Távlovaglás

Talán a mai lovassportok közül a távlovaglás tekint vissza a legrégebbi múltra. Bukephalos Nagy Sándort állítólag 18.000 km-en át vitte a hátán. Az amerikai póniexpressz egyik lovasa hat hónapon át hetente, a hét három éjszakáján, 480 km-t tett meg. A 19. század végén a katonaság rendezett hosszabb távon távlovagló versenyeket. A Bécs-Berlin között 1892-ben megrendezett távlovagló verseny a magyar lovak átütő sikerét hozta. Mivel sok ló nem élte túl a megpróbáltatásokat, ma már igen szigorú szabályok mellett rendezik meg a távlovagló versenyeket. A Nemzetközi Lovas Szövetség 1980-ban hivatalos szakágává nyilvánította a távlovaglást. A speciálisan erre a célra tenyésztett és felkészített lovakon a versenyzők különböző távokon (30-120 km) indulhatnak. A pálya előre meghatározott útvonalon halad, s változatos terepviszonyokkal rendelkezik.

Tudnivalók a távlovaglásról és a távhajtásról

Maga a távlovaglás ugyan meglehetősen új sportág, hiszen 1988-ban rendeztek Magyarországon először távlovas versenyt. Ugyanakkor nem is olyan régen még a magyarok számára egészen természetes volt, hogy nagy távolságokat tegyenek meg lóháton. Így akár a kalandozások koráig vissza lehetne vezetni a „sportág” múltját. Az, hogy a távlovaglás újonc a lovassportok közt, elsősorban azt jelenti, hogy az elkövetkező évtizedben várhatóan rohamos fejlődés elé néz. Erre predesztinálja hangulata, romantikája, egyszerűsége. A hobbylovasok számára ez a sport sokkal könnyebben elérhető, mint a többi lovas szakág, így széles tömegbázis állhatna élsportolóink mögött. Más sportágakban versenyző lovasok szintén szívesen próbálják ki magukat és lovaikat a baráti hangulatú amatőr versenyeken. A külföldi példák mellet a hazai versenyeken részt vevők növekvő száma is biztató a sportág jövőjére nézve. Erősebb külföldi szervezetek már olimpiai sportággá minősítéséért küzdenek. A távlovagló, illetve távhajtó verseny összetett képet mutat lóról és lovasáról egyaránt. A ló belovagoltságát, idomítottságát, irányíthatóságát, tulajdonságait, a versenyző idomítási és állóképességét is próbára teszi. A verseny több szakaszból áll. Az egyes szakaszokat - minimum 40 km-ként - megállók választják el egymástól, ahol minden esetben állatorvosok vizsgálják meg, hogy a lovak továbblovaglásra, illetve hajtásra alkalmas állapotban vannak-e. Magyarországon a lovas szövetség rövid, közép- és hosszútávon ír ki bajnokságot távlovasok számára. A Magyar Távlovagló Bajnokság versenyein 100-160 km-t kell egy nap alatt teljesíteni, két napos verseny esetén pedig minimum 80 km a napi táv. Középtávon 80-100 km közé esnek a versenyek, gyakorlatban általában 80 km-esek. Rövidtávú versenyeket általában 40 km-esre tervezik. Ezenkívül a megyei bajnokságokon és az amatőr, illetve házi versenyeken indulhatnak a versenyzők 20, 30, 40 és 60 km-es távokon is. Az országos bajnokság 5 fordulós, és az egyes versenyeken elért pontok csak akkor adódnak össze, ha ugyanaz a lovas ugyanabban a kategóriában ugyanazzal a lóval szerzi azokat. A távhajtók első és második kategóriás versenyeken tehetik próbára lovaikat. Az első kategóriás, bajnoki futamokon két naposak a versenyek, mindkét nap 40 km-t kell hajtani. A második kategóriás versenyek 20-40 km-esek. A távlovagló és távhajtó versenyek pontozása km-ek után járó alappontokból, valamint a relatív helyezési pontokból tevődik össze. A relatív helyezési pontok száma a résztvevők számától függ. Az első helyezett relatív helyezési pontszáma megegyezik a versenyt eredményesen teljesítők számával, de maximum 20 pont, a 20. helyezett 1 pontot kap, köztük pedig egyesével csökken a pontok száma. A pályát mindig jól látható jelzésekkel látják el, hogy a versenyző biztonsággal tájékozódhasson. Minden megtett 10 km-t, valamint a cél előtti utolsó 1500 m-t is jelölik a pályaépítők. A versenypályán akadályok lehetnek, melyek leküzdése azonban nem kötelező, ilyenkor egy kissé hosszabb elkerülő szakaszon is tovább lehet haladni. A versenyzők a pályáról térképet kapnak, miután azt a Bírói Bizottság elfogadta. A verseny előtti napon, technikai értekezleten ismertetik a pályával kapcsolatos további fontos részleteket. Az egyes szakaszok hosszát és az előírt időkorlátokat mindig az aktuális versenykiírás tünteti fel. Minden versenyzőt „Versenyzési lappal” látnak el a szervezők. Erre rögzítik a versenyzők minden lovaglási, érkezési és indulási idejét. A jármódot a versenyzők maguk választják meg a verseny összes szakaszán. A verseny közben a lóról le lehet szállni, lehet a lovat vezetni, de a start- és a célvonalon minden esetben lovon, illetve bakon ülve (segédhajtónak a kocsin tartózkodva) kell áthaladni. Ha a lovas nem végleg lépi át a célvonalat, hanem csak egy szakasz végeztével pihenőre érkezik, át is vezetheti lovát a célvonalon. Egy ló, ugyanazon versenyen csak egy versenyszámban indulhat. A pályán a versenyzőn kívül más a lovat nem lovagolhatja, nem vezetheti, nem hajthatja. A verseny során a Bírói Bizottság ellenőrzi a bíráskodást, az állatorvosi ellenőrzéseket és az időmérést. Ha egy versenyzőt a versenyből bármilyen indokkal kizártak, a pályát azonnal el kell hagynia, és amennyiben van ilyen, egy alternatív útvonalon kell a kiindulópontra visszatérnie. A versenyzőnek a verseny során szüksége van segítőkre, akik az erre kijelölt helyen vagy helyeken vízzel illetve élelmiszerrel látják el a lovast, segédkeznek a ló itatásában, valamint megfelelő időjárási viszonyok esetén a ló mosásában. A pihenőhelyeken, állatorvosi ellenőrző pontokon szintén gondozhatják a lovat. Az itt nem említett bármely más segítség tilos, a versenyből való kizárást vonja maga után. A távlovas versenyeken a lóval szemben bármiféle kegyetlen bánásmód tilos. Sarkantyú és pálca használata nem megengedett. Ezen szabályok megszegésének következménye kizárás. A verseny győztese az, aki a legrövidebb idő alatt teljesíti a megadott távot. Csapatok esetén az első három helyezést elért csapattag eredményének összege dönti el a versenyt. Holtverseny esetén az a csapat lesz az első, akinek a harmadik csapattagja érte el a legjobb időt. Háromtagú csapatok megelőzik az egy vagy két tagból álló csapatokat. Az a versenyző, akit egy versenyből kizárnak, az adott verseny általános értékeléséből is kiesik. A versenyre minden versenyző maga jelentkezik (csapatok esetén a csapatvezető). A versenyző és a ló/lovak nevét/neveit a Bírói Bizottságnak kell bejelenteni. A rajtlistát legkésőbb egy órával az állatorvosi szemle után le kell adni. A lovak egészségi állapotát az állatorvosi kapuknál ellenőrzik. Amikor a lovas beérkezik, az időmérő feljegyzi a beérkezési időt. Ettől számítva 30 percen belül jelentkezni kell állatorvosi vizsgálatra. A versenyző nettó ideje csak akkor áll meg, amikor állatorvosi vizsgálatra jelentkezik (belépési idő), és a ló paraméterei megfelelőnek bizonyulnak. Jelentkezni („időt kérni” )akkor lehet, amikor a ló pulzusszáma percenként 64-re, 60-ra vagy az alá süllyedt. Amennyiben a mért értékek nem megfelelőek, a 30 percen belül még egyszer lehet jelentkezni. Amennyiben a ló pulzusa és légzése 30 percen belül sem áll helyre, akkor a versenyből ki kell zárni. Ez a döntés megfellebbezhetetlen. Az állatorvosok a lovak mozgását, vízháztartását, bélmozgását, izmait, nyereghelyének érzékenységét is vizsgálják egyebek közt. Bármely sérülés, sántaság, egyéb egészségügyi probléma esetén az állatorvos dönt a versenyből való kizárásról. Ezután következik a kötelező pihenési idő, mely versenyektől függően 15 perctől 40 percig változhat. Kilépési idő az, amikor a versenyző a kötelező pihenési idő leteltével ismét ellovagol. A versenyt egy végső állatorvosi vizsgálat zárja, a célba érkezést követő 30 percen belül. A távlovagló versenyre jelentkezőknek a verseny ideje alatt biztonsági fejvédő használata kötelező (nemzetközi standard szerinti távlovas fejvédő, három ponton rögzített kobak, acélbetétes zsokékobak). Kerékpáros fejvédő viselése nem megengedett. Fejvédő viselése a távhajtó versenyeken is kötelező. Nyereg használata a távlovagló versenyeken szintén követelmény. A patkolásra vonatkozó követelményeket mindig az aktuális versenykiírás tartalmazza, de általában rövidtávon a két első láb, közép- és hosszútávon mind a négy láb patkolása kötelező. A Magyar Távlovagló Bajnokság és a Magyar Középtávú Távlovagló Bajnokság versenyein súlykorlátozás érvényesül. Középtávon a lovasnak lószerszámokkal és egyéb felszereléseivel együtt minimum 70 kg-nak kell lennie, hosszú távon 75-nek. A mérésbe a kantár súlya nem számít bele. Amennyiben szükséges, a versenyzőnek gondoskodnia kell kiegészítő súlyozásról. A távlovagló versenyeken részt vehet minden 14. évét betöltött személy, aki érvényes sportegyesületi tagsági könyvvel és sportorvosi igazolással rendelkezik. 10-14. évesek csak állandó felnőtt (18 év feletti) lovas kísérővel együtt, írásos szülői beleegyezéssel vehetnek részt a versenyeken. Az induló lovakat az MLSZ-nél be kell jelenteni. Rövidtávra a 4., középtávra az 5., hosszútávra a 6. életévüket betöltött lovakat lehet nevezni. Nemzetközi versenyeken a korhatár 7 év. Előrehaladottan vemhes és szoptatós kancák a versenyeken nem vehetnek részt. A távhajtó kocsiknak kettes fogatnál 4 kerekesnek és minimum 200 kg-osnak kell lennie, egyes fogat lehet 2 vagy 4 kerekes, és minimum 70 kg. A kerekek külső nyomtávja legalább 125 cm-es legyen. Kocsicsere a verseny folyamán lehetséges. A hajtó és segédhajtó egyaránt csak nagykorú személy lehet. I. kategóriás távhajtó versenyen az 5. életévüket betöltött lovak vehetnek részt, míg II. kategóriás verseny esetén az egyik lónak legalább 4, a másiknak legalább 5 évesnek kell lennie. A versenyekre 3 ló nevezhető. Verseny közben lócsere nem lehetséges. A versenyeken résztvevő lovaknak rendelkezniük kell lóútlevéllel, mely igazolja a lóinfluenza elleni megfelelő vakcinázást és az egy évnél nem régebbi fertőző kevésvérűségről, takonykórról és tenyészbénaságról szóló negatív szerológiai eredményt. A verseny során súlyos visszaélésnek minősül minden olyan tevékenység, melyet a versenyző vagy csapattagjai követnek el, és más versenyzőket hátrányosan érint. Visszaélés alatt azon tevékenységeket kell érteni, mely olyan jogtalan előnyhöz jutatja az elkövetőt. Ezen esetek elbírálása a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozik. A versenyen résztvevő lovakon doppingvizsgálatot lehet végezni. Pozitív eredmény esetén, ha a versenyző hozzá nem értése miatt használta a tiltott szert, úgy az adott versenyen elért eredményét törölni kell. Ha a versenyző a tiltott szer alkalmazását nem vallja be, az eredmények törlése mellett, a következő versenyen nem vehet részt, a vizsgálat költségeinek megtéríttetése mérlegelhető. Szándékos doppinghasználat esetén (enyhébb beszámítás alá eső szerekkel) az adott versenyév minden eredménye semmisnek tekintendő, a vizsgálat költségét a versenyző köteles megtéríteni. Ha a doppingolás súlyosan beszámítás alá eső szerekkel történt, az évadban elért eredmények törlendők, lóra és lovasra egyaránt, és az évad többi versenyéről a lovat és lovasát egyaránt ki kell zárni. Emellett 365 napig semmilyen lovasversenyen nem vehet részt.