 |
Menü |
|
|
| | |
|
Praktikus |
|
|
| | |
|
Hír-lapok |
|
|
| | |
|
Magyarság |
|
|
| | |
|
Kultúra |
|
|
| | |
|
Egyház |
|
|
| | |
|
Érdekes oldalak |
|
|
| | |
|
Térkép |
|
|
| | |
|
Továbi honlapok |
|
|
| | |
|
pálosszentkút |
|
|
B�lint S�ndor: Boldogasszony vend�gs�g�ben
(Veritas K�nyvkiad�, Budapest, 1944, 7-11.old.)
P�LOSSZENTK�T
A katolicizmus sz�nes magyar v�ltozatait, n�pi hangulat�t kev�s b�cs�j�r�hely�nk �rezteti annyira, mint az �jabban P�losszentk�tnak nevezett ferencsz�ll�si Szentk�t, Kiskunf�legyh�za k�zel�ben. Ez a Szentk�t nem vert .nagyobb h�rt, egyszer� �s al�zatos, mint azoknak a cs�ndes parasztoknak hite, akik olyan h�s�ggel szokt�k f�lkeresni. A legut�bbi id�kig m�g papja sem volt, F�legyh�z�r�l gondozt�k, igaz: buzg� meg�rt�ssel. Csak p�r �ve van a hazat�rt p�losok kez�ben, akikre itt gy�ny�r� hivat�s v�rakozik: az Alf�ld magyars�g�nak az �j k�z�pkor ig�zet�ben, valami modern monaszticizmusban val� kiteljes�t�se. Van ebben a kegyhely�nkben valami friss, fiatalos, ami megragadja a h�veket. Minden k�l�n�sebb propaganda n�lk�l is a Kiskuns�g n�p�nek szent helye, kegyelemforr�sa.
Szentk�t ellen�rizhet� t�rt�nete a XVIII. sz�zadba ny�lik vissza. A legenda azonban kor�bbi id�kr�l is tud. Elmondja, hogy a h�dolts�gi id�kben m�g templom �llott a mai szent k�t k�zel�ben. A lakoss�gnak azonban a fenyeget� t�r�k el�l menek�lni kellett. A templom elpusztult. Hogy a pog�ny az Olt�riszents�get meg ne gyal�zza, a h�vek menek�l�s k�zben egy k�zeli k�tba rejtett�k. Ennek eml�kezete k�s�bb is . fennmaradt.
A sz�tsz�r�dott pap �s templom n�lk�l maradt h�vek, egyszer� p�sztorok hossz� id�k�n �t ehhez a k�thoz j�rtak azt�n �jtatoskodni, amelyet az Osty�ban rejt�zk�d� Isten egykor megszentelt. Egy gazdag ember azonban oktalan g�gj�ben bet�mette a kutat, de sz�nd�ka hi�ba val� volt. A k�t minden reggelre kitisztult, kil�kte mag�b�l a belehordott f�ldet �s �gy a gazdag ember megsz�gyen�lt. Az esetnek h�re futamodott �s a h�vek most m�r a kutat t�volabbi vid�kekr�l is f�lkerest�k.
A m�sik, �ltal�nosabb magyar�zat szerint 1791-ben t�rt�nt, hogy itt a ferencsz�ll�si puszt�n az egyik p�sztor �jf�lt�jban erre terelte ny�j�t. Egyszercsak ismeretlen forr�sra akadt, amelyb�l f�nyess�g sug�rzott ki. A f�nyess�gb�l Sz�z M�ria alakja bontakozott ki �s a p�sztor az angyalok �nek�t hallotta. L�tom�s�nak h�r�re mindenfel�l j�ttek zar�ndokok a kis erecsk�hez, amely a Boldogs�gos Sz�z megjelen�se ut�n is megmaradt. Hi�ba volt minden tilalom, a b�cs�sok folyton szaporodtak s a k�tn�l csod�s gy�gyul�sok t�rt�ntek. A hat�s�gok a forr�st be akart�k t�metni, de csak egy k�romkod� term�szet�r�l h�rhedt ember v�llakozott a munk�ra. A forr�s azonban azonnal kih�nyta mag�b�l a f�ldet, s�t nagy k�tt� sz�lesedett. Az embernek karjai meg b�nultak, ivad�kait is �lland�an csap�sok �rt�k. Nem sok�ra a kultuszt az Egyh�z is elismerte. A h�vek alamizsn�j�b�l 1875-ben a k�z�pkori templom romjain fel�p�lt a mostani szentk�ti k�polna. Legnagyobb b�cs�ja P�nk�sd napj�n van. Ilyenkor �tven-hatvan sz�nmagyar helys�g h�vei is f�lkeresik Sz�z M�ria szentk�ti tany�j�t. Hat�s�nak k�re �szakon eg�szen Kecskem�tig, Lajosmizs�ig, nyugaton a Dun�ig, d�len Halasig, keleten a Tisz�ig, Szeged vid�k�ig terjed.
A szent k�t �s k�polna ott foglal helyet a tany�k k�z�tt a maga csendes mag�rahagyatotts�g�ban, paraszti ig�nytelens�g�ben. Csak a f�k, sz�l�k �s b�zavet�sek �kes�tik, igaz, minden m�v�szi dekor�ci�n�l hatalmasabban. Az �let bibliai egyszer�s�ge fogad benn�nket: a keny�r �s a bor az olt�rra �s az emberek asztal�ra ker�l. A Szentk�tnak ebben a mag�nyoss�g�ban, magasztos szeg�nys�g�ben, a term�szetnek a term�szet f�l�ttiekre hangol� cs�ndj�ben a kiskuns�gi paraszt n�p a maga k�rnyezet�nek megszentelt m�s�ra, �let�nek �gi igazol�s�ra ismer r�. A Szent Sz�z megjelen�s�vel vigasztalta meg e komoly, munk�s parasztokat �s most rn�r itt �l k�z�tt�k ezen a tanyai t�jon, k�zelr�l l�tja �Iet�ket �s munk�jukat. Szereti �ket, ahogy e neh�zkes emberek is annyira szeretik �t. Messzir�l elj�nnek hozz�ja. Azt aj�nlj�k fel neki, ami szeg�nys�g�kb�l �ppen kitelik: a f�rads�gukat. Azt hissz�k, nincs aj�nd�k, amiben M�ri�k nagyobb kedve teln�k.
A d�lut�ni nap melegen t�z a b�cs�sokra, akik komoly, �nnep� feket�ben gyalogszerrel k�zelednek a Sz�z Sz�z �rnyas hajl�ka fel�. 40-5O kilom�ter a l�bukban, de szem�kben a haza�rkez�s megillet�d�tt boldogs�g�b�l csillog valami. A k�poln�ban k�sz�ntik Sz�z M�ri�t:
�h, egeknek lilioma, sz�p Sz�z M�ria,
Ferencsz�ll�si kis k�polna �kes csillaga.
�n tehozz�d idej�ttem, �kes sz�z vir�g,
M�lt�ztass�l meghallgatni, kegyes Sz�zany�nk...
T�rdepelve adnak h�l�t neki, hogy ideseg�tette �ket. Ut�na megker�lik a szabadon �ll� olt�rt, zsebkend�j�ket v�gigh�zz�k az olt�ron, az angyalok �s a Sz�zanya szobr�n, majd let�rlik vele a b�cs�j�r�s verejt�k�t.
Megragad� l�tv�ny az �jtatoss�gok csod�latos gazdags�ga �s szimult�nizmusa. Itt �j b�cs�s csoport, �gynevezett kereszt �rkezik. Szeretne a k�poln�ba jutni, hogy k�sz�ntse a Szent Sz�zet. Nem tud bejutni, mert egy m�sik kereszt m�r megel�zte. Ez�rt a k�polna el�tt let�rdel �s v�rja, hogy �re� is sor ker�lj�n. �jabb b�cs�sok j�nnek, akik meg a k�poln�t ker�lik �neksz�val. Nem t�relmetlenek. Ism�t egy m�sik csoport a st�ci�kat j�rja. Ott egy k�l�n�ll� M�ria-szobor, amott pedig egy kisebb, Magyarok Nagyasszonya tisztelet�re szentelt k�poln�ban (amelyet, mint mondj�k, egy egyszer� szegedi kofaasszony emeltetett) �jtatoskodnak. Mag�n�l a szent k�tn�l is �lland�an vannak. Egyesek a k�t el�tt t�rdelnek, �gy im�dkoznak. M�sok a viz�ben moss�k, �ztatj�k beteg tagjaikat. Nem feledkeznek meg term�szetesen lelk�k tiszt�lkod�s�r�l sem: elv�gzik gy�n�sukat a szabad �g alatt, hatalmas f�k �rny�k�ban r�gt�nz�tt gy�ntat�sz�kekben v�rja �ket a p�losokkal egy�tt a k�rny�k paps�ga.
Elk�ltik szer�ny vacsor�jukat, kiss� megpihennek, hogy �jult er�vel szolg�lhassanak M�ri�nak. Az egyes keresztek k�l�n-k�l�n - lit�ni�t, olvas�t im�dkozva, �nekelve - k�rmenetet tartanak. Lassan beesteledik. Ilyenkor a szent keresztb�cs�t j�rj�k, azaz keresztalakban, �g� gyerty�val a kez�kben �jtatoskodnak. A kereszt k�zep�n b�cs�vezet� t�rsuk, aki mag�t Krisztus bojt�rj�nak szokta nevezgetni, ir�ny�tja �ket. P�nk�sd vig�li�j�ra val� tekintettel k�l�n�sen a Szentl�lek aj�nd�kai�rt k�ny�r�gnek. M�s csoportok lepihennek a f�re �s misztikus gyertyal�ngn�l k�vetik vezet�j�k �nek�t. A k�poln�ban eg�sz �jjel virrasztanak. Kinek jutna ugyan esz�be, hogy test�nek k�nyelm�vel, pihen�j�vel t�r�dj�k? Az alf�ldi homok misztikus illatokkal vir�g zik ezen az �jszak�n.
| | |
|
|
|
NYITÓLAP |
|
Meghalt Bella István |
Csontos János |
2006.04.28. 02:29 |
|
2006. április 21. (19. oldal)
Hosszan tartó betegség után, 66 éves korában elhunyt Bella István Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő. Bella István 1940. augusztus 7-én született Székesfehérváron. 1978 és 1991 között az Élet és Irodalom című hetilap munkatársa, főmunkatársa, rovatvezetője, 1994-től pedig a Magyar Napló versrovatát szerkesztette. A költő a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Írószövetség választmánya és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja volt.
|
A nagy erdélyi tüntetés |
Győri Béla |
2005.12.03. 23:19 |
A szomorú emlékű népszavazás első évfordulóján emlékezzünk meg a határokon túlre rekesztett testvéreink iránti szolidaritás egyik első látványos demonstrációjáról.
|
GYÁSZ |
Ugró Miklós |
2005.12.01. 19:12 |
Szüle Zsolt (1949. április 11. – 2005. november 27.) Szüle Zsolt költõ, újságíró, az elsõ választási ciklusban önkormányzati képviselõként is tevékenykedett.
Pestszentlõrinc Pestszentimre Önkormányzata saját halottjának tekinti, temetésérõl késõbb intézkednek.
|
Jobboldali fordulat Lengyelországban |
Ember Zoltán |
2005.09.25. 10:57 |
Várhatóan két jobboldali párt lesz a befutó a vasárnapi lengyel választásokon, több mint kétharmad arányú többséggel.
A nacionalista, populista, rendpárti, morális megújulást hirdető Jog és Igazság (PiS) a privatizáció felülvizsgálatát ígéri, elutasítja az eurót és nagyobb szerepet szán az államnak, a jobbközép-liberális Polgári Platform(PO) folytatni akarja a privatizációt, minél gyorsabb eurót szeretne, és egykulcsos adórendszert javasol, családi kedvezmények nélkül.
|
Szabó Lőrinc: |
|
2005.09.15. 22:43 |
Hazám, keresztény Európa
|
JÓZSEF ATTILA ÉVSZÁZADA |
|
2005.08.09. 10:02 |
Volt anakoréta / próféta, staféta / most már megdicsőült / állami poéta. // Mert József Attilát / államosították, / a többi szálfákat / elbokrosították. (Weöres Sándor: József Attila)
|
A szabadság útjai – Solidarno¶ċ, 25 év. Kiállítás a Lengyel Intézetben. |
|
2005.08.08. 16:06 |
A budapesti Lengyel Intézet tisztelettel meghívja Önt és barátait ”A szabadság útjai – Solidarno¶ċ, 25 év” cimű kiállítás megnyitójára 2005. augusztus 9-én, kedden 18 órakor. A kiállítást megnyitja Buda Géza, az egykori „Lengyel-magyar Szolidaritás” alapító tagja.
|
Erdélyben jártunk |
|
2005.08.06. 00:51 |
Városnézés, szekerezés, gyalogtúra(és persze nagyon sok vonatozás): Brassó -Csíkrákos - Hargita - Csíkszereda és Csíksomlyó - Balánbánya - Egyeskő - Nagyhagymás - Gyilkostó - Gyergyószentmiklós
|
SZÉKELY MIATYÁNK |
Szilágyi Béla |
2005.08.02. 15:25 |
Mi Atyánk! Ki a mennyekben vagy!
Kitől jön élet és halál!
|
Elhunyt Síklaky István |
|
2005.07.07. 18:00 |
Síklaky István (Budapest, 1927. április 15. - 2005. július 4.).
Közgazdász végzettségű, sokoldalú, igen humánus és kiváló emberként ismerték, akik közelről ismerték. Apja külvárosi gimnáziumi igazgató volt, egy diákújság kiadója és szerkesztője, amit később fia végzett. Innen a világos fogalmazás, igényes nyelvhasználat, a pontos kifejezés és a magyar nyelv szeretete, ami későbbi írásaiból kitűnik. |
A nyolcvanéves Gyapay Gábor köszöntése |
|
2005.06.10. 02:31 |
Gyapay Gábort a magyar történelemtanítás meghatározó egyéniségét, a fasori gimnázium újrateremtõjét és a rendszerváltás utáni elsõ igazgatóját történész tanítványai ünnepi tanulmánykötettel köszöntötték nyolcvanadik születésnapja (2004. december 9.) alkalmából.
|
SZENTIVÁNÉJI IDŐUTAZÁS A KECSKÉS-EGYÜTTESSEL |
Zamárdi Közösségi Ház és Könyvtár |
2005.06.08. 03:49 |
Zamárdi tán az egyetlen falu a Kárpát-medencében, ahol minden sorsfordító korszaknak van emlékhelye. Ezeken a helyszíneken zenével és költõi szóval idézõdnek meg múltunk nagy eseményei.
|
PONGRÁTZ GERGELY 1932-2005 |
|
2005.05.19. 08:43 |
„Egyszer látom, hogy nyílik az ajtó, az õrnagy bedugja a fejét és int. Odamegyek az ajtóhoz. Azt mondja nekem, hogy "Öt perc múlva legyen itt az édesanyjával és a kishúgával! Hozzák a cuccaikat!" Valóban, jött az õrnagy, kimentünk az épületbõl, egyenesen a fõkapuhoz, ahol egy százados géppisztollyal állt õrségben. Tisztelgett, és mi meg kisétáltunk. Csornán a laktanya nem a városban van, hanem kint van a földeken. Elhagytuk a kerítést, olyan százötven méterre, megáll az õrnagy, a vállamra teszi a kezét. "Látja ott azt a fényes vonalat? Az a vasút. Az elsõ állomáson ne álljanak meg, mert ott az éjjel razzia lesz. Három kilométerre van a második állomás. Oda menjenek el, várják meg a vonatot, és azzal menjenek tovább." Szembe fordított magával, és azt mondta: "Maga most kimegy Nyugatra. Tudja, hogy milyen nagy felelõsség van magán? Ahogy viselkedik, úgy fogják megítélni a magyar forradalmat és a felkelõket. Minden lépésére, minden szavára vigyáznia kell. Ezt ne felejtse el soha!" Kerestem ezt az õrnagyot, de nem találom. Pedig jaj, de szerettem volna megtalálni!”
|
¿Sólyom - mindenkinek jó¿ |
|
2005.05.13. 00:49 |
* A legtöbben Mádl Ferenc jelenlegi államfőt támogatják a Fidesz által indított országos szimpátiaszavazáson - jelentette be Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke. Az elmúlt hetekben mintegy 352 ezren adták le szavazatukat: eddig 140 ezer szavazat érkezett Mádl Ferencre, 132 ezer Sólyom Lászlóra, 55 ezer Szili Katalinra, 49 ezer Glatz Ferencre és háromezer Gombár Csabára - mondta. Rogán Antal azt is jelezte, hogy ez így összesen 379 ezer voksot jelent, mivel a Fidesz szavazólapján két nevet is meg lehet jelölni. * 1. Vágvölgyi B. András: Levél az elnöknek/ről 2. Ungváry Rudolf: Nyerő helyzet - bátraknak "Magyarország köztársasági elnökének nincsenek jelentős hatalmi jogosítványai. Legfeljebb kényelmetlen, de nem komoly politikai tehertétel egy kormány számára a másmilyen politikai kötődésű elnök. A világnézetileg kevésbé elkötelezett választót nem hatja meg, ha egy párt csupán politikai kötődése miatt nem támogat egy máskülönben alkalmas elnökjelöltet." 3. Sólyom László az egyetlen elfogadható jelölt – beszélgetés Bánffy Györggyel
|
Új Lakitelki Nyilatkozat |
|
2005.04.08. 23:28 |
A Magyar Demokrata Fórum életre hívói ismét szólni kívánnak a magyar nyilvánossághoz. Erre kényszerít bennünket az ország és a magyarság mai áldatlan helyzete. Saját felelősségünk is erre sarkall bennünket, hiszen 1987 szeptemberében a súlyosodó válság nyomása alatt, de a megújulás reményében hívtuk barátainkat az első lakiteleki találkozóra. Az általunk alapított párt jelenlegi vezetői már csak bitorolják az MDF nevet. Meggyőződésünk szerint politikájuknak és magatartásuknak semmi köze sincs Lakitelek szelleméhez. Úgy érezzük: szólni kell ismét. Politikai nézeteinkben vannak ugyan különbségek, de közös nevezőnek tartjuk a jövő iránti felelősséget.
|
GYÁSZ |
|
2005.04.01. 23:07 |
Szép dolog, ha az ember az utolsó pillanatig Isten Országáért éghet.
Ugyanakkor nagy békességgel tölt el, ha arra a pillanatra gondolok , amikor az Úr majd magához szólít: az életből az Életre! Ezért gyakran a szomorúság árnya nélkül ajkamra jön egy ima, melyet a pap mond a szentmise bemutatása után: In hora mortis meae voca me, et iube me venire ad te-
Halálom óráján hívj engem magadhoz, Uram és parancsolt, hogy hozzád jöjjek. A keresztény reménység imája ez, mely azzal, hogy a jövőt az isteni jóság oltalma alá helyezi, nem rontja el a jelen órájának örömét.
"Iube me venire ad te!": ez az emberi szív legmélyebb vágya, azokban is, akik nem tudnak róla.
Ó, élet Ura, add meg, hogy ezt egyre világosabban tudjuk, és életünk minden szakaszát ajándékként értékeljük, mert telve van további ígéretekkel.
Szeretettel valósítsd meg ránk vonatkozó akaratodat azáltal, hogy minden nap irgalmas karjaidba veszel minket.
És ha eljön a végső "átmenet" pillanata, add, hogy derűs szívvel induljunk, nem sajnálva azt, amit magunk mögött hagyunk, hiszen ha a hosszú keresés után Veled találkozunk, újra megtalálunk minden igazi értéket, amit itt a Földön megismerhettünk. És újra találkozunk mindazokkal, akik előttünk távoztak el a hit és a remény jelében.
És te, Mária, a zarándok emberiség Anyja, "imádkozzál érettünk, most és halálunk óráján." Ölelj minket mindig szorosan Jézushoz, a te szeretett Fiadhoz és a mi testvérünkhöz, az élet és a dicsőség Urához. Amen!
Kelt a Vatikánban, 1999. október 1-én
Joannes Paulus pp II -
II. János Pál pápa
|
A Lengyel-Magyar Szolidaritás 1988 október 23-i felhívása |
|
2005.02.28. 20:37 |
"Az alábbiakban közreadom a Lengyel-Magyar Szolidaritás 1988 október 23-i felhívását. A szórólapot 1988 október 23-án a Batthyány téren szórták szét a szervezet aktivistái."
(Újraközlés: bp18.helyhir.hu)
|
Rákóczi imája |
|
2004.12.19. 03:18 |
A te kezedben van szívünk, Uram,
Döfd át szereteted nyilával,
Gyújtsd fel a lomhákat,
Vezesd vissza az eltévelyedetteket,
Világítsd meg a vakokat,
Lágyítsd meg a hajthatatlanokat,
Bátorítsd meg a habozókat,
Tanítsd a tudatlanokat,
Gyarapítsd bennünk a hitet,
Gyújtsd fel a kölcsönös szeretet lángját,
S újra és újra kérlek,
Add, hogy szereteted gyarapodjék,
Hogy ez az isteni láng Eméssze föl viszálykodásainkat. |
Elvégeztetett... |
|
2004.12.05. 22:39 |
"... esztendeje már, hogy szemünk nyugat felé néz.
Láttuk, hogyan hanyatlott le ott a nap.
Reménykedő, bizó, sovárgó és fájó szemünk
nézte, hogy a könnyünk csordult ki attól.
Mert a nap csak haladt lefelé, hanyatlott
egyre; eleinte lassan, aztán gyorsabban,
végül lebukott és az égen csak a vérveres
fellegek maradtak.
Most már megdörzsölhetjük szemünket :
Egyelőre nincsen tovább.
Ez a nap lebukott, ennek vége.
És arcunkról letörölhetjük a könnyeket.
Még a nyomukat is... "
"...Napnyugat felé pedig ne nézzünk többé.
Attól csak nehéz a szivünk és fáj a szemünk.
Ott lebukott a nap és csak az ég vereslik még
és az égen gomolygó nehéz sorsfellegek.
Attól csak a könnyünk csordul ki már.
Vigyázzunk !
A könny drága és ne lássa azt senki idegen,
ami nekünk fáj....."
Kós Károly
|
Üzenet a hazaárulóknak |
|
2004.12.04. 12:00 |
Hallgasd meg itt:
|
Útmenti Krisztusok |
Döbrentei Kornél |
2004.11.29. 00:28 |
Olasz Ferencnek
|
Népszavazás |
|
2004.11.28. 23:40 |
|
1. Népzenészek, néptáncosok, táncházasok kérése a választókhoz
2. Magyarországi polgármesterek közös közleménye
|
A szálfa |
buda |
2004.11.24. 05:19 |
69 éve, 1935. nov. 20-án született Makovecz Imre.
|
Lukin László emléke |
|
2004.11.24. 05:07 |
EMLÉKHANGVERSENY A ZENEAKADÉMIÁN
|
Elpusztult a Tátra - |
TASR és CTK képek, illetve amatõr felvétele |
2004.11.23. 17:09 |
képriport
|
Maradj velünk! |
Zsille Zoltán |
2004.09.29. 23:17 |
Zsille Zoltánra halálának második évfordulóján Krassó György temetésén elmondott prófétikus beszédével emlékezünk. (Buda Géza felvétele)
|
Ha összeomlott Magyarország, vigasztalással érkezett Erdély |
|
2004.09.29. 03:51 |
Kányádi Sándor köszöntötte Erdély legismertebb művészét, tanítóját, építészét és íróját, Kós Károly tanár urat, szerkesztőt, közéleti nagyságot a fenti kezdő sorokkal egyik születésnapi évfordulóján.
|
Vadvizektől az óceánig - Tóth Menyhért rejtőző arca |
Supka Magdolna |
2004.09.26. 00:19 |
Menjünk világgá Tóth Menyhérttel! - jó volna ezzel a derűs, mesebeli önfeledtséggel egyszerűen ráhagyatkozni e kiállítás képeinek hangulatára, megízlelve e festői életmű eredetiségének különös zamatát, kedélyünkre ható, ellenállhatatlan vitalitását. Csakhogy van ennek a piktúrának a tartalmi mélységén és a mesterségi tökélyén belül az a fajta kisugárzása, amelyet igazában, csak a ritka, nagy természeti jelenségek, a fenomének keltenek bennünk. Úgy tűnik, a művek expressziójában rejlik az a delej, ami meghökkent és álmélkodásra késztet, - s ez a talányosság az, ami leginkább az elhíresült fehér képei kapcsán vált egyéni stílusának megkülönböztető jegyévé.
|
Tóth Menyhért |
|
2004.09.24. 03:10 |
Táncolók
|
Könyvek a Hírös Városról |
|
2004.09.22. 09:30 |
Kecskemét és a kiskunsági puszták
Ára: 1500 Ft
|
* Jöjjenek ránk víg esztendők * Már százhatvan éve énekeljük nemzeti himnuszunkat |
Duray Miklös |
2004.09.21. 02:39 |
1844 augusztusában a budapesti hajógyári szigeten a Széchenyi nevű hajón első alkalommal hallhatta a nagyközönség Kölcsey Ferenc Himnuszát Erkel Ferenc által megzenésített változatban.
|
LIUDPRAND ÉS AZ I. SZ. 968-AS ESZTENDÕ |
Hunnivári Zoltán |
2004.09.17. 23:58 |
A szigorú forráskritika talaján álló 19-20. századi történelemtudomány esete a Gergely-naptárral. - A megkerült Szoszigenész instrukció a Julián-naptárhoz (szerkesztés alatt)
|
| | |
|
|
|
Naptár |
|
2024. Május
| H | K | S | C | P | S | V | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 |
|
|
| | | |
|
Üzlet |
|
|
| | |
|
Menetrend |
|
|
| | |
|
Telefonkönyv |
|
|
| | |
|
Feliratkozás |
|
|
| | |
|
Postaláda |
|
|
| | |
|
Levelezés |
|
|
| | |
|
Autó |
|
|
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
