A Deftones zenekart stílusát
tekintve sokan a Kornhoz
szokták hasonlítani, azonban a bandának nem sikerült elérnie a Korn
népszerűségét. Annyiban párhuzamot lehet vonni a két banda között, hogy
mindkét együttes kőkemény, de mégis az emberi érzelmeket boncolgató
zenét játszik.
A Deftones azonos című negyedik albumának dalai különös hangulatot
árasztanak, többszöri meghallgatás után is nehéz őket feldolgozni. Az
énekes, Chino Moreno már az első, Hexagramm című számban is olyan
sikoltásokat produkál, amelyek nagyon mély indulatokat takarnak. Chino
érzelmi kifakadásai számról számra fokozódnak, és a When Girls
Telephone Boys című számban csúcsosodnak ki. Némi megnyugvást hoz az
első kislemezre másolt dal, a Minerva grunge-os dallamvilága és
erőteljes refrénje. Az album legpozitívabb száma a különös Good Morning
Beautiful, melyet azonban semlegesít a Deathblow keserédes melódiája.
Számtalan újszerű megoldás és dallam fedezhető fel a Lucky You-ban: az
eltorzított szintetizátor-hangzás disszonáns, keleties énekdallammal
párosul.
Chino Moreno borongós
hangulatú költeményeit sikerült a
bandának olyan zenei formába önteni, amitől a Deftones című album
megrázó erejű alkotás lett: egyszerre brutális és borzongatóan szép.
|