|
Ozirisz, az Alvilág Ura
Kalypszo 2006.08.26. 17:45
Ozirisz, az Alvilág Ura
Az egyiptomi vallás egyik legfontosabb tényezője a túlvilághit volt. A legrégebbi halotti irodalomban a halott lelkének útja legtöbbször még az égbe vezet, a cirkumpoláris (sark körüli) csillagok régiójába, vagy a Napistenhez. Az óbirodalomban a Nap volt a fő túlvilágisten, ugyanakkor már a piramisszövegekben megfigyelhető az Ozirisz-vallás térhódítása, mely a túlvilágot a föld alatt képzeli el. Az Első Átmeneti Kortól Ozirisz lett a halottak ura. A két túlvilágelképzelés közötti ellentét az Újbirodalom idején oldódik fel, amikor a két istent, Oziriszt és Ré-t egymással azonosítják.
Az 5. dinasztia idején jelenik meg Ozirisz, mind írásos formában, mind képi ábrázolásban. Ez az Ozirisz és Ízisz, valamint a Hórusz és Széth mítosz kialakulásának időszaka. Egyiptom elhunyt uralkodóját ettől kezdve Ozirisszel azonosították. A túlvilági élet eleinte csak a király privilégiuma volt, aki később megengedte a családtagjainak és a környezetében élő előkelőknek, hogy szolgálatuk jutalmaként a túlvilágban is uruk környezetében maradjanak. Megengedte, hogy sírja közelében ők is sírokat építsenek, ellátta őket a túlvilági létet biztosító formulákkal, és a halotti kultuszt szolgáló kegyes ajándékokkal. A halotti áldozati formula kezdő szavai is erre utalnak: „Áldozat, amit a király ad.” A 12. dinasztia elejétől egy demokratizálódási folyamatnak köszönhetően már úgy tartották, hogy valamennyi elhunyt anélkül, hogy egyéniségét elvesztené Ozirisszé lényegül át. Ezért a halottak általában az „Ozirisz XY” megjelöléssel szerepelnek a sírfeliratokon.
Az istenség első, töredékes ábrázolása az 5. dinasztia korából, Dzsedkaré-Iszeszi király uralkodása idejéről maradt fenn, egy mészkőtömbön. Ezen Ozirisz parókában jelenik meg, a középbirodalomtól azonban jellegzetes koronát kap, az atef koronát. Parókában való ábrázolása ettől fogva ritka, de előfordul.
1. kép Ozirisz Merneptah fáraó sírjában, Királyok Völgye.
Általában múmialeplet viselő emberalakként ábrázolták, kezében a királyi jelvényekkel, a pásztorbottal és a cséphadaróval. Bőre általában fekete, mely a Nílus termékeny iszapjával és az istenség alvilági szerepével függ össze, vagy zöld, mely a vegetációval és a termékenységgel van kapcsolatban. A 2. képen kék bőrrel ábrázolták, a kék szín a világmindeséget szimbolizálja, és Ozirisz napistenhez való kötődésével van összefüggésben.
Ozirisz a hélipoliszi enneád tagja, apja a földisten Geb, anyja Nut, az égistennő. Az első epagomenális napon született.
Eredetileg a Delta vidékén volt a növények és a termés istene, a sarjadás ura, halála után lett az Alvilág Ura.
Ozirisz Maatnak, az igazság istennőjének csarnokában székel, ahol negyvenkét bírótársával együtt ítéletet tart a holtak felett. A halott szívét mérlegre teszik a Maatot szimbolizáló tollal szemben. Ha a mérleg két serpenyője egyensúlyban van, akkor az elhunyt igaznak bizonyul és örök életet nyer Ozirisz birodalmában, ha viszont nem, akkor azon nyomban felfalja a krokodilfejű, oroszlántestű, víziló hátsójú szörnyeteg, Ammit.
2. kép Ozirisz és hitvese Ízisz. Abüdosz, I. Széthi temploma.
A képen Ozirisz háta mögött hitvese, és egyben húga, Ízisz áll. Az istennő mind az élők, mind a holtak birodalmában fontos szerepet játszott. Hűséges feleség, és elkötelezett anya. Gyermeknevelésre, kenyérsütésre, szövésre tanította az asszonyokat. Varázserejével védelmezte, segítette az embereket. Ízisz lactans (Madonna előkép.). Képes uralkodni a végzeten. Varázsereje segítségével állította össze Ozirisz testét, ezért a halottak védelmezője is, a koporsókon a holttest lábánál jelenik meg. Nepthüsszel együtt Ozirisz, és így minden halott siratója. Nőalakban ábrázolták, fején trón alakú fejdíszt viselt, vagy tehénszarvakat napkoronggal. A Szíriusz csillagképpel azonosították. Közös tulajdonságaik miatt többek között. Hathor istennővel is azonosították, akinek számos ikonográfiai jellegzetességét, illetve mitológiai szerepét is átvette. Jellegzetes szimbóluma a tjet ( ). Legjelentősebb templomát Philae szigetén építették, mely időszámításunk szerint 551-ig működött. Kultusza túlterjedt Egyiptom határain. Pannóniában is tisztelték.
Ozirisz az idők folyamán egyre sokoldalúbb lett. A középbirodalomtól összeolvadva a memphiszi teológia teremtőistenével, Ptah-hal és memphisz nekropoliszának istenével, Szokarisszal alkotja a szinkretista alvilágistent, Ptah-Szokarisz-Oziriszt. Az Újbirodalom végétől összekapcsolódtak Ré istennel. Ebben a formájában szintén múmialepelben, de kosfejjel ábrázolták, fején napkoronggal. A hellenisztikus korban Ozirisz kultusza összeolvadt Ápisznak, a szent bikának kultuszával, az új szinkretikus isten a Szarapisz nevet kapta, és az ország határain túl is széles körben ismertté vált.
Egyes szövegek szerint a Nílus a testéből ered, mások szerint azonos vele. Plutarkhosz ezt írja erről:
„Nemcsak a Nílust nevezik Ozirisz kiáradásának, hanem teljes egészében minden nedvességet, és az isten tiszteletére rendezett szertartásokat mindig a vízhordó edény felvonulása vezeti be.”
Az egyiptomiak azonosították az Orionnal, a Holdat az egyik megjelenési formájának tartották. Héliopoliszban a főnixszel azonosították. Az újbirodalmi sírokban ábrázolt óriási gabonakalászok kísérő felirata szerint, azokat Ozirisz testének tartották. A meghaló és újjászülető Ozirisz mítosza, mely tökéletes analógiája a gabona körforgásának, az egyiptomi ember számára a természet évenkénti megújulását is jelképezte.
Az istenség egyik szimbóluma és megjelenési formája a dzsed-oszlop ( ), melyet már a piramisszövegek Buzirisz városával, Ozirisz deltai szent helyével hoznak összefüggésbe. Hieroglif jelként tartósságot jelent. A túlvilági életben is szerepet játszott, mert egy elképzelés szerint a halott két dzsed oszlopon megy fel az égbe A későbbi korok vallása szerint a múmiának volt szüksége a dzsed-oszlop védelmére. A Hk. 155. fejezete ezzel az amulettel foglalkozik, és a dzsed-oszlopot az Ozirisszal azonosított halott hátgerincével azonosítja:
„Arany Dzsed-oszlop varázsigéje, melyet a megdicsőült halott nyakába tesznek. XY, az igazhangú így szól: Tied (újra) a te hátgerinced, Fáradt Szívű!…”
A túlvilágra való bejutásban is segítséget nyújt a szöveg szerint:
„…Tedd a megdicsőült halott nyakába, és ő behatol az alvilág kapuin gyors irammal…”
Koronázáskor, és az uralkodók jubileumi ünnepségén dzsed-oszlopot állítottak.
Ozirisz nevének sem eredete, sem jelentése nem tisztázott, egyes kutatások szerint nem kizárt, hogy az wsrw – erő szóból alakult ki, jelen formájában azonban a trón v. hely szemének fordítható.
Leggyakoribb jelzőit az alábbi táblázatban foglaltam össze:
|
Jelzői |
Hieroglif |
Átirat |
|
Buzirisz ura |
 |
nb Ddw |
|
Abüdosz ura |
 |
nb AbDw |
|
a nyugatiak élén lévő |
|
xnty imntyw |
|
örökké boldog vagy jó |
 |
wnn-nfrw |
|
a Nyugat bikája |
|
k3-n-imnty |
|
az örökkévalóság uralkodója |
 |
HqA Dt |
|
az örökkévalóság ura |
 |
nb nHH |
|
nagy isten |
 |
nTr Aa |
Ozirisz mítosza a temetkezéssel kapcsolatos rituálék alapletéteménye. Teológiailag alátámasztja a királyfi trónigényét, példát mutat a zökkenőmentes trónutódlásra az által, hogy a halott királyt Ozirisz-szel azonosították, míg az őt a trónon követő uralkodót Hórusz-szal. Történetében kifejezésre jut az emberek feltámadás és halhatatlanság utáni vágya.
Mítosza szerint Ozirisz Ré megbízottjaként uralkodott Egyiptom felett, uralma aranykori időszaknak számított. Törvényeket alkotott, megtanította az embereket a gabonanövények termesztésére, a szerszámok készítésére és használatára, az állatok háziasítására, és a borászat fortélyaira, bevezette az istenek tiszteletét, és nem csak Egyiptomban, az egész világot bejárva ültette el a művelődés magjait.
Testvére Séth szívében azonban irigység támadt, és összeesküvést szőtt Ozirisz ellen. Titokban méretet vetetett Oziriszről majd arannyal és ezüsttel veretett, drágakővel díszített ládát készítetett szikomorfából. Ezután lakomát rendezett, melyre meghívta Oziriszt is. A gyönyörű ládát minden vendég megcsodálta, Széth pedig kijelentette, hogy annak adja a ládát, aki ha belefekszik, teljesen kitölti. A láda természetesen csak Oziriszre illett, mikor pedig Széth bíztatására belefeküdt, az összeesküvők rácsapták a tetejét, beszögezték, és ólmot öntöttek rá, majd levitték a ládát a Nílus torkolatához, és a tengerbe dobták.
Ízisz, mikor tudomást szerzett a történtekről elindult, hogy férje holttestét megkeresse. A ládát végül Büblosz királyi palotájában találta meg, egy faoszlop belsejében. Büblosz királya visszaadta a koporsót, Ízisznek, aki visszatért vele Egyiptomba.
Széth mikor megtudta, hogy Ízisz megtalálta Ozirisz koporsóját, felkerekedett, és megkereste a holttestet a Deltában. A Ozirisz testét Széth tizennégy részre vágta, és mindenfelé szétszórta.
Ízisz, testvére Nephthüsz segítségével összegyűjtötte a testrészeket. Plutarkhosz művében Ozirisz folyóba esett falloszát egy hal – az Oxyrhynchus – nyelte el, az óegyiptomi változatban Ízisz ezt is megtalálta. Ízisz összeillesztette a testrészeket, majd Anubisz bebalzsamozta a holttestet, így keletkezett az első múmia. Ezután Toht visszaadta az életét, de egy új egzisztenciában, ettől kezdve uralkodik Ozirisz a túlvilág felett. Plutarkhosz művében Ízisz eltemetette a testrészeket, és több helyen kenotáphiumot, álsírt emelt Ozirisznek, egyrészt, hogy megtévessze Széthet, másrészt, hogy Ozirisz tiszteletét minél több helyen elterjessze.
4. kép Hórusz fogantatása. I. Széthi temploma, Abüdosz.
Ízisz karvaly formájában Ozirisz hímtagjára száll.
Ozirisz halála után is megőrizte nemzőképességét, és Ízisz halott férjétől foganta fiát Hóruszt, akit a Delta mocsaraiban nevelt titokban. A Piramisszövegek szerint Hórusz keltette életre Oziriszt. Miután legyőzte Széthet a trónért vívott hosszú küzdelemben, Hórusz lement az Alvilágba, hogy bejelentse a jó hírt apjának, miszerint elismerték apja törvényes utódjaként, királlyá koronázták. Így „ébreszti fel” Oziriszt öntudatlan, kábult állapotából.
5. kép Gabona-Ozirisz, késői kor (i.e. 7 –1. század), Szépművészeti Múzeum.
A fej helyére Ozirisz arcvonásait mintázó aranyozott ezüstmaszkot helyeztek.
A képen sajnos nem látható a koporsófedél, melynek fejrészét sólyomalakúra formázták.
Ozirisz kultusza 2000 éven át működött. Egész Egyiptom területén tisztelték, majdnem minden nagyobb városban volt temploma. Ez mítoszához is kapcsolódik, hiszen testrészeinek nyughelyeivel számos város állt összefüggésben. Úgy gondolták például, hogy szíve Athribiszben van, több város kapcsolódott Ozirisz egy vagy két lábához, ilyenek Biga, Edfu, Hérakleopolisz és Szebenütosz.
Legjelentősebb kultuszközpontja Felső-Egyiptomban Abüdosz, Alsó-Egyiptomban Buzirisz.
Legkorábbi szentélye Abüdoszban állt, 1 km észak-nyugatra I. Széthi templomától, a Kom el-Sultan nevű területen. Egy Henti-Imentet nevű istenség tiszteltére emelték, aki később azonosult Ozirisszel, illetve annak egyik megjelenési formája lett. A legkorábbi leletek a területről az 1. dinasztia idejéből valók, például egy vázatöredék Aha nevével, valamint kisebb ember és állatfigurák.
A 12-13. dinasztia idejétől kezdve úgy hitték, hogy Ozirisz sírja Abüdoszban van, első dinasztia egyik fáraójának Djer-nek a sírját azonosították vele. Ettől az időtől fontos zarándokhely és számos fáraó álsírt emeltetett magának a területen.
I. Széthi halotti temploma mögött található az Ozireion, melyet az uralkodó építetett. Szerkezete az újbirodalom uralkodóinak Királyok Völgyében található sírjaira emlékeztet, a föld alatt helyezkedik el. A hosszú folyosót a Kapuk Könyvének jelenetei díszítik. A grántiból készült oszlopos csarnokban az álszarkofág egy mesterséges szigeten állt, melyet természetes talajvízréteg vett körül. Ez a teremtés pillanatát szimbolizálja, amikor az ősdomb kiemelkedett az ősvízből. Sajnos a templom romos állapotban van, nagy részét víz borítja.
Minden év Khoiak havában fesztivált rendeztek Ozirisz tiszteletére, melynek során előadták az Ozirisz mítoszt. A hónap utolsó napján felállították a dzsed-oszlopot.
Ikernofret középbirodalmi sztéléje, mely a berlini múzeumban látható, leírja kultuszának egy mozzanatát, mely szerint az istenség kultusz-szobrát templomából monda szerinti sírjához Umm el Qaab-ba vitték.
Buziriszt – ókori nevén Dzsedu – Ozirisz hátgerincével hozták összefüggésbe. Itteni temploma az Óbirodalom korában épült.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
