Warmiolan: ( Végeláthatatlan hosszúságú teremben áll Warmiolan,körülötte fejet tisztelettel lehajtva már várakozik pár bosszúálló, áhitattal hallgatják Warmiolan szavait )Hamarosan mind együtt leszünk, ti a legjobbak, a legbrutálisabbak, a legtehetségesebbek, és én a legbrutálisabb és legtehetségesebb vezető. Egyet ért mindenki?( halk helyeslés, aztán újra Warmiolan beszél) 3 bosszúálló hiányzik közülünk. 3 nehéz eset. 2-vel Keltron foglalkozik,de a 3.-at én magam akarom visszahozni. Anyanka. ( felmorajlik a bosszúálló tömeg) Csendet! ( lehunyja szemét , fényes láng lobban fel előtte és megszólal) Anyanka!Mind hívunk téged. Anyanka, nos teripato legatus veneto sumus..

Anya: (Anya hazaérve leroskadt a nappali kanapéjára. Amit érzett fájdalom, düh, szeretet, gyűlölet és bosszú furcsa egyvelege volt. Egy ideig csak sírva nézett maga elé amikor furcsa érzés fogta el, mintha tartozna valahová, mintha távolodnának az érzések. Hírtelen egy hatalmas teremben találta magát, ahol döbbent csend fogadta)

Warmiolan: (kezét felemelve jelzi, hogy csendet kér) Végre. Anyanka. (különösen ejti a nevet, amire Anya felnéz, már ő is démoni arcát "viseli") Újra köztünk. (kinyújtja kezét Anya felé)

Anya: (megfogja a kinyújtott kezet) Warmiolan, ismét összeáll a régi csapat? (szájára széles gonosz mosoly húzódik)

Warmiolan: ( félelmetes mosolyra húzza a száját és maga mellé segíti Anyankat) Egytől egyig, a legjobbak. D'Hoffrynt végre sikerült eltávolítanom, miénk a világ. ( a teremben egymás után a falak mentén fáklyalángok lobbannak és megvilágítják a 11 bosszúálló és Warmiolan arcát)

Anya: Csodás... (hangja rekedtesebb mint az előbb) Hol kezdjük?

Warmiolan: Kínzásnál, fájdalomnál, sértettségnél, könnyeknél... ott,ahol abbahagytátok. ( az összes bosszúálló eltűnik,Anyanka is újra a lakásában találja magát, fejében pedig egy halk hang ad utasítást) Menj és bosszuld meg! Életedben először! Magadért állj bosszút!

Anya: Igen... ezt fogom tenni (közelebb sétál az egyik szekrényhez ahol egy kép van kettőjükről) Kelleni fog egy terv (mondja magának; ökölbe szorítja a kezét mire a kép lángra lobban és egy pillanat alatt elég) Csak hagyj egy kis időt...