Plaff Plaff plaff, Woááááááwww (taps, taps, taps, sikoly)

*Izgatott sikolyok, kiáltások*

- Ho – rus, Ho – rus, Ho - rus

Éljeeen!!!!!!

- Minnaaaaa! Szervusztok. Jól vagytok?

- Iigeeenn!

- A következő szám a Pieceees!!!!

- Wáááááw

* örömujjongás, zene, ének*

A függöny mögött.

- Komolyan azt hiszed, hogy ő a megfelelő?

- Persze. Nézz csak rá. Fűti a siker halyhászat.

- Nem is tudom. Te mit szólsz hozzá Katy. – Eiri a mellette álló kukucskáló fiatal lányra nézett, aki figyelte az énekesnő minden mozdulatát.

- Fogalmam sincs. – felelte vissza sem nézve Eirire. – De Lisette csak tudja.

- Hát… Koya… lehet hogy igazad van. De ezután a szám után úgy is bejön a függöny mögé, és akkor jöhet az ajánlatunk. – Mondta Eiri, és Koyára nézett, aki meghallván az újból felhördülő tapsvihart, a színpad lejáróhoz ment.

- Köszönöm!! Most fogadjátok sok szeretettel a vendég együttest, KEX!

- Üdv mindenkinek! A számunk címe: Kimi no… dakishimete!

-Hiááááááááá!!

*zene felzendül*

- Miss Horus?!

- Igen? Kik maguk? – néz a köré álló három nőre.

- Örülök hogy megismerhetem, a nevem Hisukawa Koyana, és lenne egy ajánlatom a maga számára.

- Milyen ajánlat?

- Jöjjön, mindent elmondok. – Koya belekarolt az énekesnőbe, és félrevonultak az öltözőbe.

- Köszönjük nektek!! A cd-nk már kapható a zeneüzletekben. Keressétek a KEX-et!! És most jöjjön újra HORUS!!!!

- Ho – rus, Ho – rus, *taps, sikolyok, kiáltások*

- Hát újra itt egy kis pihenő után. A következő szám a Yomo no

- Éljeeen!!!

- Hát akkor kezdjük!

*zene*

kicsit félek. Na lássuk, hogy hat a szer.

*ének (megjegyzés: sokkal jobb mint az előző dalnál) , a hallgatóság némán hallgatja, majd eufórikus hangulat lesz urrá mindenkin*

- Nem tudom, hogy ez jó ötlet volt e!?

- Ugyan Katy, - tette kezét Koya a lány vállára. – Ő döntött így.

- mhhm. Mennyünk. – Mondta Eiri, majd elindult a kijárat felé.

- Nem maradunk itt?

- Ugyan minek Katy? – nézett vissza Eiri. – Ha bármi van, tudja a számunk. Majd felhív.

- Hjaj. – sóhajtott. – Hát jó.

Pár nappal később

Katy a Winds irodaházba érve mindenkinek köszönt, mert hát ismerős volt  minden ott dolgozó. Belépve Lisette irodájába egy ismerős vendég fogadta.

- Horus!? – A művész nevén említett énekesnő a belépőre nézett. Szeme beesett volt, könny áztatta, ápolatlan. – Mi történt?

- szükségem van még több szerre.

- Katy az íróasztal mögött ülő doktornőre nézett, aki megértve a tekintetbe rejtett kérdést, felállt, mjd megállt az énekes előtt.

- Már mondtam neki, hogy nem adhatok több szert. A kísérlet lezárult. Jobbá, erőteljesebbé teszi az ember hangját, de függőséget okoz.

- Kérem! – kapaszkodott a doktornő szoknyájába a térdeplő Horus. – Csak még egyet. A ma esti koncertemen elő kell adnom a legújabb számomat, a Super Lover – t. Kérem! Könyörgök!

- Sajnálom. – mondta Lisette, majd kiszabadítva magát a fiatal nő kezeiből, felmarkolt néhány jegyzetett az asztalról, majd elhagyta az irodát. Katy egy darabig nézte a földön görnyedve síró Horust, majd odament hozzá.

- Ugyan Horus. Nincs szükséged a szerre. Nélküle sokkal jobban énekelsz.

- Honnan veszed ezt?! – kiáltotta haragosan.

- Hallottam a legutóbbi koncertedet. A szer hatására elvesztetted a fejedet, és néhol igen csak hamiskás volt és brutális. De ha nekem nem hiszel, akkor nézd meg magad a felvételen. – felállt, a fiókból kivett egy kazettát, és betette egy lejátszóba, ami egy kis gomb megnyomására jelent meg tv-vel együtt. A felvétel elindult, és mindketten figyelmesen nézték a koncert felvételét. Kis idő múlva a video kikapcsolt, Katy pedig Horusra nézett. Az egy darabig maga elé meredt, majd felegyenesedet.

- Igazad volt. De… mit tehetnék?

- Lépj fel ma este a szer nélkül.

- Egyedül nem fog menni. A szer nélkül… nincs elég önbizalmam. Elveszítettem. – hajtotta le fejét, és szeméből könnyek kezdtek folyni. Katy odament hozzá, kezét a lány vállára tette.

- Menni fog. Ott leszek a függöny mögött.

Este a koncerten

* fény villanások, sikolyok, Taps, a színpadon megjelenik HORUS!*

- Jó estét mindenkinek. Ezen a koncerten előadom a legjobb és legújabb számaimat. De engedjétek meg, hogy ezt ne egyedül tegyem. Fogadjátok sok szeretettel ÍZIST. – kezével a függöny mögé mutatott. Katy döbbenten nézett, majd félelme beigazódott, amikor Horus szája hangtalanul az ő nevét artikulálta: Katy. Kilépett a függöny mögül, a közönség egy emberként sikoltot, biztatóan tapsolt.

- Ezt mért csináltad? – kérdezte Horus mellé érve, persze csak suttogva.

- Ugyan már. Így jobban érzem magam. És ha vége a koncertnek, csatlakozok hozzátok.

- Micsoda??? – kérdezte döbbenten Katy, de válasz már nem érkezett, mert felcsendült a zene, és Horus hangja.

- A szám címe: Long Road

* Énekelnek, hatalmas siker, a kivetítőkön ez a felirat: HORUS & ÍZIS*

- Nagyon szépen köszönjük. Csodás volt veletek ez az este. Most szeretnék egy kis időre visszavonulni. *felhördülés* De visszatérek! Ígérem nektek visszatérek. Utoljára hallgassátok meg a  Kokoro Hitari Te-t.

* zene, ének, könnyes szemek, a közönség öngyújtókkal világít.( megjegyz: Lassúcskás szám)*

Másnap délelőtt, Winds irodaház

- Üdvözöllek a Ladyes tagjai között Horus. Kouka Lisette vagyok. A tervünket ismered. Őszintén szólva kissé meglepett, hogy csatlakozni akarsz hozzánk, de remélem nem bánod meg. Nekem egy kis dolgom van, de addig ismerkedj meg a csapattársaiddal. – Lisette kilépett az irodából, és egy másik szobába ment, ahol az asztal mögött egy férfi ült. Ujjai között egy ceruzát pörgetett. Bevett szokása volt.

- Hallom újra négyre bővült az őrzőid száma. – Nézett a nőre.

- És akkor mi van Hitori?! – felelte durván és gúnyosan Lisette. Hitori szúrós tekintettel a nőre nézett, szemei villámokat szórtak, de teste nyugodt maradt.

- Ne felejsd el kivel beszélsz. Eltűnési kísérletedet valahogy még csak elnéztem, hogy Katyn kísérleteztél már kevésbé. Még egy ilyen húzás, és felszámolom ezt az egészet. Remélhetőleg Horus beilleszkedik a csapatba, és olyan lesz mint Katy. Nem öl embereket.

- Tudom. Ezért is egyeztem bele a kérésébe. – mondta erőltetett mosollyal Lisette. Hitori felállt az asztaltól, majd kilépett a szobából.

- hmm. HORUS és ÍZIS. Legalább lesz mit csinálnia ha ennek az egésznek vége. – megállt és kinézett egy ablakon. – Ne aggódj Katy, már nem tart sokáig. Vigyázok rád.

- Hát akkor bemutatkozunk. Engem már ismersz, de hívj csak Koyának. – Mondta, és kezett fogott a lánnyal.

- Engem Eirinek hívnak. Kedvenc ellenfelem a Weiss.

- Weiss?

- Pontosan. De majd te is meglátod, hogy mért. Többet nem mondok. – kacsintott egyet.

- Én pedig Katy vagyok, de szintén ismersz már. – mondta nevetve.

- Oh, persze. Mond csak, hol is találkoztunk? – kérdezte szintén nevetve.

- Várjunk csak? Katy… ezentúl hogy kell téged hívnunk? Katy vagy Ízis? – kérdezte Eiri, mire Koya is nevetésben tört ki.

- Ugyan, hagyjatok már. Katynek hívnak.

Weiss otthona

Aya az ágyában feküdt. Egész fárasztó napja volt, a sok „rajongóval egyetemben”. Gondolatai megállás nélkül cikáztak a fejében. Rég nem láttam már, és nem is jelentkezett. Vajon mi lehet vele?