Környezet, éghajlat

Dánia kicsi ország, nagyobb része a Jylland félszigeten terül el. Egyetlen kapcsolata a szárazfölddel a német-dán határ. Nyugaton az Északi-tenger, keleten a Balti-tenger határolja. Északon a Skagerrak és Kattegat szorosok választják el Norvégiától és Svédországtól. Közel 500 szigetet mondhat magáénak, amelyből csupán 100 lakott. Az országnak nincs egyetlen hegye sem, legmagasabb pontja Yding Skovhrj-nál, 173m-en található.
Az évszázadok óta tartó erdőírtás és a túlzott legeltetés következtében Dánia természeti értékei nagy károkat szenvedtek. A táj annyira megváltozott, hogy szinte nincs is olyan patak, amely életben maradna, ha nem táplálnák mesterségesen. Lombhullató erdőit főként tölgy és bükk fák alkotják. Állatvilágáról fontos megemlíteni, hogy több szarvasfajtának ad otthont a terület, valamint, hogy közel 400 féle madár található itt.
Dánia legnagyobb összefüggő erdősége a Rold Skov, amely egy 77 négyzetkilométeres erdő. Itt található az ország egyetlen nemzeti parkja, a Rebild Bakker. Északi fekvéséhez képest az ország éghajlata meglehetősen enyhe, ami a Golf áramlat hatásának tudható be. Az időjárás május és augusztus között a legkellemesebb, amikor a hőmérséklet elérheti a 25°C fokot is, a nappalok pedig majdnem 18 órán át tartanak. Leghidegebb téli hónapok a január és a február. Ekkor az átlaghőmérséklet fagypont körül mozog, ami habár hidegnek számít, ezen a szélességi körön az átlagosnál 10 fokkal magasabb.

Történelem:

Az északi nomád vadászok a zuzmó- és moha-evő rénszarvasokat követték a jégkorszak utáni Dániába. A rénszarvasok meghallották a hideg észak "hívó szavát", ellentétben a kőkori dánokkal, akik Dániában maradtak, magvakat szórtak a felégetett földekbe, bekerítették a jószágaikat és függőlegesen temették el a halottaikat. A Bronzkortól egészen a Krisztus előtt 1800-ig kézművesek generációi mesterkedtek, és kereskedelmi utakat építettek ki a tengereken egészen a déli vidékekig a gyönyörű dán termékeket árulva. A vasszerszámok a Krisztus előtti 500-ig terjedtek el, amelyek nagy mezőgazdasági közösségek létrejöttét tették lehetővé. A jelenlegi Dánia nyelvi és kulturális gyökerei visszakövethetők egészen addig a korig, amikor a térséget elfoglalták a dánok, egy olyan törzs, amelyről úgy gondolják, hogy Svédország déli részéről vándorolt be az időszámítás utáni 500 körül.

A 9. évszázad végén a norvég Viking törzsfőnök, Hardegon által vezetett harcosok meghódították a Jutland félszigetet. A dán monarchia, amely magát a világ legősibbjének tartja, egészen Hardegon fiáig, az idős Gormig nyúlik vissza (így a dán anyáknak nincs problémájuk, amikor el kívánják nevezni a gyermekeiket), aki a 10. évszázad elején létrehozta birodalmát. Grom fia, Harald Bluetooth, fejezte be Dánia meghódítását, felgyorsítva a kereszténység elterjedését. Bluetooth követői, Forkbeard és fiai a faanyagot Angliában szerezték be, az angol-dán monarchiák édes életét élve. Ez vagy fél évszázadon át tartott, de a Viking uralom gyengülésével a Dán Királyság határai visszacsökkentek Dánia mai határaira.

A középkori időszakot árulások, merényletek, ellen-merényletek és gyilkosságok jellemezték. A 14. évszázad végén a feltörekvő dinasztiák összeházasodtak, létrehozva a Kalmar uniót, amely Margarethe királynő alatt Dánia, Norvégia és Svédország egyesülését jelentve elkezdte a többi ország kizsákmányolását. Svédország különösen sokat szenvedett a dán háborúk terheitől, és az unió felbomlott 1523-ban, amikor a svédek megválasztották Gustav Vasa királyukat. Norvégia azonban további háromszáz éven át dán uralom alatt maradt.

A 16. században a Reformáció végigrohant az országon, templomokat égetve és polgárháborút okozva. A harcok 1536-ban végződtek a hatalmas katolikus egyház meggyengülésével és a monarchia által vezetett dán lutheránus egyház létrejöttével. IV. Christian király, aki a 17. század első felében uralkodott, a Svédország ellen vívott szörnyű Harminc Éves Háborúba való belépéssel aláásta a híres kereskedelmet és gazdagságot. Dánia földeket és a király pedig az egyik szemét vesztette el. Még nagyobb volt az a veszteség, amelyet az őt követő III. Frederick szenvedett el a svédektől néhány évtizeddel késöbb. Dánia lassan jött helyre ezekből a háborúkból, a polgári fejlődésre és reformokra koncentrálva.

A Napóleoni Háborúk alatt Anglia kétszer támadta meg Koppenhágát, súlyos veszteséget okozva a dán flottának 1801-ben és Koppenhága nagy részét lángba borítva 1807-ben. A svédek kihasználták a meggyengült Dániát, sikeresen kikövetelve azt, hogy Dánia engedje át Norvégiát nekik. A 19. század a nagyra törő francia uralmát hozta, de az 1830-as évek Dániája a művészetek, a filozófia és az irodalom kulturális forradalmára ébredt. 1849 június 5.-én egy dán demokratikus mozgalom elérte az alkotmány elfogadását, amely egy dán alkotmányos monarchia létrejöttét eredményezte. Németország elfoglalta a déli Jutland részén a Schleswig tartományt, miután annak dán és német polgárai felkeltek ezen új alkotmánnyal szemben.

Az I. Világháborúban semleges Dánia megerősítette semlegességét a II. Világháború kitörésekor; de 1940 április 9-én német harci gépek repültek át Koppenhága felett, és Dánia behódolt Németországnak. A dánok bizonyos függetlenséget vívtak ki, de három évvel később a németek véget vetettek ennek és tényleges uralmat vezettek be. Noha Bornholm szigetét keményen bombázták a szovjet csapatok, az ország többi része relatívan érintetlenül került ki a II. Világháborúból. A szociáldemokraták vezetése alatt átfogó jóléti társadalom alakult ki. Dánia még mindig teljeskörű biztonságot ad állampolgárai számára.

Noha Dánia arra szavazott, hogy belép az Európai Közösségbe (most Európai Unió) 1973-ban, a dánok haboztak, hogy támogassák az Európai Unió (EU) kibővítését. Amikor a Maastricht-i Szerződés, amely megteremtette az európai gazdasági- és politikai uniót, 1992 júniusában Dániában ratifikálásra került, a dánok 51 % / 49 % arányban elutasították azt. A Maastricht-i Szerződés közös nemzetvédelmére és egyetlen valutára vonatkozó előírásai alóli mentesítés után a Dánok kis többséggel elfogadták azt egy második referendumban, 1993 májusában. A dán EGK támogatás továbbra is csekély azon félelmük miatt, hogy elvesztik a helyi irányításukat, az erősebb európai bürokrácia következtében.

Amikor Norvégia megszakította a politikai kapcsolatait Dániával a 19. század elején, a korábbi norvég kolóniák, Izland, Grönland és a Faroe Szigetek dán közigazgatás alatt maradtak. Az 1380 óta a dán uralom alatt álló Izland 1918-ban függetlennek kiáltotta ki magát, noha külpolitikáját még Koppenhágából irányították. Izland 1944-ben lett teljesen független. A Dán Királysághoz tartoznak Grönland és a Faroe Szigetek, de lényegében mindkettő önálló. A Faroe Szigetek 1948 óta, Grönland pedig 1979 óta függetlenek. Mivel Dánia felelős azok pénzügyi, védelmi és külügyi feladataiért, mindkét ország két parlamenti képviselőt delegál a Dán Parlamentbe. Dániától eltérően sem Grönland, sem a Faroe Szigetek nem része az EGK-nak.

Látnivalók:

Koppenhága

1.5 millió lakosával Skandinávia legnagyobb és legizgalmasabb városa. Alacsony épületei kissé szokatlanok manapság, de ez inkább örömteli, mint sajnálatos. Csupán néhány templomtorony és szálloda magasodik ki a többi épület közül. A város történelmi és kulturális értékei meglehetősen kis területre koncentrálódnak, de parkokat, szökőkutakat és tereket a város bármely részén találunk.
A központi pályaudvar a Tivoli vidámpark és a legfontosabb hotelzóna között található. A Tivoli északi sarkával szemben terül el Koppenhága központi tere, a Radhuspladsen, amely egyben fontos buszcsomópont is. Buszok járnak a repülőtér , valamint a központi pályaudvar között. A Stroget a világ leghosszabb sétálóutcája, 1800m hosszú. Itt találhatók a város legfényesebb üzletei.
Az Amilienborg Királyi Palota 1794 óta a királyi család otthona. Ha a királynő itt tartózkodik, megnézhetjük az őrségváltást. A palota négy szinte különálló rokokó kastélyból áll, amelyek a keresztutcákra 45°-os szöget zárva övezik a teret. A tér közepén V. Frigyes lovasszobrát láthatjuk. Az egyik szárny ma múzeumként üzemel, amely a királyi lakosztályokat mutatja be három generáción keresztül, 1836 és 1947 között.
Érdemes megtekinteni legalább néhány templomot, például a Vor Frue Kirke-t és a Vor Feslers Kirke-t. Előbbi Krisztus szobrairól, utóbbi barokk oltáráról és gondosan kidolgozott orgonájáról híres. Ha a város képében felülről szeretnénk gyönyörködni, menjünk fel a templom 95m magas tornyára.
Ne hagyjuk ki a Ny Carlsberg Glyptotek megtekintését, ahol a görög, egyiptomi, etruszk, és római művészet csodás remekeit vehetjük szemügyre.
A Nemzeti Múzeum a dán történelmi leleteknek ad otthont.
Ha a városnézést kissé könnyedebb módon szeretnénk megvalósítani, ideális hely a Tivoli. A vidámpark 1843 óta üzemel.
Természetesen nem hagyhatjuk el a várost, ha még nem láttuk jelképét, a Kis Szirént, ezt a sziklán ülő kis sellőt.
A legtöbb olcsó szálloda a központi pályaudvar nyugati oldalán található. Nyhavn régóta a hajósok és írók kedvelt helye. A közelben lévő Stroget olcsó étkezési lehetőségeket nyújt. Strogettól északra van néhány kitűnő étterem a latin negyedben. A belvárostól északra, a Norrebro-ban számos éjszakai szórakozóhelyet találnak a fiatalok.

Arhus

Nyüzsgő egyetemi város, Dánia egyik legnépszerűbb zenei színtere.
A város legszebb vonzereje az Óváros, amely egy szabadtéri múzeum. 75 helyreállított épületet hoztak ide Dánia minden tájáról. Legtöbbjük a XVII-XVIII. századból származik. Van köztük egy vízimalom, egy szélmalom és néhány épület a századfordulóról.
Székesegyháza a legnagyobb templom Dániában. Eredeti román stílusú kápolnája a XII. századból származik, a többi része pedig XV. századi gótikus stílusú.

Ribe

Skandinávia legrégebbi települése, már a IX. században lakott volt területe, habár ásatások során nemrég ezüst érmék kerültek elő, amelyek a VII: századból származnak. Ellátogatni ide olyan, mintha élő múzeumba lépnénk be.
Katedrálisa kiemelkedő múltjáról tanúskodik.
A vikingközpont a vikingek korát idézi fel.

Mons Klint

Mon szigetén található ez a fehér krétafal, amely 5000 évvel ezelőtt jött létre és 128m magas. A szikláról lejuthatunk a tengerpartra.

Egeskov Vár

Reneszánsz gyöngyszem. 1554-ben épült egy kis tó közepén. "egeskov" szó szerint tölgyerdőt jelent. Nevét onnan kapta, hogy a vár tölgyfa rönkök ezrein fekszik. A 15ha-os parkot az 1700-as évek közepén alakították ki. A várban antik bútorokat, festményeket és vadász trófeákat láthatunk. Aki szereti a labirintusokat, botorkálhat a 200 éves útvesztőben. Autó múzeum is található itt.

Legoland
A kis Billund várostól 1 km-re északra található. Területe 10 ha, ami telis-tele van műanyag legodarabkákból összerakott építményekkel.

Gasztronómia:

Semmi sem jellemzi jobban a dán konyhát, mint a smorrebrod (szó szerint vajas kenyér).
A dán konyhára nagy mértékben jellemző a hal, a hús és a burgonya. Jellemző ételük a flaskesteg (ropogósra sült sertéshús), gracad laks (kaporban pácolt füstölt vagy sós lazac édes mustár öntettel tálalva ) és a hvid labskovs (kockára vágott marhahúsból készült pörkölt, amelyet burgonyával, babérlevéllel és borssal együtt főznek). A tartalmas tészta, amit a legtöbb országban Danish-ként ismernek, Dániában a wienerbrod nevet viseli. Dánia Carlsbergi és Tuborgi sörgyárának kitűnő termékei hazánkban is kedveltek.