Eltépted magad
A hozzádkötő érzelem selyemfonala…
Elszakad? Vagy eltéped magad?
Silány és szürke mindennapok,
Az álarcod volt, ami reményt adott.
Ködös reggelek és hosszú éjek,
Álomképed… csak az éltetett
Lopva szerzett boldog percek,
Könnyeim szerelmesen remegtek…
Látványod őrjített, szítta a lángot,
Lehengerlő, heves tüzet gyártott
Szívemben… Valódi arcom leleplezted
És bennem a hazugságot elültetted.
Hazugság-fa lombja vakított,
Sugárzó arcod-vakon-láttam ott!
Rongybabává váltam két kezed közt,
De szemediben mint egy élettelen szösz
maradtam és maradok mindörökre.
Lelkem ében maszkját felöltötte…
Vágytemplomod lerombolta enyémet
És örök rabság ejtette szívemet
A hozzádkötő érzelem selyemfonala…
Elszakadt, eltépted magad.
Timi/harvestmoon
vissza |