Kitana: (Kitana a boltban pakolászik mikor -szokásához híven- Xander benyit) Szia! miben segíthetek?

Xander: Hát, például ne tekints engem potenciális vásárlónak, én most épp csak hazajöttem. (mondja, és észreveszi a nagy köteg számlát.) Ma nagy volt a forgalom?

Kitana: Áhhhh....ugyan már...csak jelen pillanatban azt se tudom kedd van vagy szerda....

Xander: Csütörtök. De ez lényegtelen... sok dolgod van még amúgy?

Kitana: Hát....(ránéz az órára) nem igazán... nemsoká itt a zárás ideje....

Xander: Akkor esetleg nincs kedved... (lopva Kit emeleti szobája ajtajára néz.) Csinálni valamit?

Kitana:Csábító ajánlat de a számlázás (az asztalra néz, ahol a nagy köteg számlák hevernek...majd az emeletre) az végül is ráér....

Xander: (Xander átkarolja Kit derekát, és elindulnak felfelé a fiú szobájába, ahol az ágyra vetik magukat.)

Anya: (Anya néhány perc múlva megy a bolt felé, hogy besegítsen, mikor odaér észreveszi hogy az ajtón a zárva tábla van kint. Benyit és körbenéz de nem talál senkit) Kit? (odamegy a pulthoz ahol a számlák vannak és egy pillanatra belemerül az összegekbe, majd továbbindul és keresi az "elveszett" lányt)

Xander: (Xander és Kit már éppen kezdenék élvezni egymás testét, amikor hirtelen nyílik az ajtó, és...)

Anya: (kopogás nélkül nyit be Kitana szobájába) Kit miért van kirakva a... Xander!!!?? (hírtelen meglátja Xandert és Kitet egymásba gabalyodva, elég félreérthetetlen helyzetben)

Xander: Anya... őő... ez nem az aminek látszik!

Kitana: (Kitana meg se tud szólalni. Anya kiviharzik és Xander meg Kit utána szalad) Anya várj!

Anya: Várjak? Mégis mire? Nézzem végig? Véletlen egymásra estetek és eközben a ruháitok a szoba sarkaiban landoltak? Majd összetapadtatok mint két nyúl? A nyulak sem gusztustalanok ennyire!!!! (kiabál, majd lerohan a lépcsőn)

Xander:De Anya... most mondd meg őszintén? Nekem hiszel inkább, vagy a szemednek? (próbálja Xander lenyugtatni a lányt.)

Anya: És te nekem hiszel vagy a szemednek? (Xander felé dob egy tőrt ami nem sokkal suhan el a fiú mellett) Ez nem az aminek látszik... nem akartalak megölni csak éppen a szél feléd fújta ezt a... azt ott!! (mutat a földre) Hogy tehetted ezt? (könny gyűlik a szemében)

Kitana: (Kitana nem tud mit mondani) Anya én nem akarok mentegetőzni de mi lenne ha ezt megbeszélnénk? vagy is..ti ketten Xanderrel...

Xander: (A fiú arcán rémült arckifejezés jelenik meg, és most már két lépés távolságra marad Anya-tól.) Igazából, Anya, te voltál, aki kidobott engem otthonról, és...nem is álltál szóba velem, már... nagyon régóta, csak amikor a fejemre öntötted a tejedet!

Anya: Még mindig csak mentegetőzni tudsz? Persze erről is én tehetek? Már nem az a buta démon vagyok akit megismertél és akinek fogalma sincs az emberi érzésekről!! (törölgeti a könnyeit)

Xander: Anya, mi lenne, ha... megpróbálnánk megbeszélni? Most felöltözöm, és elmegyünk meginni egy kávét, csak mi ketten...

Anya: Töltsd a kávédat az új szeretődbe! (ezzel elindul az ajtó felé és még mielőtt kimegy Xander felé dob egy kisebb vázát ami ismét csak célt téveszt)