Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

 

 MENÜ

 
Múlt

 

Az őslakókat megelőző időszak

 

 

                   Valahányszor vendégek vannak nálunk, s látják az időközönként sörszínű sárga vizet folyni a csapból, elszörnyülködnek, majd községünk nevére asszociálva mondják: - Áh! Biztos ezért nevezik a falut Vasadnak!

Bár nemigen lehet itt olyan kutat fúrni, aminek a vize ne sárgítaná a ruhákat vagy erősebben, vagy gyengébben, mégis községünk neve nem innen származik.

         1361 óta ismeretes ”Wasad” formában, és puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév a magyar vas származéka (1).

         A középkorban Pilis vármegye egyik legnagyobb családjának, a Botosoknak a tulajdonába tartozott. 1440-ben azonban már puszta. Ulászló király 1444-ben a budai György diáknak adományozta.

         Homály fedi azonban a falu határában fekvő huszita templom romjait (2).

         A török hódoltság ideje alatt a muzulmánok itt a nagy legelőn akadálytalanul berendezkedhettek. A mostani pótharaszti erdőben sokáig fel lehetett lelni temetőjük nyomait, sőt a hagyomány még egy török templom létezéséről is tud, ami a mai Skodák-ház helyén állt. (3).

         1690-ben már felégetett, elpusztított lakatlan terület (4). Új földbirtokosai lettek. Először Darvas János, később házassága révén a Szilassy család. Ezenkívül Wartensleben, Ráday, és Fay család, valamint Liptay Alexandra kisasszony (5).

         1756-58-ban telepesek érkeznek a Ráday és Fay birtokra (6). Ezzel kezdődik falunk igazi története. Mielőtt velük megismerkednénk, tekintsük át Vasad mai földrajzi elhelyezkedését, adottságait.

                  Vasad Budapesttől 35 km-re fekszik. A Pesti-síkság legdélibb, a Kiskunság legészakibb települése. Valamikor az ős-Duna folyómedrének számított (7).

Monor vasútállomásától öt és fél km-re található nyugati irányban. Közvetlen határai Monor, Üllő, Csévharaszt és a Pótharaszti erdő.

A község határának területe 5819 kat. Hold. Talaja rossz. Főleg futóhomok, és barna homok, különösen homokos az úgynevezett ”Halesz”-i rész, amely a Pótharaszti erdő felé húzódik. Ez a rész arról kapta a nevét, hogy úgy adták a jobb földekhez a gazdáknak, hogy ha lesz rajta valami, akkor lesz, ha nem lesz rajta semmi, akkor nem lesz.

A szél néhol felhőszerűen sodorta a homokot, és halmokba rakta össze. Ilyen halom a Monorra vezető köves út végén a ”Pipis-halom”, a Petőfi út végén a ”Gados-hegy ”, a Skodák-féle ház mellett a ”Templom-hegy”.

Nagyobb kiterjedésű lapos területei: ”Perjés-lapos” Monor felé, és a rávágyi ”Varnyas”.

Nagy kiterjedésű erdő határolja, amivel a futóhomokot többnyire sikerült megkötni. Ilyen a Páskomi erdő, Kis-erdő, Bogárzó-erdő, Kuli-erdő, s a már említett Pótharaszti-erdő. Ha már itt tartunk, megemlítésre méltó Magyarországon ritkaságszámba menő borókása.

A lakosság elsősorban mezőgazdasággal foglalkozik. Budapest közelsége miatt az 1960-as évektől zöldségtermesztés különösen fő profiljává vált, mivel a főváros, és a környező települések piacai ma már autókkal jól megközelíthetők.

Ezenkívül foglalkoznak sertés, szarvasmarha és baromfitartással.

Lakóinak száma 1837-ben 360, 1920-ban 1659, 1941-ben 1746, s ma 1653 lélek.

Vasad 1923-ig Nyáregyházához tartozó kisközség volt. Azóta önálló. Lakossága akkor még a község belterületén kívül kisebb részben szétszórva a Halmosházai és Szilassy tanyákon is élt.

 

 

Az eredet megismerésének úttörője

 

 

1888-ban került Szűcs Károly lelkész-tanító (helyettes lelkész) Vasadra, aki öt évig munkálkodott itt, 1893-ig. Egyik feljegyzésében így ír:

„Mindjárt idejövetelem után néhány hónappal kezdtem foglalkozni egyházunk történetének írásával.”

Feljegyzéseiből megtudjuk, többször elkeseredik, abbahagyja, mert 41 elődje ellenére „csekély kútforrással” rendelkezik. Őelőtte senki nem foglalkozott a múlttal.

 

A „csekély kútforrás”

 

         1819-es Canonica visitatio alkalmával nyitnak egy naplót, amit Marton István eklézsia gondnok vezet. Ez megrongyolódva, de még olvashatóan rendelkezésünkre áll. Ebbe a kurátor lejegyez három főbb értékes adatot, s ezen kívül az addig Vasadon működő rektor tanítók neveit és szolgálati idejüket. Marton István 1829-ig – a gondnoksága végéig – hűségesen folytatja a rektor tanítók névsorát, sőt utódjai is egészen 1868-ig. A három főbb értékes adat témája, amit a későbbiekben beépítve fogok közölni:

1. Mikor, mely földesúr idejében kezdett épülni Alsó-Vasad

2. Az első oratórium megépítésének dokumentuma

3. A harmadik oratórium építésének, felszentelésének dokumentuma.

Három fontos váz anyag, amit ki kell tölteni, de nincs mivel. Sok küszködés után így ír Szűcs Károly: „… a jövőben mégis csak teljesíteni kellene ezt a feladatot valamelyik utódnak, mert akkor még hiányosabb lesz a történetírás.”

         Ezek után fáradhatatlanul keresi fel az idős embereket, hogy talán még ők segíthetnek. Hogy többet tudjon meg még Marcellházára is elmegy. Vasadon tartózkodásának utolsó hónapjaiban nagy meglepetés éri, közli az esperes levélben, hogy Canonica visitatio lesz. Ez Vasad történetében már a második ilyen alkalom. Erre készül mostmár az eddigi ismeretei alapján egy összefoglalóval.

Ezek után lássuk az ő négy különböző időbeni feljegyzéseiből, valamint Bertalan Sándor munkájából összedolgozva falunk őslakóinak eredetét.

 

 

         Egy régi feljegyzés szerint? „1819-ik esztendőben az alsó-vasadi helvétiai konfession lévő filiális eklesia állapota a püspöki canonica visitatio alkalmatosságával így adatott elő: Alsó-Vasad épülni kezdett 1756-ban. A hely tulajdonképpen puszta. Nagyobb részint a méltóságos gróf Ráday és tekintetes Fay família bírja. Néhai boldog emlékeztető méltóságos idősb gróf Ráday Gedeon úr – péceli földesúr akkor még nem gróf- adott helyet ott a letelepülésre hitünk sorsosinak az említett esztendőben. Az isteni tiszteletre való gyülekezés kezdődött 1758-ban, olyan gazdának a házához gyűlvén össze a lakosok, akinek a háza a tágasabb volt, de csakhamar építettek oratóriumot az említett esztendőben a méltóságos földesuraság sürgetésére.” (első kútforrás)

         E feljegyzés szerint Alsó-Vasadnak van nevezve a község akkori Alsó-, és Felső-Vasad puszta elnevezés szerint. Alsó-Vasadnak neveztett a határ nagy része, felső-vasadnak az Üllői határon túl mintegy kétezer hold. 1756 előtt az egész vasadi határ jóformán legelő volt. Szántóföld igen kevés lehetett.

         A Ráday, és Fay családoknak cselédei, zsellérei, és haszonbéresei már 1756 előtt voltak s a pusztának különböző helyein laktak. E helyre csak az említett esztendőben építkeztek, akkor midőn a mai község lakói nagy részének elődei a Komárom megyei Marcellházáról ideköltöztek.

         Keszeg, Balog, Édes és állítólag a Marton és Mészáros családok ősei jöttek Marcellházáról. Volt egykor sok Dodogh, ezek a Marcellházához közel lévő Ogyalláról jöttek. A mai Piróth famíilia pedig Bars megyéből Lábatlanról eredtek. Szűcs Károly feljegyzi, hogy 1890 május 14-én felkerestük az ősi fészket Marcellházát. Kocsival mentünk öten, két Keszeg és két Balog. Találtunk igen sok Keszeget és Balogot és néhány Édest. Ők is itt voltak már Vasadon. Szintén a papjuk Csiba Mihály vezetése alatt, öt Keszeg és három Balog. 1890 május 11-én. ( A Marcellházi rokonokkal azóta is megvan a kapcsolat, lakodalmi és egyéb alkalmakkor kölcsönösen meglátogatják egymást.)

         Amikor Ráday Gedeon megengedte a letelepülést, birtokának alsó részén a falu alsó végén már volt néhány ház. Ennek közvetlen szomszédságában volt a Fay birtok, azon is voltak lakók. A két derék református főúri család a Ráday és a Fay, a  jobbára legelőkből álló pusztáira szívesen fogadott települőket, különböző vidékekről, főleg református vallású családokat.

         A marcellházi települők – amíg házaik elkészültek -, a mai temető helyén volt gazdasági épületek, istállók, és birkaaklok helyiségeiben laktak. Főfoglalkozásuk az állattenyésztés volt.

         Kérdés, hogy mimódon kerültek a Marcellháziak Vasadra? A hagyomány szerint vásárokra jártukban-keltükben ismerték meg már e helyet előzőleg a menekülők. Fő okot az szolgáltatott az otthon – az ősi szülőföld – elhagyására, hogy abban az időben Marcellházán és környékén mint prímási birtokon a református híveket üldözték, és papjukat elűzték. Az addigi marcellházi anyaegyházat megszüntették, és Duna-Radványhoz csatolták, és annak filiája lett hetven esztendeig. Ezen hetven esztendő első éveire esik a vasadi települők elköltözése, akik inkább elmenekültek, csakhogy hitüket megtartathassák.

         Egy regeszerű eseményről is beszél a hagyomány. Nevezetesen arról, hogy a hozzánk közel eső Gyömrőre is elmentek az új hazát keresők, mivel ott is volt helyük a letelepedésre. Ott este lepihentek, kipányvázott lovaik azonban éjszaka visszajöttek Vasadra, s másnap reggel itt találták meg lovaikat, legelve a gyömrőinél ízesebb gyepet, megy őket visszacsalta. Ezt jó jelnek vették, s ezért választották Vasadot.

 

A homok alá került próbálkozások

 

 

         A Marcellházáról Alsó-Vasad pusztára érkező 14 -16 családnak első gondjai közé tartozott, hogy hitüket gyakorolni tudják. Elérik mindjárt idekerülésük után két évre, hogy rektort tarthattak, s egy nagy gazda házához összegyülekeztek. Egyházzá szerveződésük tehát már 1758-ban megtörtént. Ügyükben pártfogóra találtak a Ráday és Fay családban.

         1758-ban építették az első imaházat, melyről az első rektor a következő feljegyzést tette. 1758/9-ben építettük az első oratóriumot a méltóságos és nagyságos id gróf Ráday Gedeon úr és tekintetes Fay család kérésére. Oly móddal meg is építtetett hogy fele része az oratóriumnak esett arra a részre, melyet a tekintetes Fay család ajándékozott ennek a kis eklézsiának, udvarnak, és rektori kertnek. Hogy az oratórium mind a két részén lévő földesuraságok földjére vagyis birtokára esett, az abból a kinézésből történt, hogy mind a kettőnek legyen hozzá jussa, és a két részen lévő hitünk sorsosai formáljanak egy kis eklézsiát. Feljegyezte 1759 aug. 10-én az időbeli első vasadi rektor Hagyó János mk.( második kútforrás)

         A két földesúr birtoka mezsgyés volt egymással, ezért az imaházat közös határra építették. A mai falu déli részén volt Papp Mihályné és Nánai András kertjének határán, Kovács Sándor harangozó telkén át. Ez a mezsgye ma is megtalálható. Ekörül álltak lakóházak is. Ez az imaház fennált 1790-ig, akkor azonban másikat kellett építeniük, mert a homok eltemette. Az előbbitől kelet felé mintegy nyolcvan ölnyire építették a második imaházat. Ez is az első sorsára jutott. Falaira az öregek még sokáig emlékeztek. 1815 körül már a harmadik oratóriumot kellett építeniük amattól ismét kelet felé, mintegy ötven ölre. A második és a harmadik imaház is a közös határra volt-e építve, nem tudjuk.

         Ezen imaházak mindegyike a legegyszerűbb kis hajlék volt. A lakosság szaporodásával azonban kissé nagyobbról, díszesebbről kellett gondoskodniuk. De még az is hozzá járult ehhez, hogy az első lakóházakat, melyek az imaház körül voltak, a szél homokkal eltemette. Innen azután felfelé északnyugatra kezdtek építkezni, s így mostmár az imaházat is alkalmasabb helyre, az épülni kezdő utcára kellett építeniük. Építésre helyet itt is kaptak ajándékba.

         Otthagyták tehát a régi helyeket. Özvegy gróf Nádasdy Lászlóné, született Ráday Anna, őméltósága kegyes engedelmével építették 1834-ben azt az imaházat, az 1828-ban épített tanítólakás és iskola elé, amely a mai templom helyén állott.

         Ennek építéséről ez van feljegyezve. Az alsó-vasadi református szent eklézsia a most fennálló templomot Isten dicsőségére néhai M gróf Nádasdy László drága kegyes özvegyének M. gróf Ráday Anna kegyelmes földes asszonyunk engedelméből a közösség fáradhatatlan szorgalmatossággal építette, a azon esztendőben fel is szenteltette. 1834. nov. 1.-én. Lévita volt takaró István. (3. kútforrás)

Ezen imaháznak építésében a vasadi híveket nem segítette senki. Igaz, hogy egyszerű épületek voltak, de az akkori csekélyszámú hívek mégiscsak nagy áldozatkészségére vallott, és dicséretet érdemel buzgóságuk.

         Külön iskolaépületük kezdetben nem volt. A tanítói lakással volt egy fedél alatt. Az első szoba volt a tanító lakása, a hátulsó az iskola. Az első tanítói lakást és iskolát a templom fundusán építették, ez a második imaház mellett volt közvetlen, a falu alsó végén Csizmadia István háza helyén. 1828. évben építették Takaró István rektor idejében a két szobás „iskolaházat” és egy kamrát a végébe. Ez a később 1834-ben épült imaház mellett volt. 1829-ben e ház elébe az utcára haranglábat készítettek, melyen egy hetven fontos harang volt.

         1871-ben a tanítói lak és templom közé építettek iskolát, s mellé egy nyári konyhát. De az iskolás gyermekek száma néhány év alatt annyira nőtt, hogy a mosókonyhával az iskolát megnagyobbították. Ez az iskola 40-50 gyermeknek megfelelő volt, de mivel későbbi időben a tankötelesek száma 80-90 lett, Szűcs Károly helyettes lelkész sürgetésére és buzgóságából 1892-ik évben felépült a kert végében az új utcára egy 9 öles iskolaépület egy tanteremmel, és egy kis szobával.

         Ez az épület 1200 Ft-ba került. „Megkezdtem az építkezésre való adakozást magam – írja Szűcs Károly helyettes lelkész -, s utánam minden egyháztag adakozott felszólításomra. Vidékiektől mintegy 400Ft-ot gyűjtöttem, a többit a hívek adták össze szabad akaratból.” Ez az iskola 1959-ben lebontatott, és helyébe épült a mai 4 tantermes általános iskola.

                         

 

 

További értékes adatok a múltból

1758-1868-ig rektor-tanítók voltak Vasadon

 

 

1.     Hagyó János 1758-62

2.     Az eredeti szöveg hiányzik

3.     Az eredeti szöveg hiányzik

4.     Az eredeti szöveg hiányzik

5.     Pap János 1770-74

6.     Farkas József 1774-78

7.     Kállai Dávid 1778-80

8.     Dömsödi István 1780-83

9.     Nagy János 1783-86

10. Kállai Dávid 1786

11. Nyitray István 1787-90

12. Kováts István 1791-95 és fia Kováts Lőrintz

13. Almási Mihály 1796-1800

14. Illyési István 1800-01

15. Nagy János 1801-04

16. Sáfrán mihály 1804-06

17. Tsepeli Nagy György 1806-07

18. Tsokonai József 1807

19. Az eredeti szöveg hiányzik

20. Réti János 1810-11

21. Tóth József 1811-18

22. Tóth János 1818-20

23. Hertzeg János 1820-27

24. Takaró István 1827-39

25. Halászi György ifjú diák

26. Mártha Mihály 1840

27. Lőrintz Dániel 1840

28. Csokonai József 1841-48

29. Szabó Pál 1848-49 és Győri miklós 1849

30. Varga Pál 1850-53

31. Tárnok József 1853-58

32. Lénárt István 1858-61

33. Tárnok József 1861-67 Az ő idejében 1863. jun. 20-án esti 9 órakor mindent elsöprő jégverés volt, majd szárazság és dögvész pusztított el mindent.

34. Körtvélyesi László 1867

35. Szilágyi György 1867 öngyilkos lett 1868 01.04.

36. Jónás Mihály 1868

37. Szabó Balázs 1868

Szűcs Károly h. lelkésznek Szász Károly püspök úrhoz intézett jelentéséből

(A gyülekezet valláserkölcsi életéről)

 

„Vasadnak oly sok szép erényei vannak, hogy bűne, gyarlósága elenyésző csekélység. Legfőbb erényük – mert e tekintetben közöttünk különbség nincs -, a munkásság, s a takarékosság, ez a legritkább magyar erény. E részben unicum e nép… 1856-ban vették első földbirtokukat, ez ideig haszonbérlők voltak. Ma már köztük szegény, vagyontalan, zsellér, vagy napszámos sincs. Birtokaik még nem tiszták ugyan, de adóssággal terhelve, veszélyeztetve nincsenek. Munkásságuk, s takarékosságuk után úgy megáldotta őket Isten ez ideig, hogy földjeik hasznából, évente szépen törlesztenek a vételárból. Takarékosságuk sokaknál ugyan már fösvénységgé fajult, de legtöbben ettől mentesek. A túlságos élelmesség az adásban és vevésben ez a szülője legfőbb bűnüknek, mert hitvány haszonért egyesek áruba bocsátják becsületüket. A hazugság, szavukat meg nem tartás – a kofálkodás ez elmaradhatatlan következménye -, bizony sokaknak vérükké vált. Csodálatos azután az, hogy szerfeletti takarékosságuk  mellett, igen szépen, s tisztességesen ruházkodnak. Hitvány ruhát, zsáköltözetet itt nem lehet látni. De a haszontalanságtól, csecsebecsétől, talán divatos ostoba majmolástól távol van ruházatuk. Egyszerű, szép és jó. Továbbá szép vonásuk az is, hogy egyházi, és állami adójukat zúgolódás nélkül fizetik. Semmiféle egyházi adóhátralék itt nincs. Gyermekeik ruházatáról a legpontosabban gondviselnek. Iskolába nem járó, könyvnélküli gyermek itt nincs. Községünkben más felekezetű lakosok nincsenek. Egyházunkat, vallásunkat szeretik. Az Istenházát szorgalmasan látogatják. Ünnepeinket megtartják. A nazarénizmust ismerik, de utálják. Vadházasok nincsenek. Más egyházba a nép közül soha nem tért egy sem. A „baranyai bűn” ismeretlen. A káromkodásnak, és a trágár beszédnek itt is vannak követői, de nem sok. Kocsmába nem jár egy sem…Ha vidéken van, például Pestre elviszi terményét a vasadi ember, akkor sem lakmározik. Egy pohár sör, vagy fél liter bor ára, ez minden kiadása. Derék nép ez, s alapjában jó, csak vezetőiben, elöljáróiban ne látna bűnt, azoktól ne tanulna rosszat, páratlan néppé lehetne formálni.”

 

Lelkész-tanítók 1885-1902-ig (helyettes lelk.)

 

 

Név szerint a következők:

1.     Nagy József 1885-1893

2.     Nagy Lajos 1886-1888

3.     Szűcs Károly 1888-1893. Szűcs Károly 31 éves korában házasságot kötött Vasadon Szél Lídiával, monori 21 éves hajadonnal.

4.     Török Lajos 1893-1895

5.     Vitányi Bertalan 1895-1896

6.     Szabó Sándor 1896-1897

7.     Károssy Gyula 1897-1902

 

Kurátorok:

Marton István 1829.

Szabó János 1850.

Nánay János 1858.

Keszeg András 1865.

 

 

A nagy előrelépés

 

 

          Az alsó-vasadi eklézsia 1758-tól a monori egyház filiájaként működött. Nem tudjuk mióta volt ott a vágy a szívükben az önállósodásra, de már Szűcs Károly egyik leveléből – aminek a hátuljára készült a „második feljegyzése” -, kiderül, hogy ő már kérvényezte Vasad anyásítását, de elutasították azzal, hogy rossz a lakás.

          Nagy pillanat az 1901. év május hó 19-ei vasárnap, amikor megnyitja a közgyűlést Károssy Gyula helyettes lelkész, ahol egybegyülekeztek az egyháztagok is. Felolvassa az 1898, évi Főtiszteletű egyházkerületi közgyűlésnek azon határozatát, amely a vasadi leányegyházat is az anyásítandó egyházak közé sorolja.

          Ez a közgyűlés örömmel szavazta meg a lelkész-tanítói állás szétválasztását, az egyház anyásítását és a tanítói állás szervezését. A közgyűlés kimondja, régi vágya és óhaja teljesült. Lelkészi fizetésül 774 korona 20 fillért, tanítói fizetésül pedig 200 koronát állapított meg oly módon, hogy az egyház a lelkészi fizetésnek 1200 koronára való kiegészítéséért, a tanítói állásnak pedig 800 korona kiegészítéséért a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumhoz államsegélyért folyamodik.

          A Vallás és Közoktatásügyi Miniszter 46524/ 1902. aug. 5-én kelt rendeletével a lelkészi és tanítói állást indokoltnak elismerte, a segélyhez, és a fizetés-kiegészítéshez hozzájárult.   

          Ennek alapján történt a lelkészválasztás 1902. okt. 5-én. Meghívással első önálló lelkészül választották meg Károssy Gyulát.

Örömük kifejezésére már a választás napján is nagy ünnepélyt rendeztek.

 

Az önálló Egyház külső és belső építése

 

Az önállósodás  kezdete óta négy lelkész munkálkodott a vasadi  gyülekezetben.

 

 

Aktuális

2011
Gyermekhét Vasad

 

Elérhetőség

Lelkészi hivatal elérhetősége:
2211 Vasad Kossuth L. u.23.
Telefon: 06 29 494 009

Lelkipásztor elérhetősége:
A lelkészi hivatalban hivatali órák idején
E-mail: - kinggat@gmail.com    
           - vasad.ref@gmail.com

Honlap:
//vasadirefegyhaz.gportal.hu/

 

 

Aranymondás

Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé!

Zsolt 100,2

 
Óra
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre