Történelme

A Kr.e. III. évezredtõl lakott (Stonehenge) brit szigeteket a Kr. e. VIII. századtól hódították meg a kelták. A Kr. e. I. század és 410 között Britannia római provincia lett.

A rómaiakat az V. század elsõ felében az európai kontinensrõl beáramló germán törzsek - angolok, szászok, jüttök - követték. A skótok 500 körül jelentek meg mostani hazájukban.

A Karoling korszakban Anglia erõs kulturális hatást gyakorolt a kontinensre. 1066-ban a Hódító Vilmos vezette normannok leigázták az angolokat, akik fokozatosan összeolvadtak a hódítókkal. I. Edward meghódította Walest (Arany János: A welszi bárdok).

Az angol uralom alatt álló Skócia a XIV. sz. elején elnyeri függetlenségét. A Plantagenet dinasztia kiterjedt francia-angol birodalom kialakulását hozta. A százéves háború Anglia vereségével ért véget. VIII. Henrik és I. Erzsébet uralkodása alatt a királyi hatalom helyreállt, Anglia felvirágzott.

Az 1642-49-es polgári forradalom elõkészítette a kapitalizmust, amely Angliában alakult ki a legkorábban. Az angolok a XV. században alapították meg elsõ gyarmatukat, amely a XVIII. századra óriási gyarmatbirodalommá terebélyesedett, a tengereken való egyeduralommal.

1707-ben Angliát és Skóciát Nagy-Britannia néven államjogilag egyesítették. A napóleoni háborúkban gyõztes Nagy-Britannia a világ nagyhatalmává vált. Gyarmatbirodalmát az I. világháborúban gyõztes hatalomként tovább bõvítette.

1921-ben Írország kettészakadt, déli része elnyerte függetlenségét. Észak-Írországot erõszakkal Nagy-Britannia autonóm részévé tették. 1999. decemberében megalakult Észak-Írország elsõ, katolikus-protestáns koalíciós kormánya David Trimble miniszterelnök vezetésével. A II. világháborúban a gyõztesek oldalán állt, de politikai, gazdasági téren elvesztette világelsõségét és gyarmatok többsége is függetlenné vált. 

Õrségváltás a palota elõtt

Margaret Thatcher vezetésével, - aki az elsõ nõi miniszterelnök volt Nagy-Britanniában 1979-ben ismét a konzervatívok kerülnek hatalomra. 1985. novemberben egyezményt ír alá Írországgal, amelynek értelmében az országnak beleszólási joga van Észak-Írország közigazgatásába.

2000 januárjától Skóciának 1707 óta elõször önálló parlamentje lett, és megalakult a walesi nemzetgyûlés is, amelynek nincs törvényhozási joga, de átvette a londoni walesi ügyek minisztériumának feladatait. A nyolcvanas években bekövetkezett gazdasági fellendülés révén a szigetország visszakerült a világ vezetõ hatalmainak sorába.

Anglia államformája alkotmányos, örökletes monarchia, parlamentáris kormányzással. Alkotmányát parlamenti törvények, szokások és bírósági határozatok alkotják. Jelenlegi államfõje a Windsor-házhoz tartozó II. Erzsébet királynõ 1952. február 6. óta.

Az 1997-es parlamenti választásokon .a Munkáspárt nyert, amely a 2005-ös választásokon harmadízben is gyõzött. Tony Blair 1997. május 2. óta miniszterelnök.

Észak-Írország

Az írek a Kr. e. IV. században bevándorolt leéta hódítók utolsó letelepedett törzse (valószínüleg a gael – innen ered a hagyományos ír kultúrát ma is jelölõ gael kifejezés) utódai.

Az V. században elterjedt a keresztény vallás Szent Patrik buzgólkodása nyomán, és ezzel egyidõben megindult az ország feudalizálódása. A gazdasági fellendülés okozta a vikingek fosztogatását. Fõvárosát – Dublint – a vikingek alapították.

1171-ben II. Henrik fennhatósága alá vonta a szigetet, és bejelentette igényét a trónra. 1541-ben VIII. Henrik vallási reformot hajtott végre, felvette az „Írország királya” címet, elkobozta a nemesség birtokait, amit az angolok kközött osztott szét. Ettõl kezdve követték egymást az ír történelem legsötétebb eseményei. A 12. századtól az ír törzsek eredménytelenül harcoltak az angolok ellen.

1690-bena boyne-i csatában Orániai Vilmos protestáns erõi legyõzték az ír katolikusokat, az angol uralom megszilárdult, a nemesség jó része elmenekült.

A brit gyarmati uralom megszüntetéséért az ír nép egyre erõsebben harcolt, titkos társaságok alakultak. 1800-ban meghozták az Egyesítési Törvényt, amellyel eltörölték az ír parlamentet, létrejött az Egyesült Királyság.

A 19. század közepe táján az ínséges esztendõk miatt kb. 4 millió ír vándorolt ki Észak-Amerikába.1905-ben megalakult a Sinn Fein (Magunk erejébõl) elnevezésû félkatonai jellegû párt.

1916-ban Dublinban felkelés tört ki, ami erõsödõ népi mozgalmat eredményezett, és az 1919. januárjában Dublinban összeült ír parlament kinyilvánította Írország függetlenségét. A Sinn Fein titkos katonai szervezete ekkor vette fel az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevet.

1922-ben megkötötték a Szabad Ír Államot létrehozó szerzõdést mely azonban Ulster hat grófságára nem vonatkozott. Ez volt az a szerzõdés, amely meghúzta Észak-Írország és az Ír Köztársaság között mai is fennálló határokat.

Írország kettéosztását másfél évig tartó polgárháború követte, melynek befejeztével Ulster belfasti székhelyû önkormányzattal, Észak-Írország néven unióra lépett Nagy-Britanniával, Egyesült Királyság néven.

Skócia

Az õslakos piktek és az Írországból bevándorolt skótok laktak a vidéken. A skótok kelta eredetû angol nyelvjárást beszélõ nép. Az V-VI. században Britanniába letepepedõ angolszászok jelentõs területeket hódítottak el tõlük.843-844-ben Kenneth MacAlpin skót király meghódította a szomszédos pikt birodalmat, királyságot alapítottak, megõrizve függetlenségüket, biztosítva az egyesített királyság gael-kelta jellegének megõrzését.

1286-ban, a skót királyi ház kihalásával I. Edward angol király hûbéresévé tette Skóciát, de 1302-ben Bannockburn-nél vereséget szenvedett.

1371-tõl a Stuart-ház került uralomra akik folyamatos háborúban álltak az angolokkal. 1560-ban Knox elterjesztette a kálvinista tanokat, a kálvinizmus gyõzelme arra kényszerítette Stuart Mária királynõt, hogy Angliába meneküljön, ahol Erzsébet 1568-ban kivégeztette. A Tudor-dinasztia kihalásával I. Jakab lett Anglia királya.

A skót fõurak vezette felkelés 1639-ben jelentõsen hozzájárult az angol polgári forradalom kitöréséhez. Seregeiket Cromwell 1651-ben leverte, ezzel megszûnt Skócia önállósága. 1707-ben egyesült Angliával, Nagy-Britannia néven.

Wales

Nagy-Britannia alkotmányos része a fõsziget nyugati részén, a legkisebb és legkevésbé népes része. A Kr. e. V. században kelta törzsek telepedtek meg itt, és ezzel egyidõben a driudák elterjesztették a kelta nyelvet és vallást.

A rómaiak békét teremtettek hódításuk nyomán, de civilizációjuk nem gyökeresedett meg. Visszaszorították az íreket, ellenálltak az angol hódítóknak az autonóm walesi egyház segítségével.665-tõl elkülönültek a többi bretontól, és négy királyságukban megõrizték törzsi szervezetüket.

A IX-XI. században ellenálltak a skandináv hódításnak. Egységre törõ királya Howell szentesítette a walesi jogot, Gruffydd ap Liewelyn számos vereséget mért az angolszászokra.

I. Edward angol király 1281-83 között meghódította a walesiek területét ( Arany János: A walesi bárdok). A walesiek utolsó fellángolása az angolok ellen a rózsák háborújában volt: a Tudorok a XVI. században a walesi országrészt Angliához csatolták.