Dawn, ahogy az esti talk-shownak vége van a TV-ben ásít egyet, majd a vállán szendergő Connort óvatosan eltolja magától és lefekteti a kanapéra. Lábujjhegyen elindul a bejárati ajtó felé és gyorsan kisurran rajta. Ahogy kiér a hűvös levegőjű utcára elmosolyodik és határozott léptekkel indul a temető felé. Buffy ma a város másik végében van. Faith Robinnal tölti az estét - kihallgatta az egyik telefonbeszélgetését a minap Buffyéknak. Kennedyvel meg nagyon szurkol, hogy ne fusson össze.

Connor közben horkantva felébredt a Summers házban. Ahogy hirtelen felkel leesik róla a rá terített pokróc. Nem igazán emlékszik rá, hogy is került ide, csak annyi rémlik neki, hogy Dawnnal este TV-t néztek és halálra unta magát. Felmegy a szobába, hogy ott Dawn mellé feküdjön, de csalódottan veszi észre, hogy az ágy teljesen hideg, és senki sincs benne. Még Dawn idióta macskája se. A fürdőszobában próbálkozik utána, de ott is gyanús csend fogadja. Ezek után jobb ötlet híján az utcán próbálja meg keresni, ahol legnagyobb döbbenetére meg is érzi a lány illatát. Gyors és csendes léptekkel követi a szagot, majd egy fa mögött elbújva meg is pillantja, amint Dawn feszült idegekkel, állandó készenlétben léve sétálgat a parkban.

Connor: (Connor egyre közelebb megy Dawnhoz. Azon morfondírozik, vajon mit kereshet ezen a környéken, ráadásul ilyen hajnali órákban Dawn. A nagy merengésben megfeledkezik a külvilágról és hirtelen…)

Dawn: (Dawn egy óriási puffanást hall közvetlenül a háta mögül. Első ijedtségében felsikkant egy picit, majd hirtelen hátrafordul és egy újabb elfolytott sikítás keretében felismeri a mogorván motyogó Connort, aki éppen próbál feltápászkodni) Jesszum! Te meg? …izé… Itt?

Connor: Hát,ööö, igen, én itt! Vagyis, izé, sétálok….és te?(próbál nyugodt arcot vágni, és nem felhívni rá Dawn figyelmét, hogy ő most követte a lányt.)

Dawn: Detto(vágja rá hirtelen) Azt hittem aludtál.(próbálja terelni a témát a kényelmetlen helyzetről. Ideges, mert tudja, hogy Connor rá fog kérdezni, hogy valójában mit keres itt. De nem mondhatja el. Még nem. Senkinek)

Connor: Aha. És miért sétálsz itt egyedül ilyen későn?(böki ki az első értelmes gondolatot)

Dawn: Csak úgy(egyre idegesebb, ahogy helyzete fokozatosan szorongatottá válik) Te is szoktál, nem? Talán nekem tilos?(kérdezi szemrehányóan, túlzottan ingerült hangon)

Connor: Nyugi, csak kíváncsi voltam, féltelek, és ez már nem az első eset, hogy ilyet csinálsz. De máskor nem jöttem utánad, most viszont már nem bírtam ki, hogy…(hirtelen leesik neki, hogy ezzel most eláruléta magát)

Dawn: Mi? Te kémkedsz utánam?(kapja fel a vizet)

Connor: Én?! Én, nem….csak….De te mégis mit csinálsz itt? Nem hiszem el hogy csak egyszerűen sétálgatsz (egyre inkább az a gondolat fogalmazódik meg az agyában, miszerint Dawn egy másik sráccal találkozgat itt esténként)….vkivel találkozgatsz ugye? Ne is tagadd!!!

Dawn: Mi??? Én?(majdnem elneveti magát hirtelen jött megkönnyebblésében, mert már attól félt, hogy connor tényleg kitalálja, hogy mit csinál itt valójában, másrészt rekordidő alatt felment benne a pumpa, hogy Connornak egyáltalán eszébe jutott ekkora baromság, hogy megcsalja őt) Te nem vagy ép! Senkivel se találkozgatok titokban!

Connor: Még hogy nem?!?! Legalább ne hazudj a szemembe!(megragadja Dawn karját) Mond meg, kivel találkozol itt!! Tudni akarom!(Dawn felszisszen Connor szorításában, ami egy erősebbé válik)

Dawn: Ebből elég (emeli fel a hangját. Kitépi a karját Connor markából és hátat fordít neki. Több féle gondolat cikázik a fejében, hgoy hogyan tudná magát kiemnteni ebből a slamasztikából. Legvégül a legegyszerűbb, és legelkoptatotabb variációt választja és színpadiasan összeesik, mintha elájult volna. Connor döbbenten nézi a tökéletesen szimulált ájulásban lévő lányt, majd egy dacos fújtatás keretében felemeli és hazasétál vele. Dawn útközben elalszik Connor karjában)