A karib-tenger kalózai 3

Na. Ez is elkészült, hurrá! Kezdjük is az elején. Tisztázzuk: ez nem egy paródia. Hiába tűnik úgy, már az első negyed óra után, nem, nem az: te jó filmre ültél be. Az első részben fellelhető önkritika és irónikus megszólalások most olyannyira elszaporodtak, hogy egy egészen más műfaj jellemzőit ismerheti fel a néző a produkcióban. 
 Ne zararjon az, hogy például Barbarossa az első részben simán kinyírta volna mind a három főszereplőt, ebben a részben meg már senki nem emlékszik erre az apróságra. Fátylat rá, a múlt elmúlt! Végülis, csak Will apját küldte a tenger fenekére és kegyetlenül gyilkolt le mindenkit, aki nem volt neki szimpi, de ez minket hol érdekel?! Bocsánat, felhúztam magam...
 Szóval Barbarossa visszatért. Feltámadására egy eléggé béna magyarázatot sikerült adniuk a készítőknek, miszerint Théa hívta őt vissza az élők közé. Naja..mert az olyan mindennapos dolog, hogy elég róla körülbelül 18 másodpercet szánni a filmből, sebaj. 
 Ugye nemcsak nekem tűnt fel, hogy Elizabeth minden létező hímneműt lesmárol? Jó, nem mindenkit, de tuti csak mert nem félt volna bele a két és fél órás filmklasszisba. Mindenesetre ahelyett, hogy egy talpraesett nőt ábrázolt volna (ahogy azt eredetileg az alkotók megálmodták) egy feltünési viszketegségben szenvedőn valaki jött létre, aki nem tud egy értelmes mondatot kimondani és nincsenek mellei (most komolyan, néz már meg..). A William és Elizabeth közti párbeszédek többsége annyira szar (bocs), hogy már fáj.
A filmet tarkítják bőven számítógépes trükkök - mi a manót akartak közölni azzal a résszel, amikor Beckett, mint az új Neo, szuperlassúsággal kűzdi le magát a lépcsőn, miközben körülötte repkednek a hajótörmelékek, dupla sebességgel??? - emellett látványos, ám nem annyira új elemek. A vízi csatározások és utazások hosszúra nyúltak, a kezdeti lendületükből jócskán vesztettek, de legalább próbálkoztak az érdeklődés fentartásával, hisz' minden másodpercben valaki valakit elárult, átáll a másik oldalra (így sosem tudod ki kivel van, tök jó), mindenféle létező értékrendet felrúgnak ezáltal, amit az előző két résszel sikerült felállítaniuk.. Ja és persze annak ellenére, hogy mindenki meghal, a többségük csodával határos módon fel is tud támadni (yuppie).
 Tudom, kegyetlen vagyok, de megbocsáthatatlan az a hiba, ahogy elszúrták a jellemábrázolásokat és a karakterek többsége nagyon felületes maradt (vagy átalakult, lásd Elizabeth-et).
 E részben is fellehetők a már jól bevált drámai pillanatok, az önfeláldozás, az erkölcs és az emberi eszmék talpraállítása, ám a túlzásba esés orkánja magával rántotta a filmet. Amikor elkezdenéd komolyan venni a cselekmény mondanivalóját, éppen azonusolnál a szereplők értékrendjével, mikor jön egy újabb sziporkázó poén és mindent elront. Hiába minden, itt már egy szabadjára eresztett istennő sem képes helyrehozni a dolgokat. Apropó, Callüpszó! Szerepe a filmben egészen addig vonzz minket, amíg az egzotikusan kinéző Théa testének börtönében szenved. Tekintve, hogy két lényeges női karakter van az egész filmben, teljesen nyilvánvaló, hogy kibe zárták a hatalmas erejű lényt. Kiszabadítása után a folytatás elmarad, s a mi általunk olyannyira várt romantikus rész (mikor Jones és Callüpszó ismét egymásra talál) hiányzik.
 Alapvetően semmilyen happy end nincsen, hiszen az is egy abnormális befejezés, hogy Will és Lizy csak tízévente egyszer láthatják egymást. Sajnos megszoktuk mi már a holliwoodi kliséket, muszáj, hogy egy több mint két órás film happy endre végződjön!
Részletezhetném még a film alapvető hiányosságait és óriási hibáit, de felesleges. Ez egy olyan film, amit úgyis mindenki meg fog nézni aki kicsit is gyereknek érzi még magát, van humorérzéke és látta az előző két részt.

legjobb: Barbarossa, hiába, nagyon jó a színész, és ez a karakter kerek és teljes; Szingapúr és úgy általában a legtöbb gyönyörű hely.

legrosszabb: nem részletezem. döntsd el te!