Uránusz, a kék bolygó

Átmérő: 51 118 km
Pályasugár: 2 870 990 km
Keringési idő: 87,07 év
Forgási idő: 17,28 óra
Tömeg: 15,00 * Föld
Sűrűség: 1,27 * Víz
Hőmérséklet: -214 °C
Felfedező, év: W. Herschel, 1781

Az első olyan bolygó, amelyet a távcső feltalálása után fedeztek fel. Az ókorban még nem ismerték, mivel a fényessége éppen a szabad szemmel láthatóság határát súrolja. 1781-ben vette észre William Herschel – házi készítésű távcsövével – a korong alakú égitestet. Először azt gondolta, hogy üstököst talált, azonban hamar kiszámították, hogy egy új világot fedezett fel.

Szintén óriásbolygó, habár jóval kisebb, mint a Jupiter és a Szaturnusz, de az átmérője még mindig négyszer akkora, mint a Földünké. Kékes légköre elég egyhangúnak tűnt a Voyager-2 képein, az újonnan készített Űrtávcsöves felvételek is csupán egy-két felhőfoszlányt mutattak rajta. A bolygó jellegzetes kék színét a légkörben található metán okozza. Szerkezete az eddigi gázbolygókétól eltérő, mivel a belsejében lévő – viszonylag kicsi – kőzetmagot egy (víz, ammónia, metán keverékéből álló) köpeny veszi körül, és a bolygót főként hidrogén és hélium légkör övezi, metánnal vegyítve.

1977-ben az Uránusz eltakart egy csillagot. A fedés előtt és után annak a fényét több alkalommal is látták elhalványodni, majd kifényesedni. E jelenséget csakis az Uránusz gyűrűi okozhatták, amelyeket közvetlenül a Voyager-2 által küldött tévéképeken lehetett megfigyelni. A gyűrűrendszer rendkívül halvány és nagyon vékony – a vastagsága talán még a száz métert sem éri el, anyagát pedig legfeljebb néhány méteres kövek, szikladarabok alkotják, finom bolygóközi porral keverve.

A Voyager-2 ottjárta előtt az Uránusznak csak öt holdját ismertük, az űrszonda azonban további tíz apró törmelékholdat fedezett fel, a bolygóhoz nagyon közel. Az Uránusz nagyobb holdjai közül a legbelsőt 1948-ban fedezték fel. Árkok, kráterek, sziklaszirtek látszólag véletlenül összedobált kuszasága tárult a kutatók elé. Habár a hold átmérője még az ötszáz kilométert sem éri el, tízszer mélyebb repedéseket találhatunk a felszínén, mint a Grand Canyon a Földön. A feltételezések szerint az érdekes felszín annak köszönhetően alakult ki, hogy egy hatalmas ütközés darabokra szaggatta az égitestet, majd részek később ismét összeálltak. 

kando-kkt.sulinet