Létezéséről 1879-ben szerzett tudomást a világ Przewalskij orosz földrajztudós leírásából. Nemcsak Közép-Ázsiában, hanem Európában is nagy számban élt, a kőkorszaki ember leggyakoribb, legkedveltebb vadászzsákmánya volt. Ez a 130-140cm marmagasságú, otromba fejű, vastag nyakú, zömök testű, durva szőrzetű, vastag lábú ló hihetetlen gyors mozgásra is képes. Rendkívül óvatos. Színe sötétpej, sárgásvörös, hátán sötét hátszíjjal. Ma már csak igen kis számban fordul elő Mongólia 1000-1400m magas sztyeppéin. Ezeken a területeken 10-20 fős csapatokban él, leginkább éjjel legelészik, nappal szinte láthatatlan. Európában az állatkertek lakója, a budapesti Állatkertben is látható. |