Gazdasága

A kormány és az ipar szoros együttműködése, az erőteljes munkaetika, a magas szintű technológia, a kiváló oktatási rendszer és az alacsony védelmi kiadások (amelyek a GDP mindössze 1%-át teszik ki) tették lehetővé, hogy Japán kivételes sebességgel válhasson az USA mögött a világ második gazdasági nagyhatalmává. Három évtizeden keresztül a gazdasági növekedés rendkívül gyors volt: 10% az 1960-as, 5% az 1970-es és 4% az 1980-as években. A növekedés lelassult az 1990-es években, amit szakértők főleg a 80-as évek túlzott befektetéseivel, illetve hibás (a forró tőke megzabolázására irányuló) kormányzati intézkedésekkel magyaráztak. A kormány azon törekvései, melyek a gazdasági növekedés visszaállítására irányultak, kevés sikert értek el, és 2000–2001 között az Egyesült Államokban, valamint a többi ázsiai gazdaságban is fellépő recesszió még inkább lassította a gazdasági növekedést. 2005 óta azonban, főképp a belső fogyasztás megélénkülésének hatására a japán gazdasági növekedés ismét felgyorsult, és 2005 negyedik negyedévében 5,5%-os szintet ért el .

A gazdaság figyelemreméltó jellegzetességei a gyártó cégek, valamint beszállítóik és disztribútoraik szoros együttműködése keirecu nevű csoportokban; illetve a városi munkás réteg egy részének járó életre szóló alkalmazás lehetősége. A jegyek legtöbbje manapság eltűnőben van.

Az ipar, a gazdaság legfontosabb ágazata nagyban függ az importált nyersanyagtól és üzemanyagtól. A mezőgazdasági szektor viszonylag kicsi, de erősen támogatott és védett. A rendelkezésre álló termőterület az ország népességéhez viszonyítva viszonylag csekély, de a területegységre jutó termelékenység nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas. Nagyrészt önellátó rizst tekintve, más termények kb. 50%-át kénytelen importálni. Japánhoz tartozik az egyik legnagyobb halászterület, és 15%-át foglalja le az összefogásból.

A hosszú távú kilátásokat főképp a népesség elöregedése és az alacsony születési ráta rontja, amely problémák enyhítésére többek szerint az eddiginél liberálisabb bevándorlási politikára lenne szükség, de a japán kormány ebben az ügyben egyelőre még nem tett jelentős lépéseket . A robotika kulcsfontosságú gazdasági tényező, figyelembe véve a tényt, miszerint Japán rendelkezik a világ 720 000 dolgozó robotjaiból 410 000-rel.