A színek szimbolikus jelentése
|
Sárga:
· Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között.
· A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. A narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe; a zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították.
· A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe.
· Kínában a Föld, a középpont színe. Eredetileg császári szín volt - csak annak volt szabad sárga ruhát viselnie, aki a császári családhoz tartozott -, később az előkelőség kifejezője lett.
· A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín többértékűsége: lehet a szentség, a felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe. |
|
Narancssárga:
· Átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi.
· Kínában és Japánban a szeretet és a boldogság színe. A buddhista szerzetesek ruhájának színeként a láng, a megvilágosodás fénye, az isteni szeretet kinyilatkoztatása.
· A zsidó hagyományban a ragyogás és a pompa színe. |
|
Piros:
· Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható.
· A nemiség szimbóluma, a libidó színe.
· A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port szórtak a temetkezési szertartás során. Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a veszélyektől.
· Az egyiptomiak befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy megvédjék a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek.
· A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától.
· Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba.
· Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a menyasszony tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum.
· Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel.
· A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe.
· Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe.
· Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, a skarlátvörös a "nagy babiloni parázna" színe.
· A piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal.
· Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a "Nagy Mű" harmadik fokozatát.
· Az európai népszokásokban a húsvéti piros tojás a termékenység jelképe. |
|
Lila:
· A mértékletesség színe.
· Egyensúly a föld és ég között (a hajnali és az esti ég színe), az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között.
· Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot, szentséget, alázatosságot, bűnbánatot, fájdalmat, nosztalgiát.
· A rómaiaknál Jupiterhez kapcsolódik.
· A kereszténységben a papi törvények, az autoritás, az igazság, a böjt, a szomorúság és a várakozás kifejezője. |
|
Kék:
· Az égbolt, a tenger színe; a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma.
· Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet és a szürrealitás világához is kapcsolódhat.
· Az égi istenekre utalva az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző vörös ellentéte.
· A keresztény szimbolikában az angyalok, valamint Szűz Mária színe.
· A világi uralkodók színeként hatalmuk égi eredetére utal.
· Míg a nappali ég vakító kékje maszkulin jelentésű, addig az éjszaka sötétkékje a feminin principiumra utal. |
|
Zöld:
· A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője.
· Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika.
· A színskála "közepén" áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője.
· Meleg és hideg, égi és földi keveréke.
· Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe.
· A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az Erények közül a Reményé.
· Negatív jelentése: méreg, halál, a gonosz rontó ereje. A sátánt gyakran ábrázolják zöld testtel és szemmel.
· Az iszlám hagyományban a Prófétára és a Paradicsom ígéretére utal.
· Az alkímiában a zöld kő az aranyhoz való átmenetnek felel meg. |
|
Barna:
· A föld színe, ebből adódik anyaság karaktere.
· Mint anyagi szimbólum, az ösztönszféra kifejezője.
· Már az ókorban felveszi a vezeklés, az egyszerűség, az alázat értelmet.
· A középkorban az alábbi jelentések tartoznak hozzá: hallgatagság, az evilági hívságok megvetése, szegénység; ezért lesz a ferences szerzetesrend öltözetének színe. |
|
Szürke:
· A hamu és a köd színe, ezáltal a szomorúság, a melankólia, az unalom, a fásultság, az egyhangúság jelképe.
· A keresztény szimbolikában a test halálát és a lélek halhatatlanságát jelképezi. Ebben az értelemben vált az egyházi közösségek, a rendek megkülönböztető színévé.
· A szürke a színek ellentéteként a semlegességet, a hétköznapiságot jelenti. |
|
Fehér:
· A Fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség jelképe.
· Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi.
· Az égi istenek állatainak színe, így pl. Zeusz, mint fehér hattyú; a Buddha születését jelző álom elefántja; a Szentlélek galambja.
· A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket.
· A hinduizmus Kozmikus Tojásának színe, amely az állandóság és örökkévalóság megvalósulása.
· Kínában a gyász színe. A fehér tigris az őszre, az érett életkorra utal, maszkokon pedig a ravaszságot jelzi.
· A fehér virág a gyermekáldást jelenti.
· Ártatlanság értelemben jelenik meg Athénban, ahol az Areioszpagosz bírái fehér kövekkel szavaztak a vádlott felmentése mellett.
· A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe.
· A fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett.
· A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója.
· A három Erény közül a Hit jelképe. |
|
Arany:
· A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség jelképe.
· Az összes napistent, a vetés és aratás isteneit, a beért termést szimbolizálja.
· A kereszténységben, az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében az arany háttér a transzcendens szférára, a mennyei birodalomra utal az arany dicsfény, a glória pedig a megdicsőült szentekre.
· Az ezoterikában a szoláris asztrál színe. |
|
Ezüst:
· Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára.
· Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak.
· Kínában a legértékesebb fémnek tartották; a Tejútat "ezüstfolyónak" nevezték.
· A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor, amely az aranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete.
· Míg a királyok féme az arany, a királynőé az ezüst.
· Az ezoterikában a lunáris asztrál színe. |
|
Fekete:
· Az ősi sötétség, a káosz, az éjszaka, a feneketlen, titokzatos mélység, a világűr jelképe.
· A színekben kifejeződő élet ellentéte, a halál szimbóluma.
· A lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik.
· Az ókorban az alvilág isteneihez társult, pl. Hádész-Plútón, Hekaté, Ozirisz színe.
· A kereszténységben egyrészt a halál és a gyász színe, másrészt a bűn, a pokol, a bűnhődés jelképe.
· A világtól, az élettől való elfordulást, az alázatot is kifejezte, ezért a papok és a bencés szerzetesek ruházatuk színéül választották.
· Az alkímiában a szín hiánya, a Nagy Mű első foka, a bomlás, az erjedés, a pokolba való alászállás jelképe. |
Forrás:
http://tttweb.hu/gyujtemenyek/cikkek/regi/Ezoterika/Szimbologia/Szinek.htm |
AJÁNLOM AZ OLDALT
