[43-24] [23-4] [3-1]
Azt hiszem, megint valami szerelem-varázslattal lehet dolgunk, persze ezt még nem mondtam senkinek, mert akkor én lennék a gonosz, illúzióromboló Buffy. Mindenesetre Xanderék villámesküvője után (soha nem bocsátom meg nekik, hogy nem lehettem koszorúslány) Lucy és Andrew is összeköltözött a palacsintasütőmmel... Vagyis Andrew azt is elvitte magával. Azóta elég nehéz az élet... Nekem kell főzni, így főleg mikróban melegíthető kajákat és pizzát eszünk (szalonnás nyami)... Tudtátok, hogy ha a virslit mikróban próbáljuk megcsinálni, akkor kipukkad és utána órákig súrolhatja az ember a maradványait? Szerencsére a porszívózást Dawny megcsinálja, bár nem tudom, milyen rendszerességgel, mert a múlt heti popcorn-darabkák még mindig itt vannak a nagyszobaszőnyeg közepén.
Elég unalmas volt mostanság az életem... Valószínűleg ezért van már megint világvége. Idejött egy idegesítő kölyök, valami Kálvin... Kelvin... jó ég tudja, mi, na mindegy, állítólag látomásai vannak a földi pokolról, bár mi ebből eddig leginkább az alacsony vérnyomását és a sűrű ájuldozásait vettük észre. Na meg befutott Vi, és ő sem hozott túl bíztató híreket. Lehet, hogy tényleg készül valami...? |
2 órával előbb eljöttem a munkából.Rohadtul elegem van ebből a sok nyafogó csitriből,utálom az egészet úgy,ahogy van,a franc essen bele...Nem igaz..nem igaz..
Nem bírom..ez az egész...Ma majdnem megvertem az egyik diákot. Kicsit meglökött,mikor egy szendvicsért álltam sorban a büfében és lendületből adtam neki a pofont,vagyis ..egy másodpercen múlt az egész. Egyszerűen nem értem. :-/ Nem értem. Kiborít minden és...áh nem igaz.. ez a nyomorult Andrew is ilyenkor zavar,mikor látja,hogy elfoglalt vagyok!
Na kidobtam a szobámból,mégis hogy képzeli,hogy csak bejön ide ez a kis szánalmas senki? Már megint..Ehh..na tessék..eltörtem a tollat a kezemben.
Pár napja...Dawnt megütöttem.De olyan igazságtalanul..olyan indokolatlanul..Nem nem volt indokolatlan!Az a kis csitri! Vágta a pofákat nekem,pedig hálásnak kéne lennie,nekem!Nekem!Én nevelem!Én vigyázak a szaros kis életére!
Úristen...Én..Ez nem lehet..ezt nem csinálhattam.Istenem..mintha nem tudnám kontrollálni az indulataimat..én darabokra törtem a képet,amit tavagy Dawn szülinapján készítettünk magunkról.A szobám tele van üvegdarabokkal..és a kép cafatokra tépve.Ez az egyelen közös képünk,azóta nem is készült több.Hogy ragasszam meg??Ehh nem lehet.:-/ Megyek és feltakarítom. |
| Robin ma bejött hozzám az irodába. Beszéltünk Spike-ról, meg Chadről. Gondolom már nem fog minket kerülni. Mondjuk szerintem üldözni se, de lassan biztos minden rendbejön... Komolyan mondom, néhány diákot elmegyógyintézetbe kéne záratni, ahelyett, hogy hozzám küldi őket... Ez is... Na de mindegy. Ne panaszkodjunk, ez a munkám, ezt kell csinálnom... |
Spike végre feleszmélt,azt hiszem,most már rendbe jön.Teljesen elkínzott,teljesen...mintha..nem is tudom..Mintha a lelkét is egyszerre kínozták volna a tesével.Alig aludt azóta,csak nézegeti a sebeit,fel-fel húzza a szemöldökét,és nem emlékszik az egészre,fogalmam sincs,hoyg mit élt át,és nem tudja elmondani,és...Hm.
Andrewnak rettentő hálás vagyok.Nem volt veszélytelen ez a varázslat,akár baj is történhetett volna,főleg,hogy Willow nem volt mellette...így belegondolva meggondolatlanság volt,akármi is történhetett volna...De egyszerűen nem akartam várni,Willownak ki kellett pihennie magát,de nekem folyton csak az járt az eszeben,hogy em ismerjük ezt a Halott menyasszonyt,nem tudjuk hogy támad,és nem tehetjük ki Spike-ot még egy kínzásnak...úgyhogy annak ellenére,hogy Will a lelkemre kötötte,hogy csak vele együtt csinálhatja Andrew a varázslatot...én rávettem,hogy csinálja meg egyedül.Meg is viselte a dolog,sajnálom is...de ennek meg kellett lennie.
Dawn és Connor szinte észrevétlenül suhantak el mellettem ma,mikor lementem egy kis harapnivalóért,észre se vettek,annyira boldogok voltak,és felszabadultak...Hiányzik ez,..vagyis nem tudom,valaha éreztem-e ezt a fajta boldogságot.De jó tudni,hogy létezik... |
Ma a suliban bejön egy diák és azt mondja: "Tudom,furcsán hangzik,de úgy érzem,mintah pár nap kiesett volna az életemből...mintha ..láthatatlan lettem volna...Menjek orvoshoz???Lehet,hogy skizofrén vagyok??"
Ezek szerint akiket Shadow eltüntetett,azok csak ezt érzik,a nagy homályosságot,meg mintha csak aludtak volna.Jobb is így,nem kell senkinek magyarázkodnia,meg a rendőrségenk eltusolnia a történteket.Senki nem emlékszik semmire,minden megy tovább, az eltüntek visszajöttek...Én újra dolgozom,Robin is bejött már ma.Nem igazán beszéltünk,csak a legszükségesebbeket,pár problémás diák dolgát,meg az új félévről 1-2 részletet.Pár diák ezentúl igazagtóilag fog hozzám járni,vagy mi.Szóval kötelező jelleggel.Valószínűleg az extrakezelhetetlenekről van szó..hm..már csak ez kellett.Na de mindegy,valahogy megoldom...végülis rettentő fontos személy vagyok ,mindent meg tudok oldani.Mit nekem pár problémás kölyök... |
Robinnal 2-3 napja kerüljük egymást,a Holly-s beszélgetés óta.Nincs kedvem veszekedni vele,de nem fogok egyetérteni abban,ami egy baromság.Persze..hagyjuk csak Hollyt..hadd garázdálkodjon,de a hülyeségeit majd nekem kell rendbe tennm.És ha legközelebb valaki meghal??Robint csak az érzései vezérlik,teljesen meggondolatlan,teljesen...Teljesen felidegesít!Ma volt benn nálam ,behozta egy diák adatlapját,ledobta az asztalra és úgy ment ki,mint ahogy jött,tudomást sem véve arról,hogy ott ülök.Nem érdekel,úgy oldja meg Hollyt ahogy akarja,de nekem ne legyen közöm hozzá.Nem engedem,hogy beférkőzzön hozzánk,és azt tegyen,amihez csak kedve van.Robin meg csináljon amit akar,vigye fagyzini,meg simogassa mega buksiját,ha pár embert felrobbant ,ha mérges lesz. |
Most értem haza és az első dolgom volt,hogy a kukába dobtam azt a szar noteszt ami 2 napig lógott a nyakamban. Fura egy érzés,ha senkinek fogalma sincs rólad..Te látsz mindnet,azt is,amit nemakarsz...jaj Istenem..vajon Giles tudja,hogy amikor éjszaka leosont pár darab kekszért,épp vízért mentem? Vajon miért csinál úgy 2 darab kekssszel,mintha kommandós hadműveleett kellene végrehjatania.Cska nem fogyózik és zugevő is egyben? Hm...ég jó,hoyg nemv oltam otthon, valahogy egyeltalán nem vagyok kíváncsi,Andrew magányos titkaira. Na jó...Most midnne rednben,nincs gonosz a láthatáron,mindenki lát...azt hoszem nem nekem való a "mindneki kerezstülnéz rajtam"-életmód. Hm..nem vagyok én magamutogató..nem..egyeltalán nem,csak éppen...Na jó...igazából aludni nem akarok és takarítani sem..Úristen..annyiora unatkoztam már,hogy félig felsöpörtem Spike szobáját...a kukát nem tíláltam,így a szemetet a szőnyeg alá söpörtem..ott valószínűleg senki nem találja meg.
Dawn csak 4-5 nap múlva jön meg az osztálykirándulásról és addig még a suliban is szünet van,oh igen...lustálkodás köszönt ránk.Halleluja. |
Ez a 3.este ,hogy rémeket álmodok, és kezd egyre szörnebb lenni.Kivétel nélkül végig álmodom és sosem ébredek fel közben, ma már reggel meg se rémültem,kinyitottama szemem és csak néztem magam elé.Olyan valóságosak ezek az álmok, és...igazából megijedek tőlük. Valmi baj van, azt hiszem, ezek nem normális álmok, vagy ha igen...nem is tudom..holnap le sem fekszem. Lehet egy liter kávéval átvészelem valahogy az éjszakát, vagy menjek Willhez? valami megszállhatott?na ez már agyrém...! Tessék felkelni,Buffy! Munka, lelkibeteg gyerekek, Holly..:-/ .
Lassan felállok, de fájdalom hasít az oldalamba, sötét van a szobában nem látom az okát, csak érzem a féjdalmat. Megyek, felhúzom a redőnyt, és egy percre a vér is meghűl bennem. Sz ágyamon tenyérnyi száradt vér folt. Öntudatlanul kapok az oldalamhoz, ahonnan a fájdalmat éreztem, kicsit felhúzom a topom és...ott van. Egy arasznyi vágás az odlalamon.Csak állok, nézem a vért, nézem a sebet és gondolkozom...Nem..a vadászat alatt nem végtam meg magam, nemkaptam sebesülést, illetve, a térdemen van egy nagy horzsolás, de..ere nem emlékszem, fürdéskor mindig átnézem magam, megszokásból,d eez...nem vot ott. És a vér az ágyon...Talán szólni kéne Gilesnak.Vagy...vagy felesleges ezzel zaklatni, valószínűleg van magyarázat...biztos nem vettem észre magamon a sbete és lekaphattam a varrt..biztos van magyarázat.
Lassan szedem ösze magam, öltözködni kezdek, és közben folyton nyugtalanít valami:a rémálmom egy részlete, amikor egy titokzatos idegennel harcolok és az egy csodás tőrrel végigsuhint az oldalmon , én meg összerogyok. |
Hm...forgalmas egy nap volt az biztos...már alig vártam,hogy ágyba kerüljek. Ma kihagytam a vadászatot is.Jujjj,de jó elnyúlni az ágyon...borogatás a hasamon és acombomon, tökéletes kéynelem,elérhető közelségben egy csoki és a tv felém fordítva.Oh..és ami a legszebb...Leonard és egyéb idgene betolakodómentesa légkör. Tegnap volt egy kis hogy úyg mondjam összetűzésünk,a kis dárga nem átallott démonizálódni, és hát mit tehet a magamfajat szegéyn szupererővelmegáldott vadász? Miután összeszedtem magam bénulatomból,amit kedves Leonard bocsátott rám, fogtam egy bárdot és búcsúajándékképpen fejbesuhintottam vele. Leonard mint ahoyg várható volt igen értékelte a dolgot és amint elájltam kisebb fájdalamimban truytmós váladékká változott.A takarítás részleteire nem térek ki, borzalmas, ezer világvége és apokalipszis, de még egy ilyen trutyielhárítást nem vállalok be.
Faith hazaköltözött most hoyg megszűnt a Leonard féle veszély, kiscsit szántabánta, hoyg későn érkezett de jó ksilány múdjára meg lett ígérve, hoyg következő démonirtásbólnem marad ki.
Ma reggel Dawnnal össze szedtük a cuccainkat és végre hazaköltöztünk. Mindig akkor érzem,miylen jó itthon,mikor haza jövünk.Most elvileg ő is a szobájában élvezi a matek nyújtotta örömöket, bár van egy oylan sanda gyanúm,hoyg ma még lesz egy nem kívánatos személy a házban, aki ablakokon át közlekedik. Mindegy, ez már így alakult, hagyom az egészet úgy ahogy van. talán ez az egész pont oylan vidám és hepi mint ahoyg ők mondogatják,majd meglátjuk, az idő eldönt mindent.
Beszéltem Xanderrel is, kiderült ,ő előbb tudott a Connor-dologról,mint én, és az is,hoyg mellettükáll...mintha meglepődött vona,hogy nem téptem szét cafatokra Dawnt, ennyire nme lehetek rossz és anyatípus!!!Vagy mégis???Mikro lettem iylen? Öreg vagyok? Jaj ne...gyorsan megnézema tükörben az arcom..enm...tessék...gyönyörű sima bőr sehol egy szarkaláb, tökéletes.
A napokban szerencsém volt Harmonyhoz is, aki vérért jött Gileshoz.Vérért.Gileshoz. Mint kiderült vérét dolgozik avarázsboltabn Gielsnak. Na jó, ezt a mondtato még le kell írnom párszor mire felfogom.Harmony ,a szőke buta nyibvákoló harmony....aki Spike szobájában kutatott.Képes lett volna ellopkdoni az ingeit, ha nem nyitunk rá.Minek kellenek neki Spie ingei, minek kell neki Spike? Eltalálja a szívét egy kósza karó?Hm...elgondolkodtató.
|
Hazaugrottam pár dologért, Leonard mindig próbál kikerülni,ha itthon vagyok, kezd elegem leni belőle, ittélősködik már nem is tudom..hetek óta??? Váh...komoylan, ah legközelebb amikor hazajövök itt lesz, megfogom és kihajítom az ablakon.Ez hülyének néz engem, vagy mindenkit, de engem biztosan.Az előbb is, itt leselkedett mögöttem mormolgatott valamit és hirtelen leesett a könyvespolcom, rögtön megfordultam,legszuívesebben összetörtem volna acsontjait de ő persze röhögve eltűnt és legközelebb ártatlan képpel kérdezte hoyg csk nem lazultak ki a csavarok???....áh...megölöm...a kedvenc újságaim...a Cosmo karácsonyi különkiadása...tavaly verekedtem érte egy egész lánycsordával.Leonad ezt nem ússza meg..csak kapjam a kezeim közé!!!!
Dawn egyik nap nagyon furcsán viselkedett, ültünk az ebédlőasztalnál és folyton úgy éreztem mintha el kaarna mondnai valamit, de aztán mindig yolanaokat mondott kényszeredetten,hogy csak a vizet kéri,meg szaélvétát nyújtsak oda...gyanús..nagyon gyanús... |
Alig aludtam valamit és már is rohannom kell a munkába, bár most inkább nekem kéne lelkisegély szolgálat. Tegnap még lazítottam az edzőteremben, amikor ..áh...mintha valmi rossz horrorba csöppentem volna,nem mintha nem lenne az az egész életem, de..Van az az érzés,amikor az ember szembekerül legrosszabb rémálmával. Miután felébredtem kedves-Amy okozta kómából hetekig olyan élesen éltek bennem az alatta látottak,hogy alig bírtam visszatérni a normális életbe. Az összes rémkép közül az volt a legszörnyebb,mikor Discordius kínzott,a teljes kiszolgáltatottság és az az érzés,hogy nem tehetek semmit, úgy is meghalok...Tegnap egy másodperc alatt végigfutott rajtam minden amit akkor átéltem,vagy átélni gondoltam és semmire se tudtam koncentrálni,csak arra,hogy meneküljek. Szép kis vadász..Buffy a nagy vadász, ahogy Kennedy mondta egyik nap, ha tudná. A tudat,hogy nincs menekvés, teljesen megbénított, képtelen voltam bármire, és valószínűleg nem úsztam volan meg élve, ha drága Xander be nem gurul közénk. Vicces, de arra gondolok,ha Spike jött volna minden erejével,vagy ha Giles terem ott pár naprakész ötlettel,valami varázsszavakkal..akkor mind ott maradunk. De nem Xander más..Xander a maga módján megmentett mindkettőnket.
Giles-szal éjszaka sokat beszéltünk,persze miután rendesen meg bírtam szólalni és össze tudtam szedni a gondolataimat, nem csak azt hajtogattam,hogy megölöm,megölöm,megölöm.Az most már világos, hogy puszta erővel semmire sem megyünk. Gilesnak kész terve van arra,hogy végezhetünk vele, azt mondta, még elmélyed a dologban kicsit és ma megbeszélünk mindent. Bíztatott,hogy biztos a dolgában és bla..bla.. Nagyon remélem, egyrészt,mert nem tudok megküzdeni vele, másrészt senki más sem, és időnk sincs, plusz 8 Xanderünk aki mindenhova beballábazna,hogy a nap 24 órájában megmenthese mindeki életét. |
| Érzem,hogy közeleg valami rossz. Gyűlnek az előjelek és ez mindig rosszat jelent. Először beállít ez a Leonard vagy ki, elszabadul hirtelen egy déon..az én házamban..a hűzamban..en mintha ez nagyon új lenne, és most ablakok sem törtek, de akkro is...kintről szoktak jönni, de ez most csak itt termett. Van valami fura benne, mármint Leonardban, tegnap óta nem mozdult ki, mikor benyitotam, azt mondta, Andrew-val megbeszélt mindent é s, hogy ő már el is ment dolgozni,meg hogy későn jön meg, de megengedte, hoyg Leonard maradhasson. Csak ne engedje meg, hoyg ilyen emberek itt maradjanak, már ha embre...ez is eszembe jutott már...valami baj van vele, de mégsem szúrhatom le.áh és akkro itt ez a másik fiú, akit életemben nem láttam, és ráadásul félholt és a segítségemet kéri. Nem viccel, ez teljesne biztos, aligvan magánál de olyan rémült, mintha csak az tartaná életben ,hogy menekülnie kell, valamit túl kell élnie...Gilesnál vgyok most, Dawn elhozott pár cuccot, itt maradunk a hétvégére, ez a Leonard meg Andrew remélem nem gyújtják fel a házat. Csak fussak össze Andrew-val,kitekerem a nyakát! |
A francba, most hol kezdjem? Dawn-al összevesztünk, egy órát ordítottam vele Connor miatt. Egyfolytában kérdezgeti, hogy mivel érdemelte ezt ki, hogy miért szólok bele az életébe...Nem fogom ezt magyarázgatni, ez teljesen egyértelmű. Nem lehetnek együtt és kész. Angel és én..mi sem..mi sem lehetünk...Áh..ezt senki sem érti meg. Angellel megint olyan közel kerültünk egymáshoz, megcsókolt, Spike-ot meg megütöttem, szinte minden indok nélkül. Hm.Lehet Neddock-féle relaxációs gaykorlatokra lenne szükségem, kezd nagyon elegem lenni midnenből. Roxy egy ollót vágott a combomba és elrohant a kis fodros szoknyácskájában. Oh ,ha mégegyszer a kezembe kerül..áááá... |
|
Az a kis álszent csitrivámpír!!! Hogy lehettem ilyen hülye? Giles is mondta, Xander is célozgatott, és az eltűnése...hogy lehettem ekkora hülye? Amikor nekem támadt, egy percig azt se tudtam,mit csináljak, teljesen...nem akartam elhinni, és ...ha belegondolok, nem is értem,miért nem ölt meg. Megtehette volna, alig védekeztem, teljesen lebénultam..Nem is értem, valami van velem mostanában. Nem megy semmi, ott van Madeira, és most már Roxy és...veszekszem Dawn-al,megbántom Willt... Valahogy minden idegesít, minden olyan...kisszerű és szürke és..hm... Nem tudom mit kéne tennem,lehet ,lehet hogy belefásultam ebbe az egészbe... |
Uh, a fejem...még mindig belehasít néha a fájdalom. Az a pofátlan vámpír...Hogy a francba volt olyan erős??? Nem is értem...azóta ezen gondolkozom, ez most valamiért különleges, nem lesz könnyű legyőzni, azt hiszem, legalábbis nem elég a szokásos menet. Faitht is kiütötte, nekem meg kicsúszott a kezeimből. Persze aznap vagy egy tucat vámpír után voltunk, de akkor is...Azt hiszem, össze fogunk még futni ezzel a vámpírlánnyal. Furcsa, említette Spike-ot, mintha ismerné. Talán régen...nem is tudom, valószínűleg együtt gyilkoltak,áh…mindegy, nem érdekel. Vagyis, na jó...kicsit izgat a dolog, esetleg megkérdezem Spike-ot, de hát mit mondhatnék...?"Figyelj, kedves van itt egy ilyen barna vámpírliba, mondd háltatok ti együtt két gyilkosság közt?" Fenéket, nem fogom megkérdezni, különben is egyeltalán nem érdekel.
Sokkal jobban bánt, hogy Willel napok óta nem beszéltünk. Utoljára kicsit összevesztünk, megmondtam a véleményem erről az Anaisa-dologról és kicsit kampányoltam Kennedy mellett (de hogy minek??), és azt hiszem, kicsit megbántottam vele Willt. Szeretnék beszélni vele erről, vagy legalább csak rámosolyogni, hogy tudja nem akarok veszekedni vele, de mintha kerülne, na mindegy, majd kitalálok valamit, nem játszhatjuk örökké ezt a bújócskát azért mert nem egyezik a véleményünk.
Ma este el akartam menni Spike-hoz, de egyfolytában az a vámpírlány jár a fejemben, vagyis az hogy mi lehetett köztük, és...nem is tudom, ha erre gondolok, rögtön elmegy a kedvem attól, hogy Spike-al legyek. |
|
Huh, de rosszul ébredtem, egész éjszaka alig aludtam valamit, ez az ágy rettentően kényelmetlen...Már értem, Giles miért nem használja ezt a szobát.Hm...bár lehet csak azért volt olyan rossz, mert Dawn egész éjszaka rugdosott és vagy kétszer fejbe is csapott, ami után teljesen kihúzódtam az ágy széléig, hogy ne érjen el,de...amint a fájós nyakam tanúsítja, nem jártam siekrrel. Talán hajnali 3 is volt, mire végre el bírtam aludni. Az előbb vánszorogtam le ide a boltba, Anya már kinyitott, nem akartam zavarni, úgyhoyg most megint Dawn mellett fekszem ügyelve rá, hogy kivédjem a csapásokat. Én nem tudom, hoyg aludhat így valaki...lehet szolidan oda kéne kötöznöm az ágyhoz, ikor elalszik, hogy ne szenvedjek sérüléseket.Tegnap Xanderrel órákon át kérdezgettünk embereket annak a bizonyos Samantha Burton-nek a képeivel, hátha valaki látta, vagy ...vagy nem is tudom mi a francot gondoltam. Talán, hogy valaki közli:"Oh, persze ott árul fagyit a sarkon.."és akkor mi odamegyünk Xanderrel, átküldjük a másvilágra és hazamegyünk,mint aki jól végezte a dolgát. Valószínűleg az egész teória egy hülyeség, és feleslegesen jártuk le a lábunkat.Mindegy, akkor valami mást kell kitalálni, de mit?Giles kéne ide, vagy Will...Lehet jobb lenne megvárni őket.Este egy kicsit bementem beszélgetni Spike-hoz, kicsot fogtam a kezt és meséltem neki mindenféléket, ő meg csak hallgatott és az egész olyan jó volt ,oylan megnyugtató. Tulajdonképpen csupa semmiségekről csacsogtam, nem akartam beszélni neki Willről, vagy a teóriámról,nem akartam fárasztani semmivel, csak kicsit vele lenni.Aztán elbúcsúztam tőle, és ..bátran állíthatom, igazi hőstett volt, hogx nem engedtem a csábításnak, nem öleltem át és maradtam vele. Vigyáznom kelll Dawnra, persze itt minimális az esély, hogy bármi történjen vele, de azért mégis csak jobb az óvatosság, ki tudja, ez a belezős hogyan gyilkol.Lehet, hoyg ablakokon mászikk be..nem ez hülyeség...Ááá..talán nem kéne elméleteket gyártanom... |
|
Giles mielőtt elment Willel Angliába említett egy belezős démont, közben rájöttem, honnan volt olyan ismerős. Olvastam két újságcikket is ezekről a gyilkosságokról, de valahogy nem figyeltem rá, voltak nagyobb gondjaim is, de Giles most felhívta rá a figyelmünk. Azt mondta, Xanderrel nézzünk kicsit utána, míg nincsenek itthon, de legyünk óvatosak, mert alakváltó. Ez szöget ütött a fejemben. Valószínűleg valami undorító démonról van szó, így csak egyetlen esetben maradhat rejtve mindeni elől, ha felveszi egy ember külsejét. Az alakváltók csak olyan ember alakját veszik fel, akit megöltek, vagy meghalt valahogy...szóval, ha a mi démonunk is egy alakváltó, kellett lennie egy olyan áldozatának,akit megölt, hogy felvegye az alakját. Will számítógépén kutakodtam kicsit(hogy milyen jó dolog az internet!) és keresgéltem 1-2 hétre visszamenőleg haláleseteket, eltűnéseket. Na most még arra is gondoltam, hogy az áldozatok viszonylag fiatalok voltak, ezért szinte biztos hogy valaki olyannak kellett felvennie a külsejét, aki nem ébreszt kétséget fiatalokban, aki nem lóg ki a sorból…hogy is mondjam…szóval ezen az alapon kizártam az időseket, a túl fiatalokat, és így az utóbbi 2 hétben Cleveland és körzetében eltűntek közül találtam 3 nevet, egy férfit és két fiatal lányt. Letöltöttem a képeiket és a neveiket, meg egy-két adatot róluk, de most fogalmam sincs hogy menjek tovább. Hjaj…pedig volt egy ötletem, de most…nem is tudom...Mire jók ezek a nevek??Francba, logikusan kéne gondolkozni, Giles kéne ide, vagy Will…hm…na mindegy, holnap ha összefutok Xanderrel, megmutatom neki a kis listámat, hátha neki világosabb lesz, mit tehetnénk most. Végül is ezzel a három képpel körüljárni az egész várost, hátha látta valaki őket…nem túl jó ötlet, hatalmas feladat és…Úristen, mi van ha egyiknek valami rokonát kérdezem meg, aztán kihívják a rendőröket, hogy zaklatom a szerettük emlékét. Hm….muszáj lesz szólnom Xandernek…persze az is lehet, hogy az egész egy hülyeség…Csak tudnám, hogy mi volt az eredeti ötletem…hjaj…. Ezek a nevek és képek, vajon melyik lehet? Kevin Heartly. Magas férfi, 30 körüli, Samantha Burton, fiatal lány, hosszú szőke hajú, aztán még itt van ez a Rose Neal, kb.20 éves alacsony, barna hajú…Hiába töröm a fejem…És ha nem is Clevelendben vette fel a démon valaki testét? Mi van, ha már úgy jött ide?Hm…Nem, túl régóta halott ember testét nem vehette fel, vagy mégis? Jaj, csak egy kis logika, az kell ide…Felhívom Xandert, nem bírok holnapig várni.
|
|
Furcsa...fáradtnak kéne éreznem magam, mégis olyan friss vagyok,mintha nem is tudom...:-) Szóval friss vagyok...és erős, és ez jó érzés. A napokban alig aludtam valamit, futkoztam össze-vissza Spike és Dawn közt.Spike egész jól viseli, hogy nem lát, én a helyében megőrülnék azt hiszem, de ő nem nagyon panaszkodik, próbálok vidám lenni mellette.Egyik nap kiabáltam vele, de aztán nagyon megbántam, nem is volt igazam, semmi szükség nem volt rá, csak...feszült voltam. Dawn nem emlékszik semmire, napközben beszélgetünk, ha éppen nem alszik, vagy nincs belebújva a naplójába.Valószínűleg már 2x végigolvasta az egészet,de nem rémlik neki semmi. Rossz így látni őt, de nem hagyhatom el magam. Nem láthatja rajtam a kétségbeesést,különben ki más adna neki erőt.Alig alszom, mert ha Dawn elalszik,akkor rohanok Spike-hoz, aztán mire hazaérek, Dawn ébren van, beszélgetünk, mesélek neki erről-arról, régi szép emlékekről, aztán megint rohanok Spike-hoz. Giles egy este mikor siettem haza Dawn-hoz, kicsit leültetett,főzött egy teát és olyan megnyugtató dolgokat mondott, jó volt végre .....jó volt azt érezni, hogy most én vagyok a gyerek, akit vígasztalnak, akinek biztonságot nyújtanak.Akkor mielőtt elindultam, említette, hogy egy régi barátjától segítséget kért, valami nagy tudású mester, vagy ki. Persze tiltakoztam, de igazából nem túl nagy hévvel, azt hiszem télnyleg szükségünk van valakire, aki segít mindannyiunknak, és ha Giles azt mondja, erre ő a legalkalmasabb,akkor az biztos úgy is van.
Azóta már találkoztam Neddock-kal, mert így hívják azt a bizonyos nagyon bölcs démont,aki edz minket(Spike-ot is és Kennedyt, meg Faitht ha hazaér..legalábbis Giles azt mondta, mindannyiunkat edz majd).Szóval találkoztunk. Meglepő volt..és...annyi érzelmet váltott ki belőlem, hogy az hihetetlen. Annyira felidegesített, hogy egy vasgolyót összeropogtattam volna a tenyeremben, szinte remegtem annyira dühös voltam, aztán később megbántott nagyon..rettenetesen, mikor lecsillapodtam, csak bámultam, gondolkoztam, féltem és szomorkodtam, de aztán...aztán mondott valamit, ami mindent megváltoztatott.Mindent meg kell tennem, ami tőlem telik, és meg is fogok tenni mindent. Azt hiszem, Giles a legjobb személyt találta és a legjobbkor.Neddock lesz mindannyiunk megmentője. Ha a többiekkel is úgy foglalkozik majd ahogy velem, akkor van remény...akkor nem kell félnünk, mit hoz a jövő, nem kell kiszolgáltatottan sétálgatnunk ,míg Discordius egyenként elpusztít mindannyiunkat. És talán...amire végzünk az edzésekkel, addigra már eszembe se jutna ilyeneket írni, újra magam leszek, nem csak egy árnyék. |
| Megint aludtam. Furcsa...hetekig ugyanezt csináltam,és mégis annyira szükségem van pár óra alvásra nap közben is, mintha hónapokig le sem hunyhattam volna a szemem.Egyre jobban mozognak a tagjaim, már nem esik olyan nehezemre a járás,nem fáradok ki nagyobb mozdulatoktól sem.Úgy látszik lassna helyreállnak az izmaim, csak egy kis idő kellett nekik.Kezdek lassan megnyugodni, érzem, hogy tisztul ki a világ.A többiek elég tapintatosan viselkednek, nem igazán zaklatnak és most azt hiszem,ez a legjobb,amit velem tehetnek. Elüldögélek az ablakom előtt, nézelődök és gondolkozok. Tervezgetem a jövőt, azt hogy ezután mit hogy csinálok, hogy min kell változtatnom, azon ,ki mit jelent. Szeretném már Dawnt látni, de még talán jobb várni vele,amíg teljesen rendbe jövök...amikor Faithszel veszélgettem egyik nap, láttam a szemében a megrökönyödést néhány szavam miatt, vagyis..azt hiszem, furán viselkedhettem.Furcsa ez az egész, de most már talán rendben lezs minden...igen, még pár nap és újra a régi leszek..remélem.Az előbb kicsit elrévedeztem, és arra gondoltam, vagyis nem gondolat, inkább csak egy érzés volt, hogy milyen jó lenne, ha itt lenne mellettem Spike. Csak ülhetne mellettem, foghatná a kezem,és anélkül, hogy bármit mondanék, lehet megértené,mit érzek,mi történik velem mostanában. De gyorsan lehűtöttem magam..Nem,most nem ez a legfontosdabb.Most gyorsan rendbe kell jönnöm, aztán tennem a dolgom. Nincs idő felesleges apróságokra,felnőtt vagyok már, nem kell pátyolgatni, de azért mégis...mégis jól esne...Francba,azt hsizem, elmegyek egy hosszabb útra, mondjuk lemegyek a nappaliba, vagy a kertben sétálok egyet, legalább tudatom a többiekkel, hogy mrá lehet hozzám szólni. Szegények, lehet rájuk ijesztettem, pedig nem akartam, azért nem is akartam elmesélni egy rémálmom sem,felesleges...Talán itt lesz Giles, vagy...Anya..mit nem adnék most, hogy kicsit felvidítson..vagy ha már itt tartunk, Andrew. Fura érzés ez is...Andrewt hiányolom.:) Talán...lehet Spike is itt van valahol...én csak...ha találkozunk, abban még nincs semmi..igen, az még nem baj...megnyugtatna most, ha itt lenne...Na jó, lemegyek. |
|
Az előbb ébredtem fel, valami zajra hirtelen felriadtam, teljesen görcsbe rándult a gyomrom, és ösztönösen gurultam le az ágyról, hogy az ajtó közelébe legyek. Csak akkor tudatosult bennem, hogy mit csinálok, amikor végre kitisztult a fejem. Csak a szél fújt be az ablakon, és az asztalról legurult egy toll, de én úgy reagáltam, mintha egy démonsereg akarná bevenni a házat. Amióta felébredtem nem tudok beszélni senkivel...én próbálom,de nem megy...nem...olyan élesen bennem van,amiket láttam, mintha...mintha valóság lett volna. A biztonság kedvéért folyton nézegetem a testem, hátha valahol rajtam maradt egy karcolás, egy vágás, vagy a nyakamon...fojtogatás nyom... Aztán leülök egy sarokba és megbeszélem magammal, hogy ez nem valóság volt, nem lehet semmi nyoma...de ...ez...ez egyszerűen szörnyű. Valami megváltozott bennem, tudom... rettegek, de nem...nem a fájdalmaktól, nem démonoktól, Discordiustól...hanem attól, hogy nem tudok majd megtenni mindent, ami a feladatom, hogy nem leszek képes rá. Félek attól, hogy... hogy igaz, mégha csak álom volt is...hogy gyenge vagyok, puhány, harcképtelen egy éles helyzetben,igazi veszélyben. Senkinek sem tudom ezeket elmondani, nem is akarom....elég volt nekem ez a sok szörnyűség, nincs értelme másokat traktálni vele,és…nem értenék...nem értenék meg. Csak mondogatnák, hogy vége, hogy csak rossz álom volt… Nem értenék, nem csupán rémálmok voltak... Nem...nem...én tudom... Valahogy vissza kell rázódnom az itteni életbe, de még nagyon nehéz. A sok fekvéstől teljesen elnehezültek a tagjaim. Napközben sétálgatok a szobámban, fel-le, körbe az ágyam körül, aztán pihennem kell…kinyújtóztatom a lábaim, a karjaim, majd újra kezdem, megőrjít ez a tehetetlenég. Ha történne valami...nem lennék képes rendesen harcolni, és ez nem történhet meg. Gyorsan helyre kell jönnöm, és..ami még nehezebb, valahogy...valahogy újra nekem kell lennem. Nekem…Buffy, a vadász, testvér és anyapótlék, barát és...és kész.Ez a legfontosabb, nem történhet meg még egyszer, nem vonhatja el a figyelmem a ...szerelem. Hogy is mondta...?Igen...: "Te nem szerelemre,nem boldogságra élsz.". Ha akkor ott nem vagyok elfoglalva Spike-kal, rögtön észreveszem Amyt...előbb fontam volna az ujjaimat a nyakára, minthogy varázslásra emelje a kezét. Teljesen felelőtlen és figyelmetlen voltam, de ez többé nem fordul elő...többé nem. Talán pár nap alatt jobban leszek, akkor edzeni kezdek és...újra a régi leszek. Felelősséggel tartozom mindenkiért, Dawnért, Gilesért, Willowért, Andrewért,Xanderért...mindenkiért... Nekem meg kell védenem őket, amíg én vagyok, addig nem történhet velük semmi, és én itt leszek. Amiket láttam, el nem felejtem, de le kell zárnom magamban, azt hiszem...nem engedhetem, hogy egy apró neszre remegni kezdjek, hogy kiverjen a víz, ha becsapódik a házban egy ajtó... |
[43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
