B�lint S�ndor: Boldogasszony vend�gs�g�ben
(Veritas K�nyvkiad�, Budapest, 1944, 7-11.old.)
P�LOSSZENTK�T
A katolicizmus sz�nes magyar v�ltozatait, n�pi hangulat�t kev�s b�cs�j�r�hely�nk �rezteti annyira, mint az �jabban P�losszentk�tnak nevezett ferencsz�ll�si Szentk�t, Kiskunf�legyh�za k�zel�ben. Ez a Szentk�t nem vert .nagyobb h�rt, egyszer� �s al�zatos, mint azoknak a cs�ndes parasztoknak hite, akik olyan h�s�ggel szokt�k f�lkeresni. A legut�bbi id�kig m�g papja sem volt, F�legyh�z�r�l gondozt�k, igaz: buzg� meg�rt�ssel. Csak p�r �ve van a hazat�rt p�losok kez�ben, akikre itt gy�ny�r� hivat�s v�rakozik: az Alf�ld magyars�g�nak az �j k�z�pkor ig�zet�ben, valami modern monaszticizmusban val� kiteljes�t�se. Van ebben a kegyhely�nkben valami friss, fiatalos, ami megragadja a h�veket. Minden k�l�n�sebb propaganda n�lk�l is a Kiskuns�g n�p�nek szent helye, kegyelemforr�sa.
Szentk�t ellen�rizhet� t�rt�nete a XVIII. sz�zadba ny�lik vissza. A legenda azonban kor�bbi id�kr�l is tud. Elmondja, hogy a h�dolts�gi id�kben m�g templom �llott a mai szent k�t k�zel�ben. A lakoss�gnak azonban a fenyeget� t�r�k el�l menek�lni kellett. A templom elpusztult. Hogy a pog�ny az Olt�riszents�get meg ne gyal�zza, a h�vek menek�l�s k�zben egy k�zeli k�tba rejtett�k. Ennek eml�kezete k�s�bb is . fennmaradt.
A sz�tsz�r�dott pap �s templom n�lk�l maradt h�vek, egyszer� p�sztorok hossz� id�k�n �t ehhez a k�thoz j�rtak azt�n �jtatoskodni, amelyet az Osty�ban rejt�zk�d� Isten egykor megszentelt. Egy gazdag ember azonban oktalan g�gj�ben bet�mette a kutat, de sz�nd�ka hi�ba val� volt. A k�t minden reggelre kitisztult, kil�kte mag�b�l a belehordott f�ldet �s �gy a gazdag ember megsz�gyen�lt. Az esetnek h�re futamodott �s a h�vek most m�r a kutat t�volabbi vid�kekr�l is f�lkerest�k.
A m�sik, �ltal�nosabb magyar�zat szerint 1791-ben t�rt�nt, hogy itt a ferencsz�ll�si puszt�n az egyik p�sztor �jf�lt�jban erre terelte ny�j�t. Egyszercsak ismeretlen forr�sra akadt, amelyb�l f�nyess�g sug�rzott ki. A f�nyess�gb�l Sz�z M�ria alakja bontakozott ki �s a p�sztor az angyalok �nek�t hallotta. L�tom�s�nak h�r�re mindenfel�l j�ttek zar�ndokok a kis erecsk�hez, amely a Boldogs�gos Sz�z megjelen�se ut�n is megmaradt. Hi�ba volt minden tilalom, a b�cs�sok folyton szaporodtak s a k�tn�l csod�s gy�gyul�sok t�rt�ntek. A hat�s�gok a forr�st be akart�k t�metni, de csak egy k�romkod� term�szet�r�l h�rhedt ember v�llakozott a munk�ra. A forr�s azonban azonnal kih�nyta mag�b�l a f�ldet, s�t nagy k�tt� sz�lesedett. Az embernek karjai meg b�nultak, ivad�kait is �lland�an csap�sok �rt�k. Nem sok�ra a kultuszt az Egyh�z is elismerte. A h�vek alamizsn�j�b�l 1875-ben a k�z�pkori templom romjain fel�p�lt a mostani szentk�ti k�polna. Legnagyobb b�cs�ja P�nk�sd napj�n van. Ilyenkor �tven-hatvan sz�nmagyar helys�g h�vei is f�lkeresik Sz�z M�ria szentk�ti tany�j�t. Hat�s�nak k�re �szakon eg�szen Kecskem�tig, Lajosmizs�ig, nyugaton a Dun�ig, d�len Halasig, keleten a Tisz�ig, Szeged vid�k�ig terjed.
A szent k�t �s k�polna ott foglal helyet a tany�k k�z�tt a maga csendes mag�rahagyatotts�g�ban, paraszti ig�nytelens�g�ben. Csak a f�k, sz�l�k �s b�zavet�sek �kes�tik, igaz, minden m�v�szi dekor�ci�n�l hatalmasabban. Az �let bibliai egyszer�s�ge fogad benn�nket: a keny�r �s a bor az olt�rra �s az emberek asztal�ra ker�l. A Szentk�tnak ebben a mag�nyoss�g�ban, magasztos szeg�nys�g�ben, a term�szetnek a term�szet f�l�ttiekre hangol� cs�ndj�ben a kiskuns�gi paraszt n�p a maga k�rnyezet�nek megszentelt m�s�ra, �let�nek �gi igazol�s�ra ismer r�. A Szent Sz�z megjelen�s�vel vigasztalta meg e komoly, munk�s parasztokat �s most rn�r itt �l k�z�tt�k ezen a tanyai t�jon, k�zelr�l l�tja �Iet�ket �s munk�jukat. Szereti �ket, ahogy e neh�zkes emberek is annyira szeretik �t. Messzir�l elj�nnek hozz�ja. Azt aj�nlj�k fel neki, ami szeg�nys�g�kb�l �ppen kitelik: a f�rads�gukat. Azt hissz�k, nincs aj�nd�k, amiben M�ri�k nagyobb kedve teln�k.
A d�lut�ni nap melegen t�z a b�cs�sokra, akik komoly, �nnep� feket�ben gyalogszerrel k�zelednek a Sz�z Sz�z �rnyas hajl�ka fel�. 40-5O kilom�ter a l�bukban, de szem�kben a haza�rkez�s megillet�d�tt boldogs�g�b�l csillog valami. A k�poln�ban k�sz�ntik Sz�z M�ri�t:
�h, egeknek lilioma, sz�p Sz�z M�ria,
Ferencsz�ll�si kis k�polna �kes csillaga.
�n tehozz�d idej�ttem, �kes sz�z vir�g,
M�lt�ztass�l meghallgatni, kegyes Sz�zany�nk...
T�rdepelve adnak h�l�t neki, hogy ideseg�tette �ket. Ut�na megker�lik a szabadon �ll� olt�rt, zsebkend�j�ket v�gigh�zz�k az olt�ron, az angyalok �s a Sz�zanya szobr�n, majd let�rlik vele a b�cs�j�r�s verejt�k�t.
Megragad� l�tv�ny az �jtatoss�gok csod�latos gazdags�ga �s szimult�nizmusa. Itt �j b�cs�s csoport, �gynevezett kereszt �rkezik. Szeretne a k�poln�ba jutni, hogy k�sz�ntse a Szent Sz�zet. Nem tud bejutni, mert egy m�sik kereszt m�r megel�zte. Ez�rt a k�polna el�tt let�rdel �s v�rja, hogy �re� is sor ker�lj�n. �jabb b�cs�sok j�nnek, akik meg a k�poln�t ker�lik �neksz�val. Nem t�relmetlenek. Ism�t egy m�sik csoport a st�ci�kat j�rja. Ott egy k�l�n�ll� M�ria-szobor, amott pedig egy kisebb, Magyarok Nagyasszonya tisztelet�re szentelt k�poln�ban (amelyet, mint mondj�k, egy egyszer� szegedi kofaasszony emeltetett) �jtatoskodnak. Mag�n�l a szent k�tn�l is �lland�an vannak. Egyesek a k�t el�tt t�rdelnek, �gy im�dkoznak. M�sok a viz�ben moss�k, �ztatj�k beteg tagjaikat. Nem feledkeznek meg term�szetesen lelk�k tiszt�lkod�s�r�l sem: elv�gzik gy�n�sukat a szabad �g alatt, hatalmas f�k �rny�k�ban r�gt�nz�tt gy�ntat�sz�kekben v�rja �ket a p�losokkal egy�tt a k�rny�k paps�ga.
Elk�ltik szer�ny vacsor�jukat, kiss� megpihennek, hogy �jult er�vel szolg�lhassanak M�ri�nak. Az egyes keresztek k�l�n-k�l�n - lit�ni�t, olvas�t im�dkozva, �nekelve - k�rmenetet tartanak. Lassan beesteledik. Ilyenkor a szent keresztb�cs�t j�rj�k, azaz keresztalakban, �g� gyerty�val a kez�kben �jtatoskodnak. A kereszt k�zep�n b�cs�vezet� t�rsuk, aki mag�t Krisztus bojt�rj�nak szokta nevezgetni, ir�ny�tja �ket. P�nk�sd vig�li�j�ra val� tekintettel k�l�n�sen a Szentl�lek aj�nd�kai�rt k�ny�r�gnek. M�s csoportok lepihennek a f�re �s misztikus gyertyal�ngn�l k�vetik vezet�j�k �nek�t. A k�poln�ban eg�sz �jjel virrasztanak. Kinek jutna ugyan esz�be, hogy test�nek k�nyelm�vel, pihen�j�vel t�r�dj�k? Az alf�ldi homok misztikus illatokkal vir�g zik ezen az �jszak�n.
„Egyszer látom, hogy nyílik az ajtó, az õrnagy bedugja a fejét és int. Odamegyek az ajtóhoz. Azt mondja nekem, hogy "Öt perc múlva legyen itt az édesanyjával és a kishúgával! Hozzák a cuccaikat!" Valóban, jött az õrnagy, kimentünk az épületbõl, egyenesen a fõkapuhoz, ahol egy százados géppisztollyal állt õrségben. Tisztelgett, és mi meg kisétáltunk. Csornán a laktanya nem a városban van, hanem kint van a földeken. Elhagytuk a kerítést, olyan százötven méterre, megáll az õrnagy, a vállamra teszi a kezét. "Látja ott azt a fényes vonalat? Az a vasút. Az elsõ állomáson ne álljanak meg, mert ott az éjjel razzia lesz. Három kilométerre van a második állomás. Oda menjenek el, várják meg a vonatot, és azzal menjenek tovább." Szembe fordított magával, és azt mondta: "Maga most kimegy Nyugatra. Tudja, hogy milyen nagy felelõsség van magán? Ahogy viselkedik, úgy fogják megítélni a magyar forradalmat és a felkelõket. Minden lépésére, minden szavára vigyáznia kell. Ezt ne felejtse el soha!" Kerestem ezt az õrnagyot, de nem találom. Pedig jaj, de szerettem volna megtalálni!”
Pongrátz Gergely 1932-ben született Szamosújváron értelmiségi családban, apja 1940-ben Szamosújvár polgármestere volt. 1945-ben a család Mátészalkára, a következõ évben Soroksárra költözött. Pongrátz Gergely Bácsalmáson végezte el a mezõgazdasági gimnáziumot. 1956. október 26–27-én került a Corvin közi fegyveres felkelõcsoporthoz, ahol testvéreivel hamarosan meghatározó szerephez jutottak. A fegyverszüneti tárgyalásokon õ volt leginkább bizalmatlan a politikai és katonai vezetõkkel szemben. November 1-jén vagy 2-án vette át Iván Kovács Lászlótól a Corvin közi felkelõk irányítását, és vonta befolyása alá a környezõ csoportokat is. A Corvin köz az õ parancsnoksága alatt is a legtekintélyesebb nemzetõr-bázis volt. November 4-én hajnaltól csoportjával megpróbált ellenállni a szovjet támadásnak, de a túlerõ és különösen az aknatûz elõl – tekintettel nagy veszteségeikre – társai egy részével még az éjszaka folyamán a Víg utcába mentek át, ahol Pongrátz lemondott a fõparancsnokságról. Mivel kilátástalannak ítélte a további ellenállást, a hónap végén elhagyta az országot. Bécsben csatlakozott a Magyar Forradalmi Tanácshoz. 1957 februárjáig Bécsben és Genovában tevékenykedett, majd New Yorkba költözött, ahol vagongyári munkásként kezdett dolgozni. 1957-ben Chicagóban megválasztották a Magyar Szabadságharcos Szövetség alelnökévé (1982 februárjában lemondott e tisztségérõl). 1959-tõl tizenkét évig Madridban élt. 1967 októberében Toledóban az 1956-os emlékünnepségen Alcazar védõinek és a magyar szabadságharcosoknak eszmei közösségérõl tartott beszédet. Visszatérve Amerikába biztosítási ügynök lett, késõbb sertéstelepe volt Arizonában. 1990-ben látogatott haza elõször. 1991-ben végleg hazaköltözött Magyarországra. Pongrátz az 1956-os Magyarok Világszövetségének, majd az 56-osok Szövetségének budapesti elnöke és a POFOSZ tiszteletbeli elnöke, majd elnökhelyettese volt. A „Pesti Srácok” Alapítvány létrehozója és vezetõje. 1982-ben Chicagóban (1989-ben, majd bõvített kiadásban 1992-ben Budapesten) jelent meg a „Corvin köz – 1956” címû, a forradalomról írott könyve. Kiskunhalas mellett telepedett le, nyugdíjas gazdálkodóként, itt, az általa megálmodott múzeum udvarán érte a halál május 17-én délután.
1999. március 14-én avatták fel Kiskunmajsán az ország elsõ és mindmáig egyetlen '56-os múzeumát. Alapítója Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás fõparancsnoka, aki saját erõbõl állított emléket 1956 hõseinek. Pongrátz Gergely, az '56-os Forradalom és Szabadságharc leverése után 1956. november 28-án hagyta el Magyarországot és 1990. március 12-én tért vissza. 1989. decemberében vették le a tiltott névjegyzékrõl, és ezután tudott csak visszajönni Magyarországra, mert különben kivégezték volna. Az emigrációban, 1982-ben megjelentetett Chicagóban egy könyvet "Corvin köz 1956" címmel, hogy megismertesse a könyv olvasóival az '56-os Forradalom és Szabadságharc valódi történetét. Visszatérte után elkövetett mindent azért, hogy a nehéz helyzetben élõ '56-os bajtársainak megfelelõ életkörülményeket biztosítson. A Mátyásföldön lévõ laktanyában állami segítséggel otthont szerzett a rászoruló '56-osoknak, valamint itt hozta létre múzeumát is. Igaztalan támadásoknak köszönhetõen azonban el kellett költöztetnie a múzeumot. Így a fõvárostól távol, Kiskunmajsán, egy régi - Klebelsberg Kunó korabeli iskolaalapítások idején épült - népiskola épületben kezdi újra magánerõbõl a múzeumot. A múzeum a várostól mintegy 5 km-re, a Szegedre vezetõ fõút mellett található. A kiállított relikviák, fotók, könyvek, dokumentumok, képzõmûvészeti alkotások jórészét az egykori bajtársak ajánlották fel. A Hadtörténeti Múzeum révén korabeli arzenál is megtekinthetõ a Molotov-koktéltól a T-55-ös harckocsiig, de a gyûjtemény állandóan bõvül magánszemélyek által felajánlott újabb dokumentumokkal és tárgyakkal.
2002. június 29-én szentelték fel az 1956-os Forradalom és Szabadságharc mártírjainak tiszteletére a Pongrátz Gergely által építtetett kápolnát az '56-os múzeummal szemközti területen. Az '56-os kápolna Csete György Kossuth díjas építész tervei alapján épült fel. A kápolna építéséhez Pongrátz Gergely semmilyen állami segítséget nem kapott, számos, hazáját szeretõ, igaz ember adakozásából gyûlt össze a megvalósításhoz szükséges összeg. Az ovális alaprajzú templom egy álló és egy csonka tornyával a gyõztes forradalom és a levert szabadságharc szimbólumát hirdeti. A kápolna belsejében az oltár két oldalán 338 fekete márványtábla õrzi az ismertté vált áldozatok nevét, foglalkozását, születési és kivégzésük napját. A két üresen hagyott márványtábla ismeretlen hõsöké.
A kápolna a kalocsai érsekség területén fekszik, védõszentje Kapisztrán Szent János, aki errõl a tájról indult a török elleni harcra; szobrát - mely Polyák Ferenc fafaragó munkája - a kápolna egyik oldalán állították fel. A másik oldalon álló fából faragott Krisztus szobor Molnár Lajos fafaragó remekmûve. A hatalmas fa gyökerébõl kinövõ Krisztus szobor üzenete egyértelmû: ha egy fát kivágnak, ha vihar dönti is le, a gyökere akár évszázadok múltán is képes kihajtani, ha újból élettérhez jut. Ilyen a magyarok szabadság utáni vágya is, amelynek érdekében sorsfordító pillanatokban a nemzet képes összefogni. 2002. augusztus 19-én szentelte fel Bábel Balázs kalocsa-kecskemét érseke a litván Rimantas Zinkevicius alkotását, egy tölgybõl készült "Ülõ Krisztus" szobrot, mely a kápolna elõtt áll.
A kápolnában minden hónap utolsó vasárnapján és minden egyházi és nemzeti ünnepeken tartanak szentmisét 16 órakor.
Balaskó Jenő: A Corvin köz balladája (részlet)
Mikor a felkelő dobtárát hangolják, Zenélni gyűl Magyarország - szíveket kitárják.
Tárd ki hazám, tárd ki ágyúval lőtt szíved, melléd fekszünk szétszaggatva sok halálos híved.
Szaggatott hitünket hazudtátok égre, begyűjtöttétek a vágyunk szajhátok ölébe.
Komám, ha elmúlunk, ők születnek, helyből: eszmebörze-rogyasztotta emésztőgödrükből!
Néped ha elhagyott, marad néhány vagány, akik mindannyian tudjuk: hazánk méhe olyan magány,
amiből hallatszik apánk kihúnyt vágya: - Fiúk, nem lesz soha reggel! - - - de cseng a hajnali csodavekker:
Corvin közi árvák a szélbe kiállnak, világ szégyenében hazánk lángjaivá válnak.
Vitéz Pongrátz Gergely zenéjének vége - ifjú dalnokai élén beleég a fénybe.
(1989)
Szentmihályi Szabó Péter: Késik még a jel
Pongrátz Gergely halálára
Apró, fáradt öregember
szívéhez kap az udvaron,
hát ennyi volt csak? És ezzel
szemben nincs oltalom.
Körül a kiskun pusztaság.
Elárvult, dohos múzeum,
egy tank, zászló, relikviák,
évszám, amit mindenki ún.
Falon márványba vésve ott
kivégzett sok magyar neve,
vele elhagyta már e hont
ötvenhat kormos szelleme.
Corvin-köz? Körben lakópark,
omló házak, mocskos beszéd -
agyon vernék, ki sóhajt:
itt vált egykor hőssé e nép.
S a nép szemlesütve hallgat,
tovább reménykedik vakon,
apró fáradt öregember
szívéhez kap az udvaron.
MOST TEMETJÜK PONGRÁTZ GERGELYT,
SÍRBA SZÁLL A FORRADALOM.
De nem! Az mégsem lehet úgy,
egy forradalom nem tűnhet el!
Pongrátz Gergely! El ne aludj!
Eljön, csak késik még a jel.
Bíborszínű az ég alja,
talán már lőnek valahol.
Lyukas zászlód kezébe kapja,
s egy pesti srác Himnuszt dalol.
2005. május
AJÁNLOM AZ OLDALT
„Egyszer látom, hogy nyílik az ajtó, az õrnagy bedugja a fejét és int. Odamegyek az ajtóhoz. Azt mondja nekem, hogy "Öt perc múlva legyen itt az édesanyjával és a kishúgával! Hozzák a cuccaikat!" Valóban, jött az õrnagy, kimentünk az épületbõl, egyenesen a fõkapuhoz, ahol egy százados géppisztollyal állt õrségben. Tisztelgett, és mi meg kisétáltunk. Csornán a laktanya nem a városban van, hanem kint van a földeken. Elhagytuk a kerítést, olyan százötven méterre, megáll az õrnagy, a vállamra teszi a kezét. "Látja ott azt a fényes vonalat? Az a vasút. Az elsõ állomáson ne álljanak meg, mert ott az éjjel razzia lesz. Három kilométerre van a második állomás. Oda menjenek el, várják meg a vonatot, és azzal menjenek tovább." Szembe fordított magával, és azt mondta: "Maga most kimegy Nyugatra. Tudja, hogy milyen nagy felelõsség van magán? Ahogy viselkedik, úgy fogják megítélni a magyar forradalmat és a felkelõket. Minden lépésére, minden szavára vigyáznia kell. Ezt ne felejtse el soha!" Kerestem ezt az õrnagyot, de nem találom. Pedig jaj, de szerettem volna megtalálni!”
%20Of%201956.jpg)
