Magdalena Bess történészt, 20 éves korában komoly autóbalesetet szenvedett. Testen kívüli állapotban egy gyönyörű, felejthetetlen
fényről számolt be.

Maja Ralston, svájci egészségügyi tanácsadó, kómás állapotban az "asztráltestét" úgy látta, hogy azt a szülei viszik a lépcsőn. Ezzel a
finom anyagú testével át tudott hatolni a falakon is.

Katja Schmid-Herle festőnő halálközeli állapotában egy egy hosszú, majdnem vég nélküli hosszú folyosón találta magát, melynek végén érezte a fényt és a meleget.
Mindegyik esetben szó volt az alagútszerű helyről és a több mint nagyszerű fényforrásról.

Körülbelül tíz évvel ezelőtt Amerikában nagyszabású projekttel álltak elő: a Death and Dying II. (Halál és elmúlás II.) kérdőíves akció során a lakosság minden szintjét tesztelték a "túlélés" kérdéséről. E nemzetközi kulturális projekt első fázisában dr. Sukie Miller
pszichoterapeuta és kollégái információkat gyűjtöttek be az idevonatkozó rituálékról és mítoszokról, vallási írásokból, szóbeli
hagyományokból, a másvilágra történő átmenetelről.
A szkeptikusok megkérdőjeleznek minden túlélési teóriát a hiányzó bizonyítékokra hivatkozva, és nem fogadják el az úgynevezett
reanimáltak, újjáélesztettek beszámolóit sem, akik szerintük nem voltak igazából "odaát", és nem is feleltek meg a végleges halál kritériumának.

Mi a halál?
A biológiai életfunkciók elvesztése?
Ez a szűkmarkú definíció a testnek azt az állapotát írja le, amikor már az újjáélesztés lehetetlen. Röviden szólva: ahhoz, hogy
egy  halálközelit reanimálni lehessen, a haldokló személy biofunkcióinak legalább minimálisan aktívnak kell lenniük, még akkor is,
amikor már ezeket a folyamatokat nem lehet semmilyen klinikai eljárással kimutatni.

A tudat nem az agyban lakozik, hanem a biológiai testünkben.
Ezt a halálközeli emberek beszámolója alapján tudjuk meg. Az emberek látták saját testüket, érezték ahogyan lebegnek, és az ébredés után
eltudtak mesélni mindent, ami történt.

Ha a beszámolókat és a különféle tapasztalatokat összefüggésbe hozzuk, a feltételezések bizonyossággá válnak: a tudat túlélése egy más dimenzionális valóságban- ténynek tűnik.