Minden egyes porcikád remeg! Ez neked már túl sok. Durván ellököd magadtól és vissza se nézve kirohansz a szobából. Zaklatott vagy. Nem tudod hová menekülj. Ekkor meglátod a wc-t és bemész. Hideg vízzel lemosod az arcod. Ez jó. Ez segített lenyugodni. Egy papírtörölközővel megtörölközöl és felnézel a tükörre. Az ütő is megáll benned a látványtól. Ahelyett, hogy egy tükörképet látnál... kettő Te van a tükörben. A másik a hátad mögött áll. Zihálva hátra fordulsz. De nincs ott senki. Minden izmod megfeszül. Visszanézel a tükörbe... az alak nem tünt el. Ott áll. Teljesen higgadt arccal. Talán egy kis mosoly bujkál tekintetében. Tökéletes ellentéte a te arcodnak.
-Mi.. mit akar tőlem? Ki maga? -Ő oldalra dönti a fejét.
-Miért magázol? Hiszen én Te vagyok! - csilingelő hangon felkacag. Pislogsz egyet és ő már nincs ott. Ledermedve állsz. Fogalmad sincs mennyi lehet az idő. Az iskola csengő riaszt fel ebből az állapotból. Körbenézel és mindenüt emberek vannak. Pedig megmertél volna rá esküdni, hogy az imént még teljesen egyedül voltál.

Ha haza mész akkor menj a 9.-re
Ha inkább maradsz és beülsz a következő órádra akkor menj a 10.-re