[23-4] [3-1]
| Szóval nem mutatom ki az érzéseimet. Nem? Hát persze. Mert Faith mindig is az az érzéketlen hidegvérű gyilkos marad igaz? Jólvan, nyugalom. Bár lehet, hogy Dawnnak igaza van...az ha kimutatod, hogy valami fáj, nem tesz gyengébbé. De könyörgöm! Ha egyszer nem megy??? Akkor mit csináljak? Ilyen vagyok..miért nme tudnak elfogadni? Nem lehetek olyan mint Buffy. Nem vagyok olyan mint ő. Ezzz...annyira...áhh. Nem is foglalkozom vele. Dawn még gyerek. Legalábbis hozzám képest az. Semmitsem tud arról, hogy miéért lettem ilyen. Akkor meg miért szól bele? "Csak nehogy túl késő legyen, mikor ráébredsz, hogy nem mondtál el és nem mutattál ki minden, amit szerettél volna... " Én abszolút, teljesen mindig kimutatom amit érzek. Nemértem mi a baja. Jelenleg csak annyi az érzelem bennem, hogy iszonyúan ideges vagyok emiatt... :/ (korogni kezd a gyomra) És már éhes is vagyok! ---- |
Ááááá...nem hiszem el..nem tudok mit csinálni már komolyan. Amikor belegondolok, hogy hozzámehetek Robinhoz eszméletlen boldog vagyok és amikor arra kerül a sor, hogy beszéljünk róla kettesben midnig elrohanok. Ez olyan furcsa..ezer vámpírral szembeszállok, ha kell de egy esküvőtől megijedek?? Miért? Miért csinálom ezt? Nem..nem lehetek ilyen .. olyan vagyok mint egy kislány aki az utolsó pillanatban megijed, pont a cél előtt.. hiszen, szeretem Robint, és ő is engem, akkor meg mi a franc bajom van?? Najó.. most veszek egy nagy levegőt és ami az eszembe jut, úgy fogok dönteni.. egy, kettő, három. ------- Igen. Hozzámegyek. |
| Nos..mostanában elég szétszórt voltam..de Robin mindig felvidít :).Megkérte a kezem, most nagyon boldog vagyok! :)Persze hogy ne tarthasson örökké a boldogságom, már el is rohat Washingtonba, de cak nagyon talán engedtem el, de ő elment és ígérte hogy vigyáz magára.Remélem is!Biztos semmi baja nincs!Beszélnem kéne valakivel, vagy elmenni vadészni.Kezdek unatkozni...biztosan van valami naaagy és ronda nyálkás démon ami csak rám vár, hogy megölhessem..(gonosz kacaj )Már megyek is!! (fogta a karót és elment) |
Elmentem Gileshoz a könyvtárba. Nehéz volt bemennem, mert végülis csak egy iskoláról van szó. Azért sikerült. Nagyon féltem Robint. Tanácsot akartam kérni Gilestól, erre elmondta, hogy ő kérte Robint, hogy barátkozzon Chad-del. Dühös, lettem, aztán hálás, aztán majdnem... Sírtam… vagyis én nem… csak… Végülis Robinról van szó! De hát…
|
Vadászni voltam. Most egyedül. Békésen mentem Buffyékhoz, amikor egyszercsak megjelent Kennedy. Teljesen vámpírosan viselkedett, jó hogy valakinek a vérét nem szívta... Megtámadtam, errre képes volt visszaütni... felismerhetne már. Aztán végre leesett neki, hogy én én vagyok. Erre elkezdett fölényesen viselkedni. Kicsit vitáztunk, aztán lelépett.
Továbbindultam. Erre megláttam Chadet és Robint beszélgetni. Mit akarhat ez a Chad Tőle? Ha Robin Spike sorsára jutna, megölném Chadet. Mindenesetre azért rövid kis társalgás után behúztam neki, majd leütöttem. De végülis ő tehet róla. Beszélnem kell Robinnal. Vagyis előbb valaki mással, valakivel, aki tud valami értelmeset is mondani erről a Chadről.
Végülis jó éjszaka volt: sikeres vadászat, aztán megmondtam Kennedynek, hogy csak egy kislány, végül leütöttem Chadet... Csak ezek az átkozott bokrok. Valamit csinálni kell velük. Ez lesz a következő lépés. Harc a bokrok ellen. Szerintem győzni fogunk! |
Jelentem, nem ebből áll. Buffy üzent nekem. Erre én elhívtam Robint egyik estére őrjáratozni. Vártam a válaszát, de nem válaszolt. Tehát egyedül mentem vadászni. Aztán megjelent egy nagy démon, aki kísértetiesen hasonlított Robinra. :) Beszélgettünk, mire jöttek a vámpírok. Persze. Egy temetőben mik is jönnének! De épp a legrosszabbkor! Nem hagyják az embert beszélgetni! Ez szörnyű! Ezt is a felsőbb erők elé kell vezetni - egy vámpír se zavarhasson, ha beszélgetek - akár csak a tüskés bokrok ügyét. Robin nagyon aranyos volt. Talán, mert jól beverte a fejét. Kicsit bizarr volt ott összebújni a sír tövében, de azért Robinnal mindenhol jó....
Ma egy tüskés bokorba sem estem bele. Úgy tűnik, Robinnal megint minden rendben. Ehh! Milyen nehéz is a vadász élete... |
Tüskés bokrok! Olyan, mintha egy kivételével Cleveland összes bokra tüskés volna. Persze ebbe a bokorba pont nem nekem sikerült elbújni, hanem ennek a Chadnek. Ki ez és mit akar? Igazából nem is érdekel. Ma ott bújkált Buffyék házánál. Megfogtam, Buffy meg elengedte. Nem elég, indok az elkapásához az, hogy ott volt?! Hát neki mindent lehet?
Végülis mindegy. Nekem nincs bajom vele. De. Igazából van. Hogy beszélhet velem így? Remélem fáj még a válla. Azért jó napom volt. És a süti is ízlett. De ez a Chad gyanús. Az ember nem ehet nyugodtan, míg ilyen alakok állnak az ablakában. Illetve annak az ablakában, akinél az amber eszik...
Na jó. Oldják meg Buffyék. Majd hívnak, ha megint el kell kapni a fickót. Mindenesetre javasolni fogom a városiaknak a tüskés bokrok megszüntetését a környéken. AÚ! Tüskék, gyanús fickók, tüskék... hát ebből áll mostanában az élet? |
Úgy érzem magam mint akit leütöttek, talán mert leütöttek... Ez a Sam nevű csaj nem stimmel, valami nem oké vele... nem csak az hogy lop... jó régebben talán és is követtem ezeket a hasonló elveket... Kell? Vedd el... ez a vadász élete, de mégis, egy laptopot? Mindegy...
Neddock különleges oktatási módjáról nem is beszélve... Ki ő hogy megmondja mit csináljak? Inkább nem is érdekel... |
Végre itthon... egyedül, nyugiban. Nem hittem hogy ez a nap is eljön, bár majd szét hasad a fejem... Az a Harmony eszméletlen hogy hogy tud rikácsolni, már elegem volt belőle... Giles valahova elment, azt mondta ha lábra tudok állni mehetek, tehát nem szöktem meg! Nah jó, megszöktem... mindegy, nem nagyon izgat a dolog. Találkoztam Robinnal is, nem akartam hogy így lásson, na de ez is mindegy... tulajdonképpen örülök hogy neki semmi baja nincsen.
Kishíján tegnap megölt Discordius... képes lett volna rá, de mégsem tette... vajon miért nem? Nem mintha jobb lenne halottnak lenni... csak már annyira unom ezt a sok hülyeséget... Seth meghalt, By még mindig kómában, én meg minden este kishíján kinyiratom magamat... végülis annyira nem is rossz... van benne valami kis izgalom, kicsit mint a régi szép időkben... Csakhogy, most azért más, én is megváltoztam. Lehet van abban valami amit Kennedy mondott... jó lenne újra A Vadásznak lenni, és nem csak egynek a sok közzül... |
| Már megint elkéstem... nade, mi ebben az újdonság? Lehet benézek a varázsboltba, vagy nemtudom valahova csak ne kelljen itthon ülni és tanulni! Már teljesen kész vagyok az iskolától, kéne a fenének az érettségi... |
Na tessék... ma megint sikerült nem bemennem az első két órára... Végülis mindegy, úgyis halál unalom lett volna... És remek éjszakám is volt.
Buffyval még mindig semmi változás... Spike pedig egyre kiakasztóbb, abban a pár szóvan is amennyiben beszélni képes. És elég rosszul is néz ki... talán rosszabbul is mint By. Csakhogy semmi nyom amin el lehetne indulni... én meg ezekhez a mágiás dolgokhoz nem értek, még segíteni sem tudok! De úgyis kitalálunk valamit... olyan nincs hogy nincs megoldás! |
Most meg mi a fene bajom van? Egyszerűen nem értem magam... Dawn megkérdezte hogy mi van velünk Robinnal erre én totál pánikbaestem... de nem ez nem én vagyok! Szeretem... szeretem de mások előtt nem vallom be?
Vagy... először talán saját magamnak kéne bevallani...
Inkább elmegyek vadászni, az legalább segít valamennyire... |
Végre itthon vagyok, egy kis vadászat és máris jobban vagyok, bár még vissza kell menjek, mert éppen csak hazajöttem... Kicsit elszaporodtak a rosszfiúk mostanság nemnagyon voltam vadászni a sérülésem miatt.
De ma ez az iskola... Teljesen kikészített. Kapásból jó volt a bemutatkozásom miszerint elkéstem az első óráról. Magyaróra... Oh, Mr. Benett... rettentő elvont pasas, azt mondta ő már tanított engem, talán a túlvilágon.
Aztán ott volt a tesióra, kellett nekem tesitagozat, minden nap, azzal a banyával. Borzalmas... úgy néz rám mint aki minden percben azt várja mikor változom szellemmé vagy valami múmiává, mintha fertőző betegségem lenne vagy hasonló... Faith, túl magasra lendülsz. Ne csinálj akkora terpeszt, ne rúgj olyan magasra, ne mássz olyan gyorsan még leesel... már az is baj hogy túl jól csinálom? Akkor visszaveszek, de minden nap ezt nem fogom bírni, inkább holnap beülök Buffyhoz.
Viszont Robin fogja tanítani a történelmet... Nem is baj hogy egy ilyen nehéz tantárgyból legalább már biztosan átmegyek.
Itt fekszek az ágyon és annyira szeretném ha megint jönne Robin, de nem jön, csak hallanám a lépteit... annyira jó volt a tegnap este, csak azt nem tudom miért nem ébresztett fel, dehát, végülis mindegy is.
Remek... most lépteket hallo, de ez biztosan nem ő. Lassan kezdem megunni ezt a vadászat dolgot, hiszen mennyi vadász van már... vadásszanak ők. Ott van Kennedy is, nemigaz hogy nem ér rá, mikor egész nap szinte semmit nem csinál.
Nah ez meg mi? Jajj, matekházi. ésakkor? Inkább hozzá sem fogok, érdekli a fenét. Hogy számoljak neki logaritmust számológép nélkül? Nem is érdekel... majd beszerzek egyet, csakhát valahonnan pénz is kéne, de honnan? Valami alkalmi jólfizető munka kéne... Majd kitalálok valamit.
Nah hurrá, most itt tanakodnak az ajtóm előtt hogy mit csináljanak, vár a munka... |
Csodálatos éjszakát töltöttem Robinnal. Sosem éreztem még így, talán mikor először találkoztunk. De azóta mióta... szóval a balhé óta nem. De most... akartam őt, kívántam... és szerettem. Most ébredtem de már nincsen itt... Valószínű bement az iskolába... jesszus, iskola!! A francba, hiszen nekem is be kell menjek... hát ez jó, első nap és máris elkéstem... Egyébként is csak miatta csinálom, utálom az iskolát. Már tudom hogy az a banya az agyamra fog menni.
Csak abban bízok hogy legalább Robin tanítani fog valamit, tényleg ez nem rossz ötlet... Majd benézek hozzá, ha már az első óráról úgyis elkéstem...
Úgyhogy most rohanok... |
És megint, újra és újra...
Megyek a tőrrel a kezemben és megölöm vele Dawnt, felébredek... véres a kezem... és nem tudom letörölni sem, nem értem... de nem csak a kezem a ruhám is véres. De nem, ezt nem álmodom, ezt nem képzelem, valóban az. Mit csináltam? Mit csinálhattam? Dehát itthon vagyok, vagy nem álom volt? Úristen... de nem, Buffyék megálítottak volna...
Szólnom kell Gilesnak... |
Végre már nem tart hatalmában a tőr, ennek felettébb örülök, viszont még mindig ugyanazt álmodom. Azt hogy Buffy öl, és én is. Mi pusztítjuk el a vilgot... borzalmas!! És mikor felébredek látom a vért a kezemen, és beletörlöm a ruhámba, akkor eltűnik.
Itt valami nincsen rendben, nagyon nincsen... |
Itt fekszek ebben a fenti kis szobában, és nem tudok aludni... Buffyval álmodtam és... rémes volt. Ölt, ami nem is lett volna baj, de nem démonokat vagy vámprírokat hanem embereket. Gilest, Kennedyt, Willowt, Dawnt... mindenkit! Éppen engem támadott mikor megláttam a kezében azt a tőrt, vér volt rajta... szinte ámulatba ejtett, majd én is melléálltam és vele együtt gyilkoltam, és élveztem. Nem, ez nem fordulhat elő!
Szólnom kell Gilesnak, itt valami nincsen rendben...
Tényleg gáz van, vagy megőrültem vagy rámzárták az ajtót... de hol van Giles? Hiába kiabálok nem jön senki...
Nah jó, most kezdek ideges lenni. Nem elég hogy ég még mindig a lábam, most még ez is. Na jó gondolkozok...
hogyha kirúgnám az ajtót az hatásos lenne...
Egy vércsepp hullott a padlóra. Mi a fene? A kezem tiszta vér volt, majd képek peregtek előttem, halottak, vér, halottak... vér... és a tőr. De én nem bántottam senkit, ki sem mentem. Kétségbeesetten kiabáltam az emeleten de nem halott senki, majd nagy nehezen kinyitottam az ajtót. Giles egy könyvet lapozgatott odalent. A vér eltűnt a kezemről...
Giles ijedten rámnézett, lassan lementem hozzá... "Giles baj van!" - mondtam. |
Remek, voltam ma egy állásinterjún amin közölték velem hogy nincsen elég szakképzettségem hozzá, úgyhogy beíratkoztam a gimibe. Robin beleegyezésével fel is fognak vennei és vár rám az érettségi, szuper... ott poshadhatok egész délelőtt! Nagyszű az is hogy teljesen kifogytam anyagilag, kellett volna a pénz. De talán az éjszakai műszakot nekem adják itt a sarki kisboltba... majd valamelyik nap el kéne menni oda is. Én tiszta hülye vagyok! Hogy fogom én végigvinni a sulit?? Mondjuk ezen még ráérek aggódni... Robin olyan furcsa, minden második nap nem ér rá, elhiszem hogy fontos ember, de ennyire. Ez így nem jó, hogy nem játszik tiszta lapokkal... nah jó, énsem játszok előtte tiszta lapokkal, de mégis...
Jójó, tudom nekem is őszintének kéne lennem...
Valami nincsen rendben, olyan egészen furcsa volt a ma esti vadászat, sehol egy vámpír, csak elvétve a frissek, olyan egészen világvége előtti hangulat... áh, biztosan csak képzelődök!
Vagy még nincs elég késő az éjszakai lényekhez, lehet kinézek még egy kicsit később, vagy benézek a Dark Nighba, ott úgyis nyüzsögnek mindig a hullák... |
Most értem haza... csodálatos volt ez az este, és az a tánc! Elképesztő... Szinte sosem éreztem még ilyen jól magam: vadászat és tánc ez az életem érteleme... és persze Robin is. Egyre jobban kedvelem, és ma felettéb jól éreztem magam... igazán felszabadultnak... mellette. Nem is tudok most mást mondani, csak hogy egyszerűen boldog vagyok!
|
És megint itt vagyok... vagyis még mindig! Kicsit sajnálom hogy nem mentem el, de így talán mégjobb lesz! Tényleg hülye voltam nagyon!
A tegnap este szuper volt... Ott volt Robin és táncoltunk, de alig beszéltünk, ő meg sem szólalt. Holnap találkozom vele, már előre félek, egyszerűen nem tudok erről beszélni...
Valahogy mégiscsak fogok, vagy majd ülön egymással szemben és nézünk a másikra... de nem, ő biztosan mondani fog valamit, félek tőle...
A tegnap este... ott voltak Buffyék, és végre bejelentették mindenki előtt hogy szeretik egymást. Talán egyetlen voltam aki támogatta őket minden szó nélkül, és talán az egyetlen aki a legjobban nem akarta így. De mostmár mindegy... Azt a pasit is eltettem az útból aki közzéjük akart állni. Rosszul esett, de mégis jól... Hiszen jót tettem vagy mi, de mégis azt éreztem hogy nem kellett volna. De tudomásul kell vegyem: Spike Buffyé, és fordítva...
Én meg mit lelkizek itt, hiszen van valaki aki engem szeret én pedig őt... Vagyis azt hiszem hogy igen...
De hiszen vadász vagyok, védeni alkottak nem szeretni... Talán másra nem is vagyok jó... |
[23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
