|
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
|
| |
|
| |
| |
|
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
|
Kaj Ádám fordítása |
|
AZ OPERAHÁZ FANTOMJA
CHRISTINE Egy érces hang dalolt, szólítgatott… Kísérte léptemet, el nem hagyott…
Eljött most értem Ő, nyújtja kezét A fantom, ki a szívem legmélyén oly rég zenél!
FANTOM: Zengd hát most énekem, a sorsod ez… Könnyed kis dallamát tőlem nyered…
Nem győzhetsz bűvömön, hisz már tiéd A fantom, ki a szíved legmélyén oly rég zenél!
CHRISTINE: Ki átlát maszkodon… Jót nem remél… Öltsd hát fel arcomat…
FANTOM: S e hang tiéd!
EGYÜTT: Eggyé váll szellemünk és dalra kél A fantom, ki a szívem/szíved legmélyén oly rég zenél!
KÓRUS: Ez ő, már oly közel a fantom… Indulj, még rád talál a fantom…
FANTOM: Rejtélyem ismered… Hisz benne élsz… Egy maszk, s egy rózsaszál…
CHRISTINE: Rólad mesélt…
EGYÜTT: Mint őrzi rejtekünk a bársony éj, S a fantom, ki a szívem/szíved legmélyén oly rég zenél!
CHRISTINE: Ez ő, ím elragadt a fantom…
FANTOM: Énekelj angyala a zenémnek! | | |
|
|
|
|
"Senki nem választja meg, mikor esik szerelembe..." /Erik/ | | |
|
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|