Kviddics
A kviddics a varázslók első számú sportja. Csak egy seprű, játékosok és pálya kell hozzá, bár sokan azt mondják, könnyebb megérteni, mint játszani: minden bizonnyal így is van. A kviddicsben kettő hét főből álló csapat játszik egymás ellen. Egy csapat tagjai: - három hajtó - egy őrző - két terelő - és egy fogó. A hajtóknak a kvaffot kell egymásnak passzolgatniuk. A kvaff egy focilabda méretű, élénkpiros gömb, amit ha a pálya szélén lévő három karika egyikén átdobnak, az 10 pontot jelent a csapatnak. Az őrzők feladata megakadályozni, hogy az ellenfél csapata gólt szerezzen. A játékosok mellett gurkók is röpködnek a pályán - ezek fekete a színűek és bár kisebbek a kvaffnál, ugyanakkor veszélyesebbek is. A gurkók ide-oda röpködnek a pályán és igyekeznek lelökni a játékosokat a seprűjükről. A terelők dolga az, hogy eltérítsék és az ellenfél felé tereljék a rosszakaratú labdákat. De a legfontosabb dolga a fogónak van. Neki kell elkapnia a golflabda méretű, aranyszínű, apró szárnyakon röpködő cikeszt, amit a pályán alig lehet észrevenni. A fogó feladata, hogy megelőzze az ellenfél fogóját és elkapja a cikeszt. Ha ez megtörtént, a játék véget ér és a csapat 150 pontot szerez, tehát szinte biztos, hogy megnyeri a mérkőzést (bár vannak kivételek: lásd Bulgária-Írország világkupadöntő). Egy kviddicsmérkőzés csak akkor érhet véget, ha valamelyik csapat fogója megkaparintja a cikeszt, így a meccsek akár három hónapig is eltarthatnak (legalábbis eddig ez a rekord), bár ez azért ritka. |