| Feszültséggel teli állapot önmagában még nem feltétlenül negatív. Ilyenkor ugyanis felkészül a szervezet az ingerekre. A pulzusszám megnövekszik, a vérnyomás emelkedik, mindez pedig elősegíti a jobb teljesítmény elérését. A gond csupán akkor kezdődik, ha ez az állapot tartósan fennáll, mivel az állandóan ismétlődő izgalom és szorongás levezetése is akadályokba ütközhet, és megbillenhet a szervezet egyensúlya. A stressz elmélet megalkotója, a modern stressz kutatás atyja "jó" és "rossz" stresszt különböztetett meg. A jót, a hasznosat eustressznek, a károsítót distressznek nevezte. A jótékony stressz az alkotó energiák forrása, amely mozgósít, feldob, jobb teljesítményre ösztönöz, míg a distressz megnehezíti a mindennapokat és károsíthatja az egészséget, különösen akkor, ha a felpörgetett állapot túl hosszú ideig tart, nem követi nyugodt feltöltődési időszak. A "rossz" stressz számos betegség számára megteremti a lehetőséget, de nem okozza azokat. A döntő nem maga a stressz, hanem az, hogy valaki hogyan birkózik meg vele. A stressz következtében kialakuló zavarokat gyakran nyugtató- vagy élénkítőszerekkel próbálják enyhíteni. A kávé, a cigaretta, az alkohol, a kábítószer, a túlzásba vitt evés átmenetileg enyhítheti a panaszokat, amelyek hosszú távon súlyosabbá válhatnak. Ahhoz, hogy a már kialakult panaszok enyhüljenek, mindenképpen meg kell tudni, mi okozza a feszültséget. Persze ehhez elengedhetetlen, hogy az érintett elfogadja, betegsége nem csak úgy keletkezett, tehát az első lépés az önvizsgálat, majd az életmód felülvizsgálata.
|