Közvetlen környezetünk:
A Naprendszer
 Csillagunk, a Nap, egy Tejútrendszer nevû spirál galaxis 1011 csillagának egyike, amely körül bolygók jöttek létre. Ez a hatalmas égitest egyben a Naprendszer központja is, melynek meghatározása a következõ:
- általánosságban fogalmazva Naprendszeren értjük a Napot a körülötte keringõ kisebb- nagyobb testek összességével együtt,
- a Naprendszer alatt azt a tartományt értjük, amelyben a Nap gravitációs tere dominál,
Ez egy körülbelül 2 fényév sugarú gömb, amelynek határán a Nap vonzása már csak akkora nagyságrendû, mint a szomszédos csillagoké. A rendszer peremén egy kiterjedt üstökös "felhõ" is helyet foglal.
A Naprendszerbe a következõ égitesteket soroljuk:
- Nap,
- 9 bolygó,
- és azok eddig megismert 63 holdja,
- kb. 100 ezer kisbolygó,
- üstökösök és meteorok,
- bolygóközi (interplanetáris) anyag.
 A Naprendszer össztömegének 99,87 %-a Napban van, s így minden, a rendszerhez tartozó objektum a Nap gravitációs hatása alatt áll.
A Nap és a bolygók
A Nap
 Központi csillagunk, a Földtõl átlagosan 150 millió km-re található. A többi csillaghoz viszonyítva átlagos méretû, hõmérsékletû és fényességû "izzó" gömb, amely már leélte "élete" felét. Még kb. 5 milliárd évig fog stabilan fény-, hõ- és másfajta energiát sugározni minden maga körüli keringésre kényszerített égitest számára. Minthogy közel vagyunk hozzá, a többi csillagnál behatóbban tudjuk vizsgálni. Szilárdnak tetszik, de a többi csillaghoz hasonlóan olyan gázgömb (plazma), amely fõleg hidrogént és kis mértékben héliumot is tartalmaz.
A Nap legfontosabb adatai
| Átmérõje |
1,39 millió km = 109 Földátmérõ |
| Tömege |
2 * 1030 kg = 333.000 Földtömeg |
| Átlagos sûrûsége |
1,41 g/cm3 |
| Felszíni hõmérséklete |
5500 oC |
| Fényessége |
-26.7 magnitúdó |
A bolygók
A Naprendszerünkben lényegében kétfajta bolygót különböztetünk meg:
- belsõ bolygók,
- külsõ bolygók.
A belsõ bolygók:
Belsõ bolygóknak nevezzük a Naphoz közelebbi négy bolygót, amelyek a Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. Ezek kicsik, úgynevezett Föld típusú kõzetbolygók, ritka vagy elhanyagolható légkörrel. A fiatal Nap hõje valószínûleg elfújta az eredeti gázaikat, vagy azok nagy részét, és a légkör, amelyet most a Vénuszon és a Marson találunk, késõbb szivárgott elõ magjukból. A Föld esetében ez másképp alakult, itt ugyanis a bioszféra alakította ki a ma megtalálható légkört. A négy belsõ bolygó eléggé hasonlít egymásra ahhoz, hogy mindegyiket Földszerû bolygónak tartsuk, mivel kérgüket szilárd kõzetek alkotják. Ettõl azonban a Merkúr, Vénusz, a Föld és a Mars egyaránt páratlan a maga nemében. Méretük és Naptól való távolságuk miatt más és más jellegzetességet mutatnak.
Külsõ bolygók
A Naprendszerünk külsõ bolygóit más szóval Jupiter típusú, vagy óriás bolygóknak szoktuk nevezni. Naptól való távolságuk tekintélyes, ennek következtében pályamenti sebességük kicsi. Jóval nagyobb méretûek a Föld típusú bolygóknál. Megfigyelt és számított anyagi összetételük a könnyû kémiai elemek nagy gyakoriságára mutat. A Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és a Neptunusz összesen 59 holddal rendelkezik .
Hatalmas gázviharok és fényes gyûrûk látványa fogadja a külsõ óriásbolygók szemlélõit. Egyszer majd az ember rálép a belsõ bolygók felszínére, de azt soha nem tudja megtenni, hogy a négy óriási gyûrûs bolygón leszálljon. Ezek a bolygók ugyanis egyaránt elég messze vannak a Naptól ahhoz, hogy szilárd magjukat sûrû, veszedelmes gázrétegek vegyék körül. Az öt külsõ bolygó közül, csak a Naptól legtávolabbi Plútó a különc. Ez olyan kis, jeges bolygó, amely jobban hasonlít egy szökött aszterodidra, mint valódi bolygóra. Naptávolsága alapján a külsõ, a ma még bizonytalanul és hiányosan ismert tulajdonságai révén pedig a Föld típusú bolygók közé sorolható.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
