Grandslam, 1989
Commodore 64

Ismertető Újabb film futurisztikus háttérrel. Érdekes módon azonban ezúttal nem vitték túlzásba a technológiát - inkább a szociológiára koncentráltak. A történet szerint 2019-re az Egyesült Államok kormánya diktatórikus rendszerré alakult. Az egykor leggazdagabb országból egyfajta testületi diktatúra lett, amely saját kiéhezett, kimerült lakóit nyomja el. Érdekes. Majdnem annyira hihetetlen, mint azok a sci-fi történetek, melyek szerint az ember a Tejútrendszert fogja járni 10 éven belül. De azért érdekes. Az emberek kábítószere (erre mindig szükség van ilyen rendszerekben, hogy kordában tarthassák az emberek gondolatait) ezúttal a televízió. Főleg a vetélkedők. Különösen egy igen brutális darab, A Menekülő Ember nevezetű, melyben szabadon engednek néhány bűnözőt az egykori Los Angeles maradványaiból kialakult földalatti labirintusban. Ha életben maradnak, kegyelmet kapna. Mivel az alapötlet nem elég izgalmas, a szervezők néhány állíg felfegyverzett, pszichopata Vadászt is a menekülők után küldenek. Hát igen, kicsit hasonlít a római cirkuszhoz. A főhős egy bizonyos Ben Richards, aki - meglepő módon - egész rendes fickó, annak ellenére, hogy nemrég még a fasiszta rendőrséget erősítette jelenlétével. Lássuk, jól látom-e? Jó fiú, mégis csatalkozik a diktatorikus rendszer felfegyverzett ágához. Hmmm... Az van, hogy egy nap, miközben helikopterével járőrözött, Ben parancsot kapott, hogy fegyveres úton vessen véget az utcán összegyűlt szegény, éhező emberek problémáinak. Természetesen Ben nem tartja etikusnak a dolgot, ezért megtagadja a parancsot, mire társai jól megverik, majd lemészárolják a tömeget is, miközben hősünk eszméletlenül fekszik. Tovább ront a dolgon, hogy Richards életfogytot kap. A bányában, ahol melózni kénytelen, összefut pár - hasonlóan igazságtalanul elítélt - fickóval, és együtt sikerül elmenekülniük, keresztül verekedve magukat az őrökön. A szökést rögzítik a biztonsági kamerák, és valamivel később a film eljut az ország egyik legbefolyásosabb emberéhez. Nem, nem az elnökről van szó... A fickót Damon Killiannek hívják, ő A Menekülő Ember műsorvezetője, egyúttal az ICS tévécsatorna egyik fejese is. A filmben láthatjuk, ahogy Nagy Arnie ronggyá veri az őröket és robbanásokat és egyéb akadályokat kerülgetve menekül. Azonnal felhívja magára Killian figyelmét, aki úgy dönt, "meggyőzi", hogy szerepeljen A Menekülő Emberben. A dolog egyszerű: ha nyer, kegyelmet kap és elvonulhat egy tetszőleges trópusi szigetre. Ez tehát a története ennek a verekedős játéknak, mely néhány tekintetben kimagasló, többnyire azonban elég gyenge. Célunk Los Angeles romjai között rohangálni, Vadászokat öldösve, akiket a közönség küld ránk (igen, a közönség dönt, melyik bűnözőt melyik mészáros szedje darabokra - egyre érdekesebb és érdekesebb lesz... a legjobb pedig, hogy akár A Menekülő Ember című társasjátékot is megnyerhetik!), végül eljutva a stúdióba, ahol a vetélkedőt rögzítik, és ahol seggbe rúghatjuk Killiant. A filmben, ahogy Richards és társai (négyen voltak, köztük kihagyhatatlanul egy nő, akit María Conchita Alonso alakít - így belegondolva nem is nézett ki rosszul szűk Menekülő Ember egyenruhájában. Fincsi! :P) egyre mélyebbre hatolnak a romokban, két dologra jönnek rá: 1. Az elnyomó rendszer ellen harcoló "ellenállás" tagjai a föld alatt rejtőznek, megosztva a helyet patkányokkal, csótányokkal és szeméttel. Hamarosan hőseink is csatlakoznak hozzájuk, hogy kiterveljék a forradalom mikéntjét. 2. A műsor hamisítvány: soha senki nem jutott ki a földalatti komplexumbol! Benék megtalálják a feltételezett nyerteseket... múmiává aszalódva. A Grandslam dolgozói ezekben kiváló lehetőséget láttak a játék meglehetősen unalmas bonus szintjeihez, melyekre minden második pálya után kerülünk. Egy két részre osztott képernyőt kapunk, és a bal oldalon, kettesével cserélgetve a darabokat, ki kell raknunk ugyanazt a mintát, amit a jobb oldalon látunk. Ha sikerül a "hackelés", bejutunk az ICS egyik műholdas műsorszóró állomására és megmutathatjuk a közönségnek a valóságot. Rendben, de mi a helyzet magával a játékkal? Valóban nem mondtam túl sokat róla eddig, de csak azért, mert korántsem olyan húsos, mint Arnie maga. A játék nagyon rövid: mindössze 5 pálya, egyenként néhány képernyőnyi játéktérrel. Minden pályán kétféle ellenségre bukkanhatunk: néhány vad kutyára, melyek egyből a nyakadnak esnek, illetve Vadászokra. Az első pályán Subzeróval, egy volt jéghoki bajnokkal kell leszámolnunk, aki ütőjét high-tech kaszára cserélte, valamint robbanó szeretetcsomagokat is hajigál felénk. A második pályán egy Chainsaw nevű kedves fickóval hoz össze a sors. A filmben egy pufi színész alakította, akinek volt a tekintetében valami ijesztő. Fegyvere a láncfűrész (innen a becenév), melyet irigylésre méltó bátorsággal lóbál. A harmadik vadász Dinamo. Operakedvelő, kövér srác, ruhája teljesen be van borítva izzókkal. Hülyén néz ki és elektromossággal támad ránk. Végül, de nem utolsósorban, épp mielőtt belépnénk az ICS stúdiójában, becsapódik Fireball (bocs a szóviccért). Lángszóróval és jet-packkel van felszerelve - utóbbival repkedni tud. Az utolsó pályán fegyveres őrök állják utunkat, de szerencsére egyikük elhagyja a fegyverét, így lehetőségünk van harcba szállni velük. Nem jó ötlet automata fegyvert hagyni egy sétáló hústorony útjában, aki tele van pumpálva szteroidokkal és vérmérséklete igen heves. Killian előtt még egy dolgot le kell küzdenünk, a legnehezebbet mind közül: egy lépcsőt! Úgy van, egy lépcsőt. Komolyan! Meg fogunk őrülni, mire sikerül átugranunk rajta. Idegesítően nehéz és nem hiszem, hogy az emulátor hibája lenne, mivel - ha jól emlékszem - igazi C64-en játszva is ugyanez van. Az a helyzet, hogy Bent nem könnyű irányítani. Ez a játék egyik legnagyobb hibája. Nem arról van szó, hogy ha előre tolod a joyt, a figura feléd fordul és beint :P Egyszerűen az van, hogy Ben reakciója a joystick mozgására nem az igazi. Úgy tűnik, gyorsan mozog, mégis lassan, mintha csúszós jegen mászkálna. A legnehezebb minden kétséget kizáróan az akadályok átugrása. Néha Ben az ugrás felénél megáll a levegőben, mintha láthatatlan falba ütközött volna, majd leesik a földre. Ezért tűnik néha lehetetlennek felugrani egy ládára, lépcsőre vagy bármire. Láthatjuk majd Bent szépen átugrani egy láda fölött, hogy aztán mégis a tetején érjen földet, majd visszaessen az alsóbb szintre. Higyyétek el, roppant idegesítő! A kutyákkal és Vadászokkal harcolni egyáltalán nem nehéz - vagy az öklödet és a lábadat használod, vagy a fegyvereket, amikbe utad során belefutsz (lőfegyverek, vasrudak, stb.) -, különösen, hogy egy ellenfelet legyőzve nő valamennyit az energiád. GRAFIKA (7/10): A játék legjobb része. Néhány háttér egész látványos (mások inkább unalmasak), a sprite-ok szépen meg vannak rajzolva, bár némelyiknek furcsa színe van. HANGOK (4/10): Silány. A főcímzene kellemetlen hangzású, fülhasogató. A címképernyőn kellett volna lennie egy "F1: Zene Ki/Be" feliratnak. A hangok furcsák. Miért hangzik úgy az ellenség megütése, mintha levegőt eresztenénk ki egy léggömbből? A legtöbb hangon dolgozhattak volna még - elég, ha Chainsaw fegyverének hangját megfigyeljük. ÖSSZEGZÉS (5/10): Az alapötlet egyáltalán nem rossz, sőt, jó! Ha egy óriási, több képernyős, veszélyekkel és fejtörőkkel teli játékteret kaptunk volna, késztetést érezve a menekülésre a Vadászok elől... ha a hangok hangulatosabbak lettek volna... ha jobb lett volna az irányítás... Nos, akkor egy klasszikussal lenne dolgunk. Természetesen ez túl szép lett volna, úgyhogy be kell érnünk egy szép, de könnyű és összességében közepes bunyós játékkal. PRO: - A grafika CONTRA: - Zene és a hangok - Az irányítás, különösen amikor át kell ugrani valamint - Túl könnyű - Az a rohadt lépcső az ötödik pályán! Használati útmutató Az egyszerűség kedvéért két lehetőséget említek: 1, Fogod a C64-edet, hozzá a játékot, betöltöd és játszol. 2, C64 hiányában szerzel egy emulátort, hozzá a játékot, betöltöd és játszol. Előbbihez nem szükséges kommentár, utóbbit azonban magyarázgatnám egy kicsit... Első lépésként jó, ha benézel mondjuk a C64 H.Q.-ra, ahol a Utilityk oldalról le tudsz tölteni egy emulátort. Tulajdonképpen mindegy, melyiket: lassabb gépekhez C64S, gyorsakhoz WinVICE, egyebként meg CCS64, mert az a legjobb tudás szempontjából. Ha megvan, tömörítsd ki valahova, csomagold ki mellé a letöltött játékot, majd indítsd el az emulátort! C64S-ben és CCS64-ben F9-re, illetve F10-re jön elő a menü, WinVICE-ban mindig látszik. Előbbi kettő esetén keresd meg a vinyódon a runman.d64 file-t, enterrel menj bele, majd C64S-ben 'L', CCS64-ben F1, és már töltődik is! WinVICE-ban File menü, Autostart disk image, kiválasztod, OK és kész. Érdemes játék előtt megfelelően beállítani a joy emulációt: C64S-ben Options, CCS64-ben Settings/Joystick Options, WinVICE-ban Settings/Joytick Settings. Remélem, érthető volt minden, de ha nem, írj egy emailt! Képek a játékból