| Rózsakeresztesek : A rózsakeresztesek - egy társaság, amely túlélte az évszázadokat |
A rózsakeresztesek - egy társaság, amely túlélte az évszázadokat
2007.01.14. 10:48
A rózsakeresztesek - egy társaság, amely túlélte az évszázadokat
Egy titkos társaság, amely a felvilágosodás korában élte fénykorát, melynek a szabadkőműves páholyok is csak előszobái voltak, s melyben tagnak lenni társadalmi presztízst jelentett. Természettudósok és filozófusok gyűjtőhelye, akik mindannyian egyetlen rejtélyt kutattak: az aranycsinálás titkát.
A rózsakeresztes gondolatkör elvileg ma is él, hiszen a világ számos pontján, így Magyarországon is különböző rendek, vallási és ezoterikus társaságok utalnak nevükben az elődökkel való kapcsolatra. Ám ezek a szövetségek ma már semmit nem őriznek az eredeti célokból – egyik sem akarja például megtalálni a bölcsek kövét.
Mert valóban, a legendás rendalapító, a talán sosem élt Christian Rosenkreutz (Rózsakeresztes Krisztián) „főműve” a középkori alkímia jegyében fogant. Ebben az aranycsinálás titkát írja le, a nemtelen fémeket nemesfémmé varázsoló bölcsek kövének előállítását, mellyel minden betegség meggyógyítható. Meghagyja utódainak, hogy a titkot őrizzék meg maguk között, de használják, s gyógyítsanak. A hagyomány szerint a művet halála után 120 évvel, 1604-ben találták meg abban a London melletti barlangsírban, ahol Rosenkreutz remeteként halt meg 106 éves korában.
A fenti legenda a rend valódi alapítójától származik, aki a 17. században saját, misztikára fogékony korából is csúfot űzött. Johann Valentin Andreae német filozófus, matematikus, teológus három írását, köztük a Rózsakeresztes Krisztián életét regényes formában megörökítőt tartják a rózsakeresztesek alapműveinek. Ilyen ingatag alapokra épülve alakultak meg az első rózsakeresztes páholyok a 17. században Németországban, Hollandiában, Angliában és Franciaországban, majd terjedtek el Európa középső területein is. Nálunk a rend a német-lakta területeken vált igazán népszerűvé, központja, főpáholya Eperjesen volt.
Az áramlat a Habsburg udvarba is beszivárgott, így lett követője a leghíresebb magyar testőr-író, Bessenyei György, akire a mozgalom hazai megalapítója, s kollégája, Báróczy Sándor hatott. Kortársuk, a Párizsban
élő, magát II. Rákóczi Ferenc fiaként bemutató Saint Germain gróf a kinti páholyok egyik botrányhősének számított; saját bevallása szerint kétezredik életévében járt, vagyis birtokolta az örök élet elixírjét. Rajtuk kívül Kazinczy Ferenc apósa, gróf Török Lajos is a rend hazai létszámát növelte, s a feljegyzések szerint ónodi kastélyában alkimista műhelyt üzemeltetett.
A felvilágosodás kora, a természettudományok fejlődése lökést adott a rózsakeresztes páholyok elszaporodásának, melyek összeforrtak a szabadkőművesek titkos társaságaival. Akkoriban, a 18.–19. század folyamán úgy tartották, hogy szabadkőművesnek lenni félutat jelent a legmagasabb rózsakeresztes fokozatokig. Utóbbi ugyanis 8 fokozatra bomlott, az egyes szintek tagjai a legfőbb tudást, a bölcsek kövének titkának egyre mélyebb rejtelmeit ismerhették meg. A ranglétra élén a mesterek, és a mágusok álltak. A rendbe való felvétel titokzatos szertartások sorozatát jelentette, melyek során felmérték a jelölt műveltségét, s ha megfelelőnek találták, egy sötét teremben, vagy az erdő közepén felavatták. Ekkor a mester tudományos előadást tartott a transzmutációról, az anyagok és fémek átalakulásának elméletéről és a csodás átváltozás isteni eredetéről. A rózsakeresztes világi tanok ezen a ponton fonódtak össze a vallásos hittel, hogy a tudást, melynek maguk is birtokába kerültek, természetfeletti erőnek tulajdonították. A felavatott ezután felesküdött a titok megtartására, az erkölcsös életre, az emberek gyógyítására. Rózsakeresztesnek lenni a gyakorlatban végül állandó tudományos kutatást és elméleti filozofálást jelentett. Nem meglepő hát, hogy a páholyok tagjainak többsége orvos, gyógyszerész, tanár, gazdag értelmiségi és sok protestáns lelkész volt.
Napjaink rózsakereszteseinek egy része – például a Magyarországi Arany Rózsakeresztes vallásközösség – gnosztikus tanokat követ (ennyiben folytonosságot mutat a rend alapjaival), vagyis azt vallja, hogy anyagias világunk megrontja a felnőtt embert, aki nem képes ellenállni a külső elvárásoknak, s akinek legfőbb célja a javak felesleges halmozása. Ezek a társaságok az általuk valódinak mondott „belső tudás” felismerésére ösztönöznek, melynek során megérthetjük az isteni akaratot, s levetkőzzük én-központúságunkat. A rend utódainak másik ága kifejezetten önismertre tanít, önálló gondolkodásra sarkall, s ehhez, alkalmazkodva a modern
lehetőségekhez, távoktatásos formában segítséget is nyújt. A hazai A.M.O.R.C. (a Rózsakeresztesek Ősi és Misztikus Rendje) néhány oldalas oktatófüzetekkel és a fokozat-mesterek segítségével terel minket a cél felé: hogy megtanuljunk hallgatni a „belső hangra”, miáltal teret adunk vágyainknak, tehetségünknek, s összességében kiegyensúlyozott, boldog életet élhetünk.
Szimbólumaiknak számos magyarázata van, az egyik szerint a kereszt az élet kihívásait jelképezi, a rózsa az emberi szív mása, az isteni eredet maradványa, az ember kiteljesedésének szimbóluma. A kettő találkozásából új jelentés születik: a rózsakereszt az ember szívében megszülető isten. Jelképrendszerükben kiemelt helyet kap továbbá a frigyláda, mely egyes magyarázatok szerint szintén az emberi szívet, s a benne hordozott istenit jelenti, s egyúttal utal a rózsakereszteseknek a templomosokkal vállalt eszmei közösségére. A sokszor ábrázolt hét pont hét bolygót, vagy hét fémet jelent, a három csészében pedig a legtökéletesebb anyag, az arany három fő alkotóeleme – a szilárdságot jelképező só, a lágyságot jelképező kén és az illékonyságot jelképező higany – van.
Aranyrecept: Végy egy adag hétszer tisztult sót és adj hozzá ként. Melegítsd ezt 150 napig, majd adj hozzá higanyt, így kapod a nyers aranyat. Ezután tedd tűzbe, ahol összeérik, egyneművé válik. Hevítsd a legmelegebb hőfokon, tartsd ezen háromszor 27 órán át. Így lesz tiéd a bölcsek köve, melynek egyetlen része ezer résznyi nemtelen fémet nemesít meg.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
