|
Minden jó, ha a vége jó
Katie 2008.07.14. 15:19
Minden jó, ha a vége jó
Lily egy finom kéz simogatására ébredt, nem máséra, mint James Potterére. Tehát mégsem álom volt – gondolta. Egyszerre több érzés is kavargott benne: boldogság, félelem, szerelem, kétely, magabiztosság és egyben önbizalmatlanság is. Nem merte kinyitni a szemét, de hosszas vacillálás után megtette. A vigyorgó Potter arcát látva megijedt, de rájött, ez most nem az a beképzelt, önelégült , hanem egy teljesen más mosoly volt.
- Jó reggelt, Csipkerózsika! – köszöntötte Lilyt.
- Szia! Hány óra? – kérdezte zavartan.
- Fél 11…
- Micsoda?! – pattant ki az ágyból a lány, majd sietősen felkapta magára a ruháját, és az ajtó felé vette az irányt.
- Hova mész? – kérdezte értetlenkedve James, de addigra már elment.
Evans a hálókörletükhöz ment, gyorsan lezuhanyozott, felöltözött, nem foglalkozva a csodálkozó lányok kérdezgetéseivel. Miután végzett, leült, és megpróbált gondolkodni, de a lányok nem hagyták.
- Lily! Mondd már el mi van! – förmedt rá Katie.
- Potterrel voltam az este – hadarta el gyorsan a vallatott, hogy minél előbb túl legyen rajta.
- Jó, ezt mi is tudtuk… Látott titeket Emily, mikor felmentetek – türelmetlenkedett tovább Kate.
- És mit akartok még tudni?
- MINDENT! – mondta vigyorogva Alice. Elmesélte nekik a Chrises dolgot, majd azt, hogy Potter megvigasztalta, túlságosan is…
- Mi?! Szóval ti…izé…? – kíváncsiskodott most Emily.
- Igen… - Lily lehajtotta a fejét. – És arra ébredtem, hogy mellettem van Potter, gyorsan felöltöztem, és ide rohantam – mondta egyre jobban elhalkulva, ugyanis most tudatosult benne, mit tett. Megadta neki magát ilyen könnyen, és ennyi volt. Mégis úgy járt, mint a többi, amitől már évek óta tartott. Ő is csak egy lettem, a sok közül. De erről is csak Ő tehet. Meg persze James… Végülis Potter dobja a csajokat, ha megvoltak. – Lányok! Nem merek lemenni többé! Örök életemben itt maradok, és remeteként fogok élni! Igaz, azért ti is lesztek, szóval nem teljesen remeteként – Erre a lányok elkezdtek nevetni.
- Jaj, Lily! Mitől félsz? – kérdezte Katie.
- Hát, már megvoltam, gondolom most már kellek a fenének.
- Szerintem meg beszélj Potterrel – javasolta Emily. Talán igaza van. Ilyenekben ő higgadt fejjel tud gondolkodni. Rövid csend állt be a beszélgetésbe, amit egy hatalmas kordulás szakított meg.
- Mi lenne, ha mennénk ebédelni? – tette fel Alice. Mindenki nevetett, és elindultak a Nagyterembe. Az ebédet még megúszta Lil, mivel igen korán mentek, így elkerülték a Tekergőket. Úgy döntöttek, hogy délután kimennek egyet korcsolyázni, hogy kipihenjék a bál fáradalmait, ugyanis nem csak Lilynek volt hosszú éjszakája.
Miután jól felöltöztek, hogy ne fázzanak kimentek a tóhoz. Remekül szórakoztak, még Lily se foglalkozott Potter káposztafejével, egészen addig, amíg meg nem jelent az a káposztafej, és irányba nem vette Lilyt.
- Ajaj, lányok! Én spurizok! – Lily szedte is a sátorfáját, de nem volt elég gyors, és természetesen Pottika utolérte.
- Lily! Mi bajod? Egész nap téged kerestelek! – fogta meg a James Lil karját, hogy az ne tudjon elmenekülni.
- Ne haragudj, de még meg kell írnom a bájitaltan dolgozatom – próbálkozott a lány.
- Én nem értelek… - adta fel Potter, és elengedte a karját, aki kihasználva az alkalmat eliszkolt.
- Mi baj, Ágas? – érdeklődött Remus.
- Nem bírom! – Lupin sejtette, mi lehet a gond, így finoman megveregette barátja hátát.
- Menj utána, és beszélj vele!
- Szerinted…
- MENJ! – szakította félbe a szemüveges mondandóját. Az nem is várt tovább, a lehető leggyorsabban a lány után szaladt, de így is csak a Kövér Dámánál találta meg.
- Lily, várj! – kiáltott utána, aki egy 180° -os fordulattal megfordult. Gyorsan letörölte könnyeit, remélve, hogy nem fog lebukni. Hiába, mivel a srácnak egyből feltűnt, majd mikor odaért, átölelte. Ismét kitört belőle a zokogás, de most már nem takargatta, inkább jobban hozzábújt Potterhez, még ha belül úgy is gondolta, hogy nem kellene. Olyan nyugtató volt számára, ahogy érezte a szíve dobogását, minden egyes lélegzetvételét, és hogy közben simogatta a haját. Azt kívánta, bárcsak örökké tartana.
- Nyugodj meg! Nincs semmi baj! – suttogta halkan James. – Gyere, menjünk be, és üljünk le. – azzal letörölte a könnycseppeket a lány arcáról, és bementek a klubhelyiségbe.
- Megnyugodtál? – kérdezte, válaszul egy apró bólintást kapott. – Akkor elmondod szépen Potter bácsinak, hogy ki bántott?
- Tulajdonképpen te – felelte Lily lesütött szemmel.
- És megtudhatnám, hogy mivel? – puhatolta ugyanolyan nyugodtsággal James.
- Tudod, most, hogy így tegnap este… Szóval, érted…
- Igen, folytasd!
- Szóval , gondolom most, hogy már megvoltam, vége, ennyi… - még mindig nem mert a szemébe nézni, nem hitte el, hogy pont neki mondta ezt el. Erre ő meg kinevette. Lily nem értette, hogy mi ezen olyan nevetséges, és miután James meglátta a lány ábrázatát egyből abbahagyta.
- Ezt honnan veszed? – kérdezte vigyorogva. De a másik csak habogni tudott. – Figyelj, Lily! Úgy gondolom elég hosszú ideje próbálom bebizonyítani, hogy fontos vagy nekem, és más vagy, mint a többi lány, de a legfontosabb, hogy szeretlek! – Ezeket a szavakat a zöld szemekbe mélyedve mondta, majd megcsókolta szerelmét.
- Én is szeretlek! – vallott Lily, és visszacsókolt.
5 hónappal később…
Immár Görögországban töltötték a nyarat a Tekergők, illetve a három barátnő (Lily, Kate, Emily), és élvezték a tenger által nyújtott kellemes hideget a forróságban. Olyan felszabadultak voltak, hogy vége a RAVASZ vizsgáknak, és már nem kell tanulni, de egyben szomorúság is eltöltötte őket, mivel vége a Roxfortos éveiknek.
Este vacsora után James és Lily kiment a tengerpartra, amit minden este megtettek az ott töltött idő alatt… De ez az este mégis különbözött a többi közül. A lemenő nap, a tenger morajlása, és a lágy szellő együtt olyan romantikus volt. James egyszer csak megállt, Lilyvel szembe fordult, letérdelt elé, és megtette azt, amire Lil csak álmaiban gondolt volna.
- Hozzám jössz feleségül? – kérdezte James, majd Lily a nyakába ugorva többszörösen megismételte a választ, hátha nem érti rendesen a párja.
Így lett vége egy életszakasznak, és a kamasz lányból így vált felnőtt nő. De ez már egy másik történet…
__________________________________
Szeretnél véleményt mondani?
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Én, Lily Evans