A színek szimbólikus jelentése:

Sárga:

·  Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között.

·  A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. A narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe; a zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították.

·  A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe.

·  Kínában a Föld, a középpont színe. Eredetileg császári szín volt - csak annak volt szabad sárga ruhát viselnie, aki a császári családhoz tartozott -, később az előkelőség kifejezője lett.

·  A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín többértékűsége: lehet a szentség, a felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe.

Nyíltságot, örömöt, optimizmust, reményeket jelez.
Vágy a boldogságra, vidámságra, nevetésre, a korlátoktól mentes szabad viselkedésre, felszabadultság érzésre, intellektuális élményekre.
Kiváncsiság, érdeklődés, tudásszomj, szellemi frissesség a jellemzői a jelenlegi állapotnak.

Narancssárga:

·  Átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi.

·  Kinában és Japánban a szeretet és a boldogság színe. A buddhista szerzetesek ruhájának színeként a láng, a megvilágosodás fénye, az isteni szeretet kinyilatkoztatása.

·  A zsidó hagyományban a ragyogás és a pompa színe.

Piros:

·  Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható.

·  A nemiség szimbóluma, a libidó színe.

·  A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port szórtak a temetkezési szertartás során. Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a veszélyektől.

·  Az egyiptomiak befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy megvédjék a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek.

·  A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától.

·  Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba.

·  Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a menyasszony tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum.

·  Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel.

·  A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe.

·  Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe.

·  Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, a skarlátvörös a "nagy babiloni parázna" színe.

·  A piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal.

·  Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a "Nagy Mű" harmadik fokozatát.

·  Az európai népszokásokban a húsvéti piros tojás a termékenység jelképe.

Melegséget, aktivitást, dinamizmust sugároz.
Életerőt, bátorságot, nagy erőbedobást, vitális vágyakat, győzelemre irányuló akaratot jelez.
Túlzott mértékben konfliktusérzést, türelmetlenséget, agresszióra való hajlamot mutathat.

Barna

·  A föld színe, ebből adódik anyaság, gondoskodás, termékenység, szorgalom jelentése.

·  Mint anyagi szimbólum, az ösztönszféra kifejezője is.

·  Már az ókorban felveszi a vezeklés, az egyszerűség, az alázat értelmet.

·  A középkorban az alábbi jelentések tartoznak hozzá: hallgatagság, az evilági hívságok megvetése, szegénység; ezért lesz a ferences szerzetesrend öltözetének színe.

Ez a szín arra utal, hogy az ember nagy fontosságot tulajdonít kényelmének, családjának, otthonának, egészségi állapotának.
Az anyagi lét, a létbiztonság kérdései, a test szükségletei, a családi harmónia megteremtése foglalkoztatják jelenleg.

Szürke

·  A hamu és a köd színe, ezáltal a szomorúság, a melankólia, az unalom, a fásultság, az egyhangúság jelképe.

·  A keresztény szimbólikában a test halálát és a lélek halhatatlanságát jelképezi. Ebben az értelemben vált az egyházi közösségek, a rendek megkülönböztető színévé.

·  A szürke a színek ellentéteként a semlegességet, a hétköznapiságot jelenti.

Az elhatárolódás, egyedüllét, szabadság, titkolózás vágyára utal.
Az önként vállalt magányosság színe.
Aki ezt a színt részesíti előnyben, nem akar feltűnést kelteni, de magáról azt gondolja, hogy más mint a többi ember.
Titokban vágyik az elismerésre, tapasztaltnak érzi magát.
Semlegességet, hivatalos távolságtartást is mutat.

Zöld

·  A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője.

·  Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika.

·  A színskála "közepén" áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője.

·  Meleg és hideg, égi és földi keveréke.

·  Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe.

·  A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az Erények közül a Reményé.

·  Negatív jelentése: méreg, halál, a gonosz rontó ereje. A sátánt gyakran ábrázolják zöld testtel és szemmel.

·  Az iszlám hagyományban a Prófétára és a Paradicsom ígéretére utal.

·  Az alkímiában a zöld kő az aranyhoz való átmenetnek felel meg.

A bizalom, remény, a hit, az újrakezdés színe.
Új lehetőségekben gazdag jövőképet jelez.
A fejlődés, megújulás, határozottság, önbizalom igényét mutatja.
A kölcsönös bizalmon és szereteten alapuló kapcsolat vágyát fejezi ki.

 Kék

·  Az égbolt, a tenger színe; a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma.

·  Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet és a szürrealitás világához is kapcsolódhat.

·  Az égi istenekre utalva az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző vörös ellentéte.

·  A keresztény szimbolikában az angyalok, valamint Szűz Mária színe.

·  A világi uralkodók színeként hatalmuk égi eredetére utal.

·  Míg a nappali ég vakító kékje maszkulin jelentésű, addig az éjszaka sötétkékje a feminin principiumra utal.

A kék színből tisztaság, csendesség és hűvösség árad, harmónia, biztonság, nyugalom, a feloldódás, végtelenség érzését kelti.
Betegség vagy kifáradás esetén megnő rá az igény.
Pihenésre irányuló vágyat mutat.

Lila

·  A mértékletesség színe.

·  Egyensúly a föld és ég között (a hajnali és az esti ég színe), az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között.

·  Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot, szentséget, alázatosságot, bűnbánatot, fájdalmat, nosztalgiát.

·  A rómaiaknál Jupiterhez kapcsolódik.

·  A kereszténységben a papi törvények, az autoritás, az igazság, a böjt, a szomorúság és a várakozás kifejezője.

Ibolyakék

Misztikus szín, egyesíti a kék elmélyültségét és a vörös aktivitását.
A kozmikus erőt szimbolizálja, az intuíció, az empátia színe.
Elmélyültségre, elvarázsoltságra, misztikus élményekre, irányuló vágyat jelez.
Jelentheti a szerelemre irányuló erős vágyat is.

Fekete

·  Az ősi sötétség, a káosz, az éjszaka, a feneketlen, titokzatos mélység, a világűr jelképe.

·  A színekben kifejeződő élet ellentéte, a halál szimbóluma.

·  A lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik.

·  Az ókorban az alvilág isteneihez társult, pl. Hádész-Plútón, Hekaté, Ozirisz színe.

·  A kereszténységben egyrészt a halál és a gyász színe, másrészt a bűn, a pokol, a bűnhődés jelképe.

·  A világtól, az élettől való elfordulást, az alázatot is kifejezte, ezért a papok és a bencés szerzetesek ruházatuk színéül választották.

·  Az alkímiában a szín hiánya, a Nagy Mű első foka, a bomlás, az erjedés, a pokolba való alászállás jelképe.

Az eltűnés, lemondás gondolatát szimbolizálja. Az abszolút passzivitás, vágytalanság színe. A csalódott, halálosan fáradt, kimerült ember színe, olyan helyzetben kívánjuk, amikor hirtelen egyszerre túl sok inger ért minket, például egy fárasztó utazás, rossz hírek, csalódás, túlhajszolt munka után.
Ilyenkor az a legjobb amit tehetünk, hogy kikapcsolunk mindent, lefekszünk, bebújunk a takaró alá, becsukjuk a szemünket, ellazítjuk izmainkat, megpróbálunk a semmire gondolni és a lélegzetünkre figyelni, amíg el nem alszunk.

 Fehér

·  A Fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség jelképe.

·  Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi.

·  Az égi istenek állatainak színe, így pl. Zeusz, mint fehér hattyú; a Buddha születését jelző álom elefántja; a Szentlélek galambja.

·  A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket.

·  A hinduizmus Kozmikus Tojásának színe, amely az állandóság és örökkévalóság megvalósulása.

·  Kínában a gyász színe. A fehér tigris az őszre, az érett életkorra utal, maszkokon pedig a ravaszságot jelzi.

·  A fehér virág a gyermekáldást jelenti.

·  Ártatlanság értelemben jelenik meg Athénban, ahol az Areioszpagosz bírái fehér kövekkel szavaztak a vádlott felmentése mellett.

·  A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe.

·  A fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett.

·  A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója.

Ezüst

·  Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára.

·  Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak.

·  Kínában a legértékesebb fémnek tartották; a Tejútat "ezüstfolyónak" nevezték.

·  A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor, amely az aranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete.

·  Míg a királyok féme az arany, a királynőé az ezüst.

·  Az ezoterikában a lunáris asztrál színe.

Arany:

·  A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség jelképe.

·  Az összes napistent, a vetés és aratás isteneit, a beért termést szimbolizálja.

·  A kereszténységben, az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében az arany háttér a transzcendens szférára, a mennyei birodalomra utal az arany dicsfény, a glória pedig a megdicsőült szentekre.

·  Az ezoterikában a szoláris asztrál színe.

Az egyes színek gyógyító hatása:

Vörös

·  növeli a testhőmérsékletet, ösztönzi a vérkeringést, segíti az adrenalin képzést

·  csökkenti a fáradtság érzését, krónikus betegségeket old fel

·  vérszegénység,

·  vastagbélgyulladás,

·  krónikus megfázás (arcüreggyulladás),

·  ízületi-gyulladás,

·  depresszió esetén alkalmazható

·  túlzott mértékben agressziót, türelmetlenséget okozhat

Narancs

·  ösztönző hatású,

·  emésztési zavarokra hat,

·  depresszió ellen javallott,

·  erősíti az immunrendszert,

·  kedvezően befolyásolja a lép, vese, epe működését

·  jótékonyan hat az ivarmirigyekre és a nemi működésre

·  erősíti a méhet

Sárga

·  az emésztési folyamatokat irányítja

·  erősíti a gyomrot, de túlzott alkalmazása hányingert okozhat

·  a májra,

·  az idegrendszerre

·  a bőrre is kedvezően hat

Zöld

·  harmóniateremtő és roboráló hatású

·  szívbetegségek,

·  megfázások

·  fejfájások,

·  szembetegségek,

·  fekélyek,

·  érrendszeri megbetegedések esetén,

·  valamint az idegrendszer harmonizálására javallott

Világoskék

·  összehúzó, fertőtlenítő, hűtő hatású

·  magasvérnyomás,

·  gyulladások,

·  fertőzések,

·  pajzsmirigy és torok betegségek,

·  hörghurut és tüdőbetegségek,

·  égések, csípések,

·  magas láz ellen hatásos

Sötétkék

·  intenzívebb összehúzó, fertőtlenítő, hűtő hatás

·  az érzékszervekre hat nagyon jótékonyan (orr, fül, szem),

·  görcsoldó hatású,

·  altató,

·  fájdalomcsillapító,

·  idegrendszeri zavarokra,

·  asztmára,

·  gyomortisztításra javallott

Ibolya

·  nyugtatja, harmonizálja az idegrendszert

·  fejfájásra,

·  nyirokkeringési,

·  hormonális problémákra,

·  rosszindulatú daganatok esetén alkalmazható