Összefoglaló a település fennállásának 250 éves évfordulója alkalmából
(Lakossága: 1732 fő (2007-es adat), Belterület:114 ha, Külterület:3227 ha)
Vasad község Magyarországon, Pest megye középső részén, a Közép-Magyarországi Régióban, a Duna-Tisza közti hátság északi részén helyezkedik el. Budapest felől, monori leágazással, a 4. számú főútról közelíthető meg (4 km), továbbá műút köti össze Csévharaszttal (4 km) is. A futóhomok borította sík felszínt csak néhány helyen teszi változatossá egy-egy homokhalom, melyeket a helyiek rendre „hegyként” aposztrofálnak (Gados-hegy, Templom-hegy, Rózsa-hegy, Pipis halom). Az ősi Duna hordalékaként keletkezett futóhomok talajú község külterületének jelentős részét fenyő-, nyár- és akácerdő borítja, a fák között pedig tanyák sokasága búvik meg. (Ma már a porták jelentős részét a nagyvárosi zaj elől menekülő fővárosiak birtokolják.) Nagyobb kiterjedésű lapos területei: "Perjés-lapos" Monor felé, és a rávágyi "Varnyas". A községet nagy kiterjedésű erdő határolja, amivel a futóhomokot többnyire sikerült megkötni. Ilyen a Páskomi erdő, Kis-erdő, Bogárzó-erdő, Kuli-erdő, s a Pótharaszti-erdő. Ha már itt tartunk, megemlítésre méltó Magyarországon ritkaságszámba menő borókása. A külterületen élők aránya kifejezetten magasnak mondható, minden ötödik vasadi otthona a falut övező térségben található.
A múlt században pusztákból községgé szervezett település elnevezésének alapjául a „vas” főnévből származó régi magyar személynév a Vasad szolgált, melyet 1361-ben említenek először az oklevelek, Wasad formában. A török kor előtt a birtok, -melyet már 1440-ben pusztaként emlegettek -a Halomy családé, majd Erzsébet királyné - Habsburg Albert özvegye - a Tahi községből származó Botos családnak adományozza, mely Pilis vármegye egyik legnagyobb családja. 1444-ben a király a területet – mivel a Botos család kihalt – Budai György diáknak juttatja.
A török hódoltság ideje alatt a muzulmánok akadálytalanul tudtak berendezkedni a nagy legelőkön. A falu határában sokáig fel lehetett lelni egy oszmán temető nyomait, sőt a hagyomány egy török imahelyről is szól. A martalócok elpusztított, lakatlan területeket hagytak maguk után.
A hódoltság utáni első írásos adat 1690-ből származik, s ez a Ráday család birtokaként említi.
A XVII. század végén egy része Darvas Jánosé, majd (házasság révén) a Szilassy családé lett.
A falunk igazi története 1756-ban kezdődik, amikor is a Ráday és a Fáy család birtokára telepesek érkeztek a Komárom megyei Marcelházáról (ma Szlovákiában van), miután református hitük miatt elüldözték őket, valamint Áporkáról. A szájhagyomány szerint, amikor új otthonukat keresték, egy közeli településen is lehetőségük volt a letelepedésre. Este lepihentek, de az éjszakára kipányvázott lovaik visszajöttek Vasadra. Másnap reggel itt találták meg őket, amint az ízesebb füvet legelték. A letelepedni vágyók jó jelnek tekintették ezt, és ezért választották lakóhelyül Vasadot. A szájhagyomány még arról is szól, hogy néhányan jobb területet keresvén elindultak dél felé. Erdélyig jutottak le, majd évek múlva visszatértek családostul és családokat hozva magukkal.
A mai község lakói nagy részének elődei: a Balogh, Édes, Keszeg, Marton, Mészáros, Szabó családok ősei Marcelházáról költöztek ide; a Piróthok Áporkáról, a Nánaiak Lábatlanból jöttek.
A XIX. század első felében népesítette be a Ráday és Fáy család, kik birtokszomszédok voltak, és szívesen fogadták a református vallású letelepülni vágyókat. 1837-ben Felső- és Alsó-Vasad-pusztaként említik, 360 lakossal. Lakóinak száma 1837-ben 360, 1920-ban 1659, 1941-ben 1746, s ma 1700 lélek. Vasad 1848 után Ráday gróf, Wartensleben gróf, a Darvas, a Fáy család és Lipthay család tulajdona.
A haszonbérbe dolgozó földművelő telepes lakosság 1855-1877 között vásárolja meg a házhelyeket és kerteket, földjeiket. A település birtokviszonya ekkor jelentősen megváltozott:
…1855.évi deczember 17-én kisfaludi Liptay Sándor úr (ki gyámja volt a kiskorú Lipthay Alexandrina kisasszonynak) által Vasad falu lakosaival a házhelyek és kertek iránt kötött adásvételi szerződés ügyletét unokahúga kisfaludi Lipthay Alexadrina magáévá tévén, örök áron eladja Vasad község lakosainak, Vasad falu házhelyeit s a lakosság kertjeit magában foglaló, és az ingyen átengedett utczákat és közöket, valamint a szérüskertekből és kertekből álló területet valamint szántóföldet. A templom, iskola, mesteri lak iskolaházhoz tartozó 1175 és ˝ négyszögölnyi tért eladónő őnagysága a községnek ingyen átengedte. Ugy nem különben ajándékozza a községnek a temetőt is…
„Minthogy pedig a boldogult Lipthay Sándor úr által kötött fennthivatkozott szerződés a gyámhatósági jóváhagyást mindeddig nem nyerte el, Lipthay Alexandrina kisasszony ő nagysága pedig most nagykorúsága elérte után ama szerződést érvényre emeli és saját ígéretét teljesíteni kivánja, ennélfogva jelen szerződés tárgyává fenebb körülirt mindkét terület tétetvén, annak vevők tulajdonába bocsátása tekintetéből a szerződés következő feltételek alatt köttetik: …kötelesek a vevők 1875. évi január 1-től fogva ezen ingatlanra kivetett és ezentúl kivetendő adókat és közterheket viselni”
A XX. század első felében a Halmos-, a Wild- és a Möller-család volt a falu birtokosa. Néhány évig itt élt Hugonnay Vilma, Magyarország első női orvosa, aki Svájcban szerezte diplomáját. A falu a múlt század végétől tiszta magyar nemzetiségű.
Vasad lakói 1828-ban református elemi iskolát alapítottak, amely 1892-ben költözött különálló épületbe. Az épület az egyház tulajdonát képezte, majd államosították. A korábban szolgálati lakásként is funkcionáló épületrészben jelenleg a tanári- és egy osztályterem kapott helyet. Az iskola elé az 1960-as években 2 platánfát ültettek, mely ma már védett növény.
1904-ben megépült a református templom, amelyet 1991/92-ben az állam, valamint külföldi testvérgyülekezetek és a helybeli hívek anyagi támogatásával és áldozatos munkájával felújítottak (a református többségű faluban a katolikusok és evangélikusok Monoron gyakorolják vallásukat). Vasad 1923-ig Nyáregyházához tartozó kisközség volt. Azóta önálló. Lakossága akkor még a község belterületén kívül kisebb részben szétszórva a Halmosházai és Szilassy tanyákon is élt.
1990-ig pedig Csévharaszt Vasadhoz tartozott.
A lakosság hagyományosan növénytermesztéssel és kertészettel foglalkozott, mára azonban sokan ingáznak Budapestre (az összes dolgozó mintegy fele), és csak másodállásban „foglalkoznak a földdel”, vagy segítenek a még mindig csak mezőgazdaságból élő öregeknek.
A faluban az átlagos birtoknagyság négy hektár, néhány földművelő azonban nagyobb területen (50-80 hektár) gazdálkodik. A Vasadon termelt burgonyát, répát, kisdinnyét, káposztát a budapesti piacokon ma is könnyű értékesíteni. Ennek megfelelően a falu mindig jómódúnak számított, a lakosság relatíve magas életszínvonala pedig a rendszerváltás után is megmaradt.
A községben négy bolt kínálja termékeit. A település „központi” részén van az Orvosi Rendelő, a Gyermekvédelmi Tanácsadó, a Gyógyszertár, a Posta, a Takarékszövetkezet, a Klubkönyvtár, a Napköziotthonos Óvoda, és az Általános Iskola. A falu határában áll a megyei fenntartású iskola, amely egyben diákotthon is volt. Helyben körzeti megbízott rendőr és polgárőrség gondoskodik a közbiztonságról.
A belterületen az utak 90 %-a szilárd burkolattal ellátott, vezetékes gáz, víz, csatorna, telefon van a település egész területén. A Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási ISPA Projekt keretében valósítja meg a település a hulladékgazdálkodási programját: uniós, nemzeti, önkormányzati és lakossági források felhasználásával. Megvalósulása 2007 végére várható.
A gazdasági vállalkozások száma egyre növekszik, köszönhetően a jó infrastrukturális viszonyoknak és az adókedvezményeknek. A volt Kossuth Mezőgazdasági Szakszövetkezet területén működik a mintegy 100 főt foglalkoztató Komplett Kft., amely irodaszékekhez gyárt kárpitozott elemeket németországi exportra. A monori székhelyű Mikla-Ker Kft. is Vasadra helyezte zöldség és gyümölcs telephely-raktárát. A falu határában található a Magyarországon elsőként alapított Állatmenhely, ahol több száz kutya lelt átmeneti szállásra. Családi gazdaságok, élelmiszer feldolgozó és több mező- és erdőgazdálkodó vállalkozás tevékenykedik a településen. A főváros közelsége meghatározó a település életében.
A település látnivalói: a református templom melletti I. és II. világháborús emlékmű, amelyet 1988-ban a falu lakosainak összefogásával újítottak fel, továbbá Vasad történelmi jellegű épületei, a Szemző kastély – amelyben a Diákotthon működött -, valamint a Möller kúria. Az ide látogatónak azonban vélhetően a külterületi erdők között meghúzódó tanyavilág mindennapos varázsa, hangulata nyújthatja a legmaradandóbb élményt.
Vasad, 2006. június 2.
Mészáros Éva
polgármester
Itt találhat meg bennünket :
Vasad a Google szerint
|