Akár nézők, akár játékosok, akár csak álmodoznak valamelyikről, a britek közismerten rajonganak a sportért. Bárhol is vagyunk éppen, valamilyen esemény biztosan van, a lehetőségek száma pedig végtelen. A sportrendezvények egész évben szünet nélkül tartanak, sok téli és nyári sportot felvonultatva. Nem csoda tehát, hogy a legtöbb brit nem években, hanem sportszezonokban gondolkodik. 

Bár az élvonalbeli focimeccsekre szóló jegyek sokak szerint nagyon drágák és nehezen hozzáférhetők, mindig érdemes megpróbálni bejutni a nagyobb csapatok meccseire, hátha szerencsénk lesz. A legtöbb városnak van saját másodvonalbeli focicsapata, aminek a meccseire bármikor elmehetünk – a helyi szurkolók szenvedélyes támogatásának köszönhetően garantált a színvonalas játék és a remek hangulat.

A nemzetközi krikett hasonlóan népszerű – legyen szó akár öt napig tartó nemzetközi meccsekről, akár sima egynapos találkozókról. A krikettmeccsel egybekötött piknikezés és lassú lerészegedés nagy múltú hagyománynak számít. Ha nem jutunk be ezekre a meccsekre, érdemes a megyei bajnokság mérkőzéseivel próbálkozni, amelyeket gyakran idilli, régimódi pályákon játszanak. Wales-ben a rögbi a király, és egy helyi meccs után bárki könnyen megérti a wales-iek rajongását. A rögbi Angliában is egyre népszerűbb, hála a nemzeti csapat 2003-as szenzációs világkupa-győzelmének. 

A tenisz iránti érdeklődés középpontjában a kéthetes wimbledoni torna áll, és bár nagyon nehéz a központi pályákon zajló meccsekre jegyet kapni, az igazán elkötelezett rajongók igyekezzenek legalább a külső pályákra bejutni, hogy ízelítőt kapjanak a meccsek hangulatából. 

Ünnepnapokon a közismert sportokon kívül számos hagyományos hely eseményre is sor kerül. Ilyen például a tömegfoci.