Túlerővel szemben

Ütközet időpontja: 2006. 02. 26.    18:55

Átlagos csatának indult, amikor a sok sziget közül az egyiken találtam magam csapataimmal. Egy szövetségesem volt, és két ellenfelem. A szövetségesem védekezésre állt be.

Az ellenség hamar küldött egy felderítőt, amit én bekerítéssel szétlőttem. Továbbhaladtam, és szerencsére egy gyengébb csapattal kerültem szembe. Még nem volt olyan tapasztalt, ezért én hamar legyőztem egy részét. Észak felé haladtam, mert az ellenség arra menekült. Közben egyetlen szövetségesem elmenekült a csatából.

Északon találkoztam egy nagyobb csapattal, amit nehezen, de szétlőttem. Egy helikopter hozott nekem egy kis segítséget, amellyel megjavítottam egységeimet. Picivel feljebb mentem a kelleténél, és észrevettem, hogy még mindig van néhány egysége. Négy egysége lehetett már csak összesen. Ezeket hamar elpusztítottam, és újra javítottam egységeimen.

Nem is számítottam arra, ami utána történt. Egy robbanást hallottam meg, és megláttam a fényét is. Előtte azonban elhallatszott egy segélykérés. Az utolsó egységével könyörgött az egyik csapat az ellenségnek, hogy ne ölje meg. Az utolsó egységet is hidegvérrel meggyilkolták.

Mivel megtudtam, hogy hol van az ellenség, elindultam, hogy megfelelő utat keressek felé. Hatalmas túlerővel kellett szembeszállnom, hiszen míg én harcoltam, ő csak gyűjtötte az egységeket. Továbbhaladtam, mit sem sejtve. Egyszer azonban hatalmas rakétazápor zúdult legjobb katonáimra. A sok löveg volt az.

Belegondoltam, hogy ennek nincs értelme, esélyem sincs, de nem adtam föl.Ismét javítottam egységeimen, és az ellenség mozsarai ellen mentem. Át kellett rajtuk jutnom, hogy legyőzzem a lövegeket. A mozsarakat legyőztem, de sajnos néhány katonám odaveszett. Ismét javítottam, és új egységeket hozattam magamnak a helikopterrel.

Sok elit katonám volt akkor, ezért újabb támadást indítottam. Ebben sem jártam sikerrel, de néhány egységét lelőttem. Néhány mozsarat elküldtem a másik irányba, hogy hátbatámadjam. Ezeket hamar szétlőtte sajnos. Ekkor döntöttem el, hogy elterelem a figyelmét egy hátbatámadással, és közben elit katonáimmal megtámadom. Ez volt a döntő áttörés. Bevált a stratégia, hiszen nem tudta az ellenség, hogy melyik csapatomat támadja. Hamar lelőttem néhány rakétás tankot, és löveget. Utána első dolgom a megmaradt lövegek elpusztítása volt.

A végére csak néhány gépágyús páncélkocsija maradt elit tankjaim ellen. Esélye sem volt. Büszkén vonultam le a csatatérről.

RedMetalfang