38. nap
Ashita 2006.07.12. 14:06
- Hát nem sikerült… - Suttogta Yuri miközben az egyre távolodó hajót nézte. Ezen a hajón a még mindig elájult Sora és Zoey utazott vissza. Zoey-nak azért kellett elhagynia a szigetet, mert nem bírt uralkodni magán. Sorának, pedig azért mert állati súlyos volt a sérülése. Mostmár egy rendes kötést is raktak rá. Sora még mit sem sejtett arról, hogy el kell mennie mindaddig, amíg ki nem nyitotta a szemét.
- Hol vagyok?... – Kérdezte Sora, aki a hajó fedélzetén, egy hordágyon feküdt és az egymást követő felhőket nézte.
- El kellett hagynunk a szigetet. Nagyon sajnálom Sora…
- Hogy mii?? Azt már nem! – Pattant fel Sora és elkezdett a hajó korlátja felé rohanni.
- Sora! Mire készülsz?
- Visszamegyek! – Válaszolta határozottan Sora.
- Nem lehet! – Vágta rá Zoey és megfogta Sora karját, hogy meg akadályozza.
- Engedj el Zoey! Megígértem Kagomének és még egy csomó mindenkinek, hogy megnyerem a Stay-t! És erről senki sem tud lebeszélni!
- És mit fogsz tenni? Csak úgy bele akarsz ugrani a vízbe vagy mi??
- Pontosan! – Válaszolta Sora, majd egy határozott mozdulattal átlendült a korláton és egy szaltóval bele érkezett a tenger hullámaiba. Sora csak ekkor érezte meg azt az égető fájdalmat ami még mindig a hátát mardosta. A fájdalomtól szinte meg sem tudott mozdulni és hirtelen elsüllyedt.
- Sora!!! – Kiabált rémülten utána Zoey. Szerencsére Sorának sikerült feljönnie a víz felszínére.
- Ne aggódj Zoey… Minden oké! –Mondta köhögve és levegő után kapkodva Sora és elkezdett úszni a sziget felé.
= Remélem sikerül neki! = Gondolta magában Zoey. Sora nagy küszködések árán elérte a partot, de nem bírt lábra állni.
- Sora! – Jelent meg hirtelen Yuri és letérdelt a lány mellé.
- Jól vagyok… Nyugi. – Mondta Sora, majd megpróbált felállni, de minden végtagja remegett az erőfeszítéstől.
- Nem kellett volna ezt tenned!
- Igen? És miért nem?
- Mert egyáltalán nem vagy jól! – Erősködött Yuri.
- És mióta érdekel ez téged? Amúgymeg jól vagyok!
- Persze… És már elég régóta! – Válaszolta Yuri majd segített Sorának lábra állni.
- Jólvan mostmár elengedhetsz! – Mondta zavartan Sora.
- Oké… Nyugi. Ezeket neked küldték. – Válaszolta Yuri majd átnyújtott Sorának 2 borítékot, Sora pedig elkezdte olvasni az elsőt.:
Szia Sora!
Te vagy a legjobb, nyerd meg a Stay-t!! Békülj ki Yurival, nem látod, hogy már nem érdekli más csak te? Egyszer (vagy az ő esetébe többször) mindenki követ el hibát. Ha meg ezek után is képes lenne más lányok körül legyeskedni, akkor hagyd ott őt örökre!De szerintem tanult ezekből a dolgokból. Sok sikert!!
Hello: Ayumi
Sora elgondolkodott ezen a levélen, majd elmosolyodott és kiszedte a másik borítékból is a levelet.
Heló!
Ez a levél Sorának és Yurinak szól:
Figyeljetek! Mindenki tudja, hogy még mindig oda vagytok egymásért!
Yuri! Te a csillagokat is képes lennél lehozni Sorának!
Sora! Te is képes lennél a csillagos égig repülni Yuri kedvéért!
Viszont Yuri! Ha továbbra is így folytatod,hogy mindenkivel összeállsz aki a szigetre jön akkor nagyon hamar elveszíted Sorát!
Fogadjátok meg a tanácsomat és legyetek újra együtt boldogok! Megérdemlitek egymást! Higgyetek nekem!
Az első számú rajongótok: Réka
Ezután a levél után Sora totál elpirult.
- Mivan Sora? Mit írtak? – Kérdezte kíváncsian Yuri.
- Ööö… Semmit!
- Na persze! Had nézzem! – Erősködött tovább Yuri és kivette a levelet Sora kezéből. Sora megpróbálta visszaszerezni, de a háta túlságosan is fájt, így nem sikerült neki.
- Hé! Ez nem ér! Ne olvasd el! – Kiabálta Sora és mégjobban elpirult.
- Milyen igaz… - Mondta Yuri a levél elolvasása után.
- Ezzel meg mit akarsz mondani?? – Kérdezte Sora és egyre vörösebb lett.
- Hát… Azt, hogy… talán…
- Ne folytasd!
- De miért?
- Mert te nem tudsz megváltozni!
- És ha igen?
- Az kizárt! – Válaszolta Sora és megpróbált lelépni Yuri közeléből. Yuri eközben elolvasta a másik levelet is.
- Sora! Elolvastad a másik levelet egyáltalán?
- Igen. Miért? – Fordult meg Sora. – Neeee! Elolvastad a másikat is!?? – Akadt ki teljesen Sora, majd olyan gyorsan, ahogy csak tudott odament Yurihoz és visszavette a leveleket.
- Mitől pirultál így el? – Kérdezte Yuri.
- Nem pirultam el! Biztos még lázas vagyok… egy kicsit. –Hazudta Sora, majd elment. Nem sokkal később egy helikopter jelent meg a sziget fölött. Soráért jöttek.
- Nem! Ez nem lehet! Miért vagyok ilyen béna??? Mégis elvesztettem… Sajnálom Kagome… - Mondta Sora, majd könnyek gyűltek a szemébe. A helikopter már majdnem leért, amikor Sora körül furcsa fény keletkezett. Ez a fény kb. fél percig körül vette Sora testét majd elhalványult.
- Mi volt ez? – Nézett fel Sora és egy könny csordult le az arcán. Lassan megérintette a hátát és nem érzett semmit. A sebei és a karmolások teljesen eltűntek. – Ez meg hogy lehet??? – Állt fel Sora meglepetten. – Most… Meghaltam? Nem. Az nem lehet… De akkor mi történt? – Kérdezte magától Sora majd a helikopterre nézett, ami visszafordult és elment. – Sikerült!!!! – Kiáltott fel Sora, mire Elliot és Yuri is odarohant.
- Mi? – Kérdezte Elliot.
- Meg gyógyultam! Így már talán van esélyem! – Válaszolta Sora és örömében át ölelte Elliotot, Yuri pedig úgy döntött, hogy inkább lemegy a partra.
- Yuri várj! – Kiáltott utána Sora. – Sajnálom, hogy így viselkedtem. Adnom kellett volna neked mégegy esélyt. Csak… Nagyon ideges voltam, hogy mi lesz… - Mondta végül Sora és lehajtotta a fejét. Yuri odament és mélyen Sora szemébe nézett.
- Semmi baj. – Válaszolta Yuri és megcsókolta Sorát.
|