Szállj le a földre!
IDIÓTÁNAK SOXERETETTEL
Szállj le a földre, s nézz magadba! Látod, sok ember az élettől is elragadna. Tudd meg; nincs jogod hazudni, S nyugodt szívvel, csendesen aludni.
Gyötörjön a kétség, hogy elszúrtad. A nemzet lángját ostobán elfújtad. Viadalra vezetted a kínt,és a halált. S dicsfénybe vontad a háborúk zaját.
Emberek remélnek némán, Hozzád fordulnak választ várván. De te megvonod vállad, S szavak helyet csak bombázol párat.
Szeptember tizenegy, "A fene egye meg!" Gondolod, de ezt fontosabbnak látod: S a kislány meséje végét ülve várod.
Szállj le a földre! S nézz körül. A sok értelmetlenségnek senki sem örül. Tégy hát valamit, hisz nálad a hatalom. S csak annyit kell mondanod: "igen, akarom..."
Akarjad a békét, a nyugalmat a földre. Hogy emberek százát ne emberi kéz ölje. Hagyd, hogy minden ország maga döntsön, S friss vizet a pohárba az egész világ öntsön.
Jön Katrina vadul, s gyilkolja a népet, De te miért mindig csak a fehér embert véded? Mindenki egyenlő, de ezt te miért nem érted? Felül írtad ezt is: "Én jobban tudom" - így vélted.
Halljon meg mindenki, legyen fekete, sárga. Csak Mister President maradhat állva. Miért is érzem azt, hogy ez nem stimmel? Gondold át mégegyszer, újra, teljes szívvel.
Érzed már a hülyeséget? Most van vége a mesének. Te mástól várod a választ, De se engem,se mást ne fárassz.
Haldoklik a szárnyaszegett sasmadár, Mindenki csak a te szavadra vár. De ne habozz: gondolj a világra, a jövőre S csak annyit kérek: Szállj le végre a földre!
a verset elkövette: Dessy alias Lilla
2006. május 8.
|