Úgy döntesz ma is fenn maradsz éjjel és a haverokkal dumálsz meg minden féle. Alaposan kitárgyaljátok a mai napot. Hirtelen arra eszmélsz hogy valaki rátehénkedett a csengőre. Ingerülten felkelsz (nem szeretted félbe hagyni a beszélgetéseidet) és kinyitod az ajtót.
-Mi van má' ?!
-Helló. Otthagytál néhány könyvet a suliban és gondoltam elhozom neked. - Az ajtóban az egyik osztálytársad áll (az ellenkező nemből).
-Aha, köszi. -Nyulnál a könyvek után de ő gyorsan kérdez valamit megelőzve, hogy elvedd a könyveket.
-Bemehetnék? - Megütközöl ezen a kérdésen. Egy ideig csak nézel rá. Próbálod kifürkészni, hogy mit akarhat. Majd megadóan legyintesz.
-Gyere. -Bevezeted őt a nappaliba ahol a számítógép is található.
-Nahát! De menő géped van! - Rámutat. Oda nézel. Eddig nem is nagyon figyelted, de valóban profi géppel ddolgozol. Egyes részeit Te magad raktad össze. - Hmm, de hogy hogy nincsen itt TV?
-Eladtam, hogy tudjak alkatrészt venni. -feleled kurtán.
-Ohh, egy kissé megéheztem. -Mondja a vendég zavartan amikor a gyomra elkezd korogni. Te sóhajtasz. Majd kis idő múlva visszatérsz a konyhából pár szendviccsel.
-Csak bolti szendvicsem van... nincs időm kaját csinálni.
-Aham, értem. -Elveszi az ételt és úgy csinál mintha felettébb izlene neki. - És mi történt veled? A sérülésedre célzok. -Most komolyabb hangnemre váltott. 

Ha páros lábbal rugdosod őt kifele akkor menj a 16.-re
Ha válaszolsz neki akkor menj a 17.-re