|
Pál József: Szimbólumszótár
2007.01.12. 23:13
Pál József: Szimbólumszótár
álom: Szimbolikus jelentőségét minden kultúra felismerte. A természeti népek archaikus mítoszaiban az álom magát a valóságot jelképezi, de sokszor magasabb rendű az ébrenlétnél is. • Az álomfejtést már Mezopotámia ősi népei is gyakorolták, erről a babilóniai ún. Álmoskönyv tanúskodik, amely kb. a Kr. e. 2. ée.-ből származik. Az ébrenléttel, a létezéssel szemben az álom a halál szimbóluma is lehet. Az újasszír Gilgames-eposz XI. táblájában hat nap és hét éjjel tartó ébrenlét próbája biztosíthatta volna Gilgames számára a halhatatlanságot, de mivel elaludt, nem győzte le a halált, és a halál az álomban diadalmaskodott. • A görög mitológiában Thanatosz, a Halál és Hüpnosz, az Álom ikertestvérek (Hom. Il., XVI. 672), az Éj gyermekei, és az alvilágban laknak. Hüpnoszt szárnyas ifjúként, kezében fáklyával, a hellenisztikus korban pedig szárnyas öregemberként ábrázolták, gyakran bőségszaruval, amelyből álmot hint a világra. Egy Vas megyei római kori bronzszobron akantuszlevelek közül emelkedik ki Hüpnosz/Hypnus (→akantusz). Ovidiusnál lomha öregember, a legszelídebb isten, a „lelkek igaz békéje” (Ovid. Met., XI. 624). A görög mitológiai földrajzban az álmok a való világ határain kívül léteznek, annak kezdeteihez közel (Hom. Od., XXIV. 11–14). Az álmokat az istenek üzeneteinek tartották. Hérakleitosz számára a tudatosság jelképe a tűz, s mind az álom, mind a halál kiesik ebből a tüzes birodalomból. Az álmok bizonyos értelemben Ókeanoszhoz állnak közel a homályos tudatlanság birodalmában. Az orphikus és egyiptomi hagyományokból eredően a püthagoreusok azt gondolták, hogy az álomban a lélek megszabadul a testtől, és képes kapcsolatot teremteni magasabb lényekkel; ebben az értelemben a magasabb rendű létezés jelképe. • A kínai taoista bölcselet álomról, létről, felébredésről vallott nézeteinek jellegzetes példája a Csuang Ce álma címen fennmaradt történet, amelyben megkérdőjeleződik, megtudhatjuk-e valaha, hogy az álom vagy az ébrenlét az igazi valóság (Csuang Ce, II. könyv, 12) (→pillangó/lepke). • A Bibliában Jahve álmokon keresztül fejezi ki akaratát népének, kiválasztottainak (pl. Jákob: Ter 28,12–16; Salamon: 1Kir 3,5–14); ezek mindig szimbolikus álmok, amelyeket Isten segítségével lehet értelmezni. Az álmokat megfejtő József történetében (Ter 40; 41) az álom a jövő előrejelzése, amelyet csak az Úr kegyeltje tud megfejteni. Az Újszövetségben Jézus fogantatását Józsefnek álmában (Mt 1,20), Máriának ébren jelentették. • Az iszlám hagyományban egy olyan magasabb szintű tudatosságot szimbolizál, amelyben az anyagi léthez kötött ember fel tud szabadulni bilincsei alól. • A nagyra hivatott emberek születését megelőző anyai álom számos utalást tartalmaz a gyermek jövőbeli sorsát, jellemének kivételességét illetően. A hagyomány szerint pl. →Buddha fogantatását és születését is szimbolikus álom előzte meg. Anonymus Gesta Hungororumában →Álmos anyjának, Emesének jelzi csodás álom fia születését, és nemzetségének, az Álmos–Árpád-dinasztiának a növekvő hatalmát (Juhász Gyula: Emese álma).
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
