltek egy-egy illatot és hangot. Míg az utóbbiak közül néhány nagyon kellemes volt - például körteillat vagy gitárjáték -, addig mások kifejezetten bántóak voltak, mint a döglött hal bűze vagy a fúró zaja. Egy héttel később, mikor a résztvevők azt a feladatot kapták, hogy idézzék fel a korábban látott tárgyakat, akkor leginkább csak a kellemetlen hangokhoz és szagokhoz társított dolgokat tudták felsorolni.

Következő lépésként a kutatók hasonló kísérletnek vetették alá a résztvevőket, ám ekkor már funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal követték figyelemmel az alanyok agyműködését. Kiderült, hogy mind a hippokampusz - amely a különböző érzékszervi információk társításáért felelős a memórianyomok tartós beégetése során -, mind a tárgyakkal és személyekkel szembeni távolságtartásért felelős amygdala működésbe lép, mikor először társítunk egy illatot egy tárggyal.

Habár a szakértők véleménye szerint jóval több kutatásra lenne szükség a témában, mégis úgy gondolják, hogy a mostani eredmények is segíthetnek mind a memória fejlesztésében, mind a korai, traumás emlékek kitörlésére vonatkozó terápiák esetében.

MTI 2009-11-08